|
|
|
... felett...
ANGYALT HOZTAM
Egy Angyalt hoztam, hogy vigyázzon rád,
Fényed legyen, ha komor, sötét az éjszakád.
Ha álmatlanság gyötör, altasson szelíden,
Ha mindenki el is hagy, ő vigaszod legyen.
S... |
|
|
|
|
|
|
|
... válaszintézkedések döntő fontosságú eleme.
Rigterink megköszönte a részvényes országoknak, hogy hozzájárultak a program jelentős bővítéséhez.
Nagy londoni elemzőműhelyek is meglehetősen komor előrejelzéseket tartanak érvényben a világkereskedelem várható idei teljesítményére.
Az egyik tekintélyes londoni makrogazdasági elemzőház, az Oxford Economics új prognózisában... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... semmi sallang; nincsenek nagy ívű allegóriák, metafora-monstrumok - szabatosan megfogalmazott, érzékletes, háromdimenziós, plasztikus képek sorakoznak, amelyek valamilyen - rendre komor - üzenetre futnak ki. ,,Vázában virág egy csöppnyi / Sárga a vörösben játszik / Ősz napoz a kinti fákon / Elvérzett hát ez a nyár is" (Október: vér hava).
Böröndi ... |
|
|
|
|
|
|
|
... sötétséget.
Kínos érzelmekre ébredt fel a betyár,
Szívében szerelem hömpölygött, mint az ár.
Felé ment...a lányka karjaiba hullott
S a két szerelmes szív ébren álmodozott.
Komor, rideg csend ül a vármegyeházán,
Éjfélt kiáltja már a bakter az utcán.
Ódon falak között fény lobban egy szobán,
Levele írását végzi az alispán.
A bor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... már nem vagyunk képesek tovább csinálni, és akkor az életet adó Messiás mellénk áll, és bátorít. Hányszor nem vagyunk lángoló, tüzes, fényt adó mécsesek, hanem csak füstölgünk, rosszkedvet, komor hangulatot árasztunk. A Messiás akkor is elfogad bennünket, az ő tüze megtisztítja fényünket, füstölgésünket vidám lángolássá változtatja. A Messiás. És nem mi. Erőnket tőle kapjuk, életü... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Tudnád, mennyire hiányzol
mennyire vágyom,
finom érintésed ha nem vagy velem,
könny nélkül zokogok és addig,
míg meg nem érkezel,
csak várlak és egyre hagyom,
hogy komor csendjével átfonjon bánatom
s ha megjössz,
felélednek a vadvirágos vágyak
leperegnek szívemről,
a sötétszínű árnyak
melegíts fel csókjaiddal,
miko... |
|
|
|
|
|
|
|
... alakok.
BOLDOGTALANSÁG
Boldogtalanság az,
mikor az éjjeli órákban
hallgatod az eső csengését,
és körbeölel a komor fal.
Boldogtalanság az,
mikor reggel hatkor
nyöszörögve kelsz ki az ágyból,... |
|
|
|
|
|
|
|
... hogy életük utolsó éveiben, ne számon kérjenek, zsémbesen ítélkezzenek, hanem nagylelkűen ajándékot adva ők maguk is a te drága ajándékaiddá válva é... |
|
|
|
|
|
|
|
... szerettem. Ő meg szerette! Mi volt a titka? Egyszer erről faggattam, és azt mondta:
Nézd, minden ember hülye. Iszik, nagyhangú, önző, rendetlen, vagy bosszantóan precíz, könnyelmű, komor, gátlásos, gátlástalan, nem mosdik, tisztaságmániás, teli van szorongással, bizonytalansággal, néha durvasággal, gyávasággal, gyengeséggel, hirtelen haraggal és sérelemmel.
S... |
|
|
|
|
|
|
|
... nem is
reménykedett. Mikor megleli a másik felét, aki elfogadja olyannak,
amilyen. Aki ismeri és elnézi a furcsaságait, félelmeit, sértettségét,
haragját és a tengernyi komor gondolatot a fejében. Aki megnyugtatja.
