Keresés: remegve, Elidegenedés, A kisegér, Kaffka Margit: Nem hiszek, A holló, Szent Miklós ünnepe, A szex., Nem gyõzhetek, Pótvizsga szeretetből, Hármasban, Balatoni emlék…, Shelley: A szerelemről, Shelley: A szerelemről, fájdalom, Magány, Bűn, Dalszöveg, Szappanos történet, Földalatti harc, Álomról álomra, Versrészlet, , Elidegenedés, sárga jéggel, borító, vacogó novemberi fák, , Két hónapja nem kereslek, Egyre inkább elfeledlek, szavában múló szeszéllyel, szikkadt verset írva kéjjel, remegve mereng mégis a fűzfa poéta, , Két hónapja nincs mit mondjak, Ideje, hogy távolodjak, magamban túlzó eséllyel, álmodva jövőt nyári éjjel, megláttam rég már úgy, A kisegér, vissza a láma szobájába. Itt egy sarokba húzódott., - Miféle ijesztő állattal találkoztál?- kérdezte tőle a láma., - Én... nagyon félek ... a macskától!- dadogta a t, Kaffka Margit: Nem hiszek, Kaffka Margit: Nem hiszek, Egy fáradt pille ringott haldokolva, Tarlott gallyon, barnás levél alatt., Sápadt falombok halovány árnyéka, Remegve űzött őszi sugarat., Nagyon szomorú mese volt az élet., A fán már útrakészült száz madár., És mind nekem csacsogta búcsúzóra,, Hogy a nyaram sohsem jön vissza már., Bealkonyúlt keserves , A holló, kedvesem,, S itt nem él már híre sem., Selymes bíbor-függöny alja borzongó neszét sugallja, S ez beszúr, befúr belém mint át-nem-élt uj félelem;, S míg szívem remegve dobban, ajkamon megint kicsobban:, "Éji vendég jön titokban, az nyit itt be csendesen, -, Késett vándor kér titokban éji szállást, csendesen:, Az lehet, más senkisem., Szent Miklós ünnepe, Szent Miklós ünnepén, , Így december elején,, Szent Miklós idején, apró kis szívek remegve, gondolnak a jó öregre, az öreg Télapóra,, ki a vágyak tudója., Én is sokat gondolok rá,, mert szeretem., Hófehér szakálla,, piros csuklyás ruhája, álmomban elkísér, Szent Miklós idején.., Mindig jó leszek, és szót fogadok,, A szex., teljes, Két elefánt kerget egy mammutot. A mammut leizzadva lohol, majd valahogy, két szikla közé bebújik. Az elefántok nem veszik észre és továbbszaladnak., A mammut 10 perc múlva remegve előbújik, homlokáról törölve a verejtéket,, megkönnyebbülve felsóhajt:, - Ezek a skinheadek!, A parasztbácsi UFO-t látott. Tipornak a riporterek, hogy mégis h, Nem gyõzhetek, kéjt, - Láthatom halálom gyûrûjét kezeden -, Nem látom - csak érzem - megloptad az éjt,, Pedig jól látszik gyönyörû, szemeden…, Süketként nem hallhatnám remegve, Bájoló énekét kívánatos szádnak,, Csak belülrõl lüktetne rezegve, Dala, a Föld szép Angyalának., Muszáj éreznem éltetõ illatod,, Lebegnem benn, Pótvizsga szeretetből, Rozmann Istvánné: Pótvizsga szeretetből, A Mester nagy iskolájában, Ma szeretetből pótvizsgáztam. Tanítóm előtt remegve álltam. Az első vizsgán is elbuktam, A tételt bár kívülről tudtam De gyakorlatilag előre alig jutottam. Szeretném én, aki engem szeret, Minden jó embert, akit csak lehet, De az ellenségemet? Aki megrágalmaz, kinevet, Ad mindenféle csúf nevet, Gyaláz és m, Hármasban, Viki teste megrándult, hangosan felnyögött, kissé elkésve kezét a szája elé kapta, aztán gyorsan felült. Arcunk így egész közel került egymáshoz. Egy hosszú pillanatig csak izgatottságtól remegve meredtünk egymás szemébe, aztán átkaroltam derekát, és hozzá hajolva megcsókoltam félig nyitott ajkait. Viki mélyet lélegzett, aztán rám borult és csókolózni kezdtünk, miközben tovább sim, Balatoni emlék…, „tenger” vize háborgott, Akkor csak, csak Rád gondoltam, Szerelmem, csak rólad álmodtam. , Mikor