|
 |
|
|
... szívemre.
Akkor lépett be a teraszról Csaba. Egyikünk se mondott semmit, csak öleltük egymást. Abban a pillanatban nem számított semmi, csak az egymás iránti mérhetetlen vágyakozás, odaadás. Remegve vettük el egymástól, amit a másik felkínált, és még annál is többet. Utána béke és csend maradt a lelkemben.
Otthon persze megint rám tört a lelkiismeret-furdalás... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szívemre.
Akkor lépett be a teraszról Csaba. Egyikünk se mondott semmit, csak öleltük egymást. Abban a pillanatban nem számított semmi, csak az egymás iránti mérhetetlen vágyakozás, odaadás. Remegve vettük el egymástól, amit a másik felkínált, és még annál is többet. Utána béke és csend maradt a lelkemben.
Otthon persze megint rám tört a lelkiismeret-furdalás... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... kapu
jajdul fel az utcán... hirtelen.
Egyedül olyan félelme... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... könyökölve mosolygott
gyöngyöző homlokunkra,
napsugárral cirógatta a tájat,
csókot küldve búsuló fáknak, kik
hulló levelekkel könnyezték
a búcsú fájó perceit,
remegve susogva:Jövőre újra ugyanitt..!
Még egyszer megcsodálta
a lányok fedetlen vállait,
parkokba csalta a szerelmeseket -
hellyel kínálva őket ábrándhozó padokon.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... konyhában, a szobájukban, sehol. Valószínű, hogy volt valahol hívógomb, de gratulálok annak, aki ilyen helyzetben ezt észreveszi bementem a szobámba, kihúztam a branült, elmentem wc-re, és remegve vártam a reggelt, hogy minél előbb hazamehessek.
Az orvos, aki ellenőrzött, meg is sértődött, hogy miért nem vagyok hajlandó legalább 1 napot bent feküdni, mert akkor ők most ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mezők, az erdők milliárd virága
feléd fordítja illatos fejét:
a gyönyörben, hogy lát, reszket a nyárfa,
s a nádak ezre meghajlong feléd.
A tó néked tükröt tart remegve,
s te leemelve aranykoronád,
kibontod - reá jósággal nevetve -,
sugárzó hajad lengő sátorát.
A fűz a parton rádmélázva áll.
A sás térdelve hajlik le eléd.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alá.
Azt hitte, hogy még alszom s megölelt
s én mozdulni se mertem, félve, hogy
felébredek és álomnak remélve,
hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és
mozdulatlanul és remegve tűrtem,
hogy karjaimba fészkelje magát,
s mintha egyetlen érzék erejébe
gyűlt volna testem-lelkem minden éhe
és szomja és a beteljesedés
minden ígérete, csak... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Könnyű képzelet kóborló galambja,
végső vágyakat lobbantasz remegve,
fénynek, zenének, virágoknak lelke,
könnyű képzelet kóborló galambja.
Repülj magányos, néma sziklapartra,
melyet kínok jégtengere ver egyre,
jöjjön fénynyaláb, röptödet követve
a magányos és kopár sziklapartra.
Repülj magányos, néma sziklapartra,
kóborló ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... [/kep]
Kormányos Sándor :
SZEMEDBEN A CSILLAGOK
Nézd, bealkonyul
és este lesz újra
szemedben fáradt
csillagok
gyúlnak remegve
míg nyújtózó csendben
karodba bújva
hallgatok.
Szívdobbanásod
álomba ringat
s a felénk induló
holnapok
könnyűvé válnak
s felragyognak,
mint ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... séta...
Ez itt a hervadás tündér-világa.
Akartál látni szép halált velem?
A Bükkös-erdő bús elégiája
szép, mint a halál és a szerelem.
Fától fához remegve száll a sóhaj,
közöttük láthatatlan kéz kaszál.
Az ágakról a fölrebbent rigóraj
tengődni még a holt irtásba száll.
Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lányka ijedten eszmélt az idegen helyen, azonnal eszébe jutott, hogy hol van, és vele együtt az édesanyja intése is, hogy sose merészkedjen a Reménytelenség kastélyának közelébe. Kis szíve remegve kalimpált a mellkasában. Arra gondolt, hogy most biztosan a legrosszabb félelmei fognak valóra válni. Kimerülten zuhant vissza az álom mindent elfedő homályába.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... takar minden ágat.
A tájat tarka ruha takarja,
Pici kis állatok bújnak az avarba.
Mókuska begyűjti a lehulló makkot,
Fázósan könyörög a melengető naphoz.
Nyus... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Lajos
Októberi séta
Ez itt a hervadás tündér-világa.
Akartál látni szép halált velem?
A Bükkös-erdő bús elégiája
szép, mint a halál és a szerelem.
Fától fához remegve száll a sóhaj,
közöttük láthatatlan kéz kaszál.
Az ágakról a fölrebbent rigóraj
tengődni még a holt irtásba száll.
Lombját a gally, nézd, mily kimél... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kormányos Sándor :
Szemedben csillagok...
Nézd, bealkonyul
és este lesz újra
szemedben fáradt
csillagok
gyúlnak remegve
míg nyújtózó csendben
karodba bújva
hallgatok.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... örök szerelmet.
Belül összeszorult a szívem.
Találkozásunk varázsa
Elfoszlik, már csak emlék lesz
Mint üvegről felszálló pára.
Csak álltam bénultan, remegve.
Lelkem darabja távolodott el.
Integető kezed a homályban
Könnyeim prizmáján át láttam.
Minden nap megvisel a búcsú,
Minden nap jajong a szívem,
Minden n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hasztalan?
Zengtem égi dalt: mint alkonyában
Philoméla kertem bokrain,
S mind hiában folytak, mind hiában
Bájos hangok lantom húrjain.
Csillagokra fel remegve sírtam,
S fényektől nem jött vígasztalás;
Berkén Echót fájdalomra bírtam,
S jajgatásnak szólt csak jajgatás.
Isten hozzád eltűnt rózsapálya,
Isten hozzá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mit tennél, ha tudnád: már csak egy évig élsz?
Hosszú idő egy év. Tervezel még? Remélsz?
És ha csak egy hónap?... Nem több, egy hét csupán?
Kezed remegve nyúlna a tűnő perc után.
Talán nincs több: egy nap. Egy rövid óra még.
Jég töri le a termést, lehull a veréb.
Egy perc. Már itt se vagy és oly sötét az éj.
Lélek, légy készen... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szeretem az őszt. Már nem az elmúlást jelenti, hanem a kezdetet. Izgalmas felismerésekkel teletűzdelt, átlényegülés kezdetét. Aranyló napsütésben séta közbeni hallgatni a másik hangját, remegve figyelni a gondolatfolyamot, s közben beleszeretni a hangba, ami bármit mond, annyira szép, mert oly sok éven át szomjúhozta a lélek.
Azóta szeretem a fákat. Az erdő zúgását szemerkél... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Mit tennél, ha tudnád: már csak egy évig élsz?
Hosszú idő egy év. Tervezel még? Remélsz?
És ha csak egy hónap?... Nem több, egy hét csupán?
Kezed remegve nyúlna a tűnő perc után.
Talán nincs több: egy nap. Egy rövid óra még.
Jég töri le a termést, lehull a veréb.
Egy perc. Már itt se vagy és oly sötét az éj.
Lé... |
|
|
|
|
|