Aki olyan tükröt tart elé, amelybe már nem fél belenézni.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Gondolataim . . .
A szerencse vidám , s léha , a végzet komor , s kérlelhetetlen .
Mi pedig mindennapi életünkben valahol a két felfogás között
ingázunk , megtartva régi babonákat és szokásokat , hol
optimista módon bízva a szerencsében , hol pedig elkönyvelve ,
hogy vesztesnek születtünk , balszerencsések vagyunk , minket
sújt a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... falán,
felhősre fonták fényes-kék haját,
lebontva virága sárga szirmait,
tarlóra hullt a kalász-mosoly,
arca sötét lett és komoly,
- maholnap ősz lesz -
könnyező, komor.
LASSAN VÉGE MÁR A NYÁRNAK
"A... |
|
|
|
|
|
|
|
... templomból jöttek lefelé a hívek, magukkal hozva már pusztán öltözékükben és tartásukban is az ünnep lényegét: az evilágiságot, az életszeretetet. Még templom utáni megindultságuk sem fekete, komor ájtatosság volt, de Kós Károly szavait idézve vidám vallásosság életáhitat; embertisztelet. Ebben a környezetben ünneppé változott minden mozzanat. Az idill varázsa, az ismeretlen ism... |
|
|
|
|
|
|
|
... ravatalának így lép ki, vigyázva a csendre,
Egyszer-egyszer feltekint az égre, majd vissza a jól ismert utcakövekre,
Egyik sarkon ki, másikon be, míg végül rátekinthet az iskola komor jelére.
De az órák szinte észrevétlen elrepülnek,
S értetlenül csodálja a béke ritka óráit,
Feszülten fürdőzik ritka pillanatok egyikében,
Melyben a most regéje f... |
|
|
|
|
|
|
|
... találnak korábbi bűnös állapotukban. Sokkal inkább azért, mert az igazság kibeszélhetetlen örömmel t... |
|
|
|
|
|
|
|
... bár becéznek édeni hatalmak,
alig örvendünk a királyi napnak:
zavaros harcba sodródik az ember
most magával, aztán a környezettel:
senkinek sem juthat igazi társ,
komor kívül a belső ragyogás,
ragyogó arc alól a bú kiüt,
az üdv előttünk - s nem látjuk, hogy üdv.
Goethe: A szenvedély trilógiája
... |
|
|
|
|
|
|
|
... fáklyafüstben.
Zörgő árnyakkal harcra kelni,
Fojtott zsolozsmát énekelni.
Hallgatni orgonák búgását,
Síri harangok mély zúgását.
Lépni mély, tárt sírokon által
Komor pappal, néma szolgákkal.
Remegve, bújva, lesve, lopva
Nézni egy idegen halottra.
Fázni holdas, babonás éjen
Tömjén-árban, lihegve mélyen.... |
|
|
|
|
|
|
|
... ősz-
suttogták borzongva a fák,
s lombjuk csörrenő aranyát
riadtan a szelekbe szórták,
azt remélve,
hogy lehulló pénzükért cserébe,
az ég irgalmat ád,-
jaj, de az ég komor maradt,
s egyre nyersebben pattogott a táj,
csupán a síró fák alatt
szerelmi lázban reszkető
kis őz-suták
szívében tombolt még a nyár,
s a felbőgő... |
|
|
|
|
|
|
|
Kinek az élet...
Kinek az élet csak töviseket adott,
s fájó könnyeire új szenvedést kapott,
kinek osztályrésze betegség és nyomor,
arca mégse mindig szomorú és komor.
Ki gyógyintézetek számtalan kórtermét
csaknem úgy ismerte, mint saját tenyerét,
és a klinikáknak zord műtőasztalát,
hol nem egyszer vívott élet-halál tusát.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... fáradság, amiben majdnem elmerültünk, eltűnik, mint valamely kellemetlen álom és fölébredve új szemmel nézzük, új füllel hallgatjuk Isten valódi világának ... |
|
|
|
|
|