esténként párnám könnyes lett, Mikor lassan elaludtam remegve, Akkor csak érted könnyezett két szemem, Akkor álmaim csak Rólad szövögettem. , Mikor másnap könnyesen ébredtem, Mikor reggel a harmattól vizes lettem, Shelley: A szerelemről, alkalmat adtak a tapasztalásra, annál nagyobbnak tűnt a távolság közöttünk, s annál messzebbre húzódtak vissza a rokonszenv pontjai. Nem ilyen próbák kiállására termett lélekkel, gyengeségtől remegve és félénken, rokonszenvet kerestem mindenütt, de csak kudarcot és kiábrándulást találtam., Te azt kérded most, mi a szerelem. Az a hatalmas vonzás minden iránt, amit felfogu, Shelley: A szerelemről, alkalmat adtak a tapasztalásra, annál nagyobbnak tűnt a távolság közöttünk, s annál messzebbre húzódtak vissza a rokonszenv pontjai. Nem ilyen próbák kiállására termett lélekkel, gyengeségtől remegve és félénken, rokonszenvet kerestem mindenütt, de csak kudarcot és kiábrándulást találtam., Te azt kérded most, mi a szerelem. Az a hatalmas vonzás minden iránt, amit felfogu, fájdalom, kinyújtották a kezüket, de riadva hátrált előlük. Ott van például Ő. Mosollyal arcán, hajtincsei arcába hullanak, valami földöntúli fény csillog fáradt szemeiben. Ujjaival utána kap majd remegve lehanyatlik. Egy emlékfoszlány, ahogyan egy elsötételt szobában a padlón ül és zokog. Látni akarja Őt, de már nem lehet. Elment... Ő akarta így. Gyenge volt, hogy éljen. Aztán itt van Ő. K, Magány, eget,, felemel valami, s elkapnám kezed., Szeretném, ha velem szállnál most fel,, de bárhogyan nyujtózo, Bűn, poklát járta meg. Keserűsége ellenére olyan erő áradt az ismeretlenből, amilyet Armand még soha senki más közelében nem tapasztalt., Michael orcáján legördült egy könnycsepp. Ajkai remegve nyíltak szóra, de lelkéből csupán fájdalom törhetett fel. Kiernan atya tudta, mit kell tennie, és azt is, hogy a gyóntatóig hosszú az út. Egyetlen lépés választotta el az ismeretlentől, Dalszöveg, tart, Hiába! Már nem hallani a hangomat, Nem enged szabadon, belülről fog, Szappanos történet, nedvedző puncijából áradt. Tündi bátyja szeme láttára élvezett el., Berci szédelegve tántorgott vissza a szobájába. A farka merev volt, mint a kő. Kábán ült le a számítógépe elé, és remegve túrt bele a fiókba. Egy szappanra volt szüksége. Egy Fruit Life avocadoillatú termék akadt először keze ügyébe. Vadul szagolgatni kezdte, orrcimpái úgy tágultak ki, mint az oroszláné, ha an, Földalatti harc, szegényeket, a szűkös szalmazsákon., Mint légtornász, az űr fölött, ha megzavarja párja,, együtt merűltem el veled, alá az alvilágba,, vesztemre is követtelek,, remegve önfeledten, mit elrabolt az öntudat, most újra visszavettem!, Mint végső éjjelén a rab, magához rántja társát,, siratva benne önmaga, hasonló sorsu má, Álomról álomra, odaát., Kikövezett ösvényen hideg szobrok sora,, Lélek nélküli, színtelen, szürke sok csoda., Lábad más parancsnak, visz ismeretlenbe,, Míg hirtelen válladon, kezet érzel, remegve., Hátra pillantanál, de nem enged angyali tekintet,, Így magadba nézel, s vársz reménységet., Kérésed, mi utolsó e világon, hogy szomjadat oltsd,, Kiszáradt to, Versrészlet, [kep]http://content.barewalls.com/preview/edx002p.jpg[/kep], - Hozzátok ide a lovat,, S jött a kevély lebegve járó, Ukrjnai, nemes tatár-ló, Jött, szállt, akár a gondolat., A tagjai remegve ringtak,, Vadul rohant, mint könnyű gímvad,, Nem marta gyeplő, fék hurokja -, Alig volt még pár napja fogva., Horkant, az égre borzadt szőre,, , ,JóForrás, Jó forrás