|
 |
|
|
... szerelmet, sok-sok utazást,
Bánatot, sírást, türelmet és teljes odaadást?
Vállalsz-e mindent velem mit a jövő még csak titkol,
Fényes napokat és komor fellegeket néhol,
Hitet, reményt, becsületet és nyugodt életet,
Gyönyörű, hancúzoró, vidám gyerekeket?
Kitartasz-e majd ha az élet vésője rá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... segit, senki se mondja: kisanyám!
Semmi ez vasárnap, csak egy
Kárhozat nap.
Olyan, mint egy lyukas palacsintasütő,
Melyből kifolyik a kovász a zsír!
Olyan, mint egy komor fekete sir!
Jössz hatalmasan mérgesen, borúsan
Az én szívem is behálózod borúval.
Nem, nem jössz, talán nem is akarsz jönni
Lábam hagyod földbe gyökerezni.
Nem go... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... kerüli a feketét, azt juttatja kifejezésre, hogy félelemmel tölti el bármilyen dolog végérvényes befejezése.
A tetőtől-talpig koromfekete öltözék kissé lehangoló, nyomasztó és komor összhatású lehet - a körülöttünk lévő világtól való elfordulást és bezártság érzetét keltheti - de egy jól kiválasztott színes kiegészítővel feltűnővé és egyedivé varázsolható. A... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Angyali ének csendült fel az éjben
sugárözönben jött a nagy sereg!
Megmozdult a föld, s a gyorsszárnyú szélben
messze szálltak a komor fellegek.
Csodás csillagú csendes éjszakában
üzenet jött halk angyalszárnyakon:
"Emberek! Békét hozott a világba
a most született mennyei rokon!
Menjetek el hát Dávid városába,
megtaláljátok... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fáradt vagyok s komor,
A depresszió köveit görgetem
Magam előtt.
De néha még
Ha meghallom hangodat
És felnézek, nem számít
A számos vélt, valós sérelem.
Akkor megnyugvás költözik szívembe
Akkor megnyitom feléd gondolatom,
Akkor ember leszek ismét.
Majd visszaszürkülök távollétedben újra
S fáradt, komor leszek.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fáklyafüstben.
Zörgő árnyakkal harcra kelni,
Fojtott zsolozsmát énekelni.
Hallgatni orgonák búgását,
Síri harangok mély zúgását.
Lépni mély, tárt sírokon által
Komor pappal, néma szolgákkal.
Remegve, bújva, lesve, lopva
Nézni egy idegen halottra.
Fázni holdas, babonás éjen
Tömjén-árban, lihegve mélyen.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hitét.
Amint alázatát mindegyre inkább
úrrá emeli roppant erején,
a bércre hág s egy országon tekint át,
hol hajnalpírban reszket még a fény.
Komor felhőkből bomlik ki a kék ég
s virrasztva várja népe ébredését
a századok szélfútta reggelén.
Nem tétován, de biztos mozdulattal
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Elment
Elment. A hideg és ködös ősz
vérfagyasztva suhant el a városka utcáin.
Mint megszáradt és lehullott falevél,
olyan sötét és komor lett lelkem.
A lélek, mint összetaposott levél
szétmorzyolódott, s az őszi
vacogtató szellő száz és száz
fuvallatával a semmibe vitte.
Most tél van, sötét és hideg tél.
A fény és ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tán indulok...?...
Hűvös hideg reggelen, azon gondolkodtam
Meddig maradok még, itt e komor honban.
Tenni szeretnék, virágot csokorba
Hogy legyen ki azt mondja, szebb lesz itt a holnap.
Hűvös hideg estén, egyszer tán indulok
Mindent mi szép volt, fájón de itthagyok
Vándorbotom indulván, a hátamra dobom
Így hagyom ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... idill, a kéz a kézben, az andalgás, holtomiglan-holtodiglan virágzó hársfák alatt, melyek mögött a tornácon lámpa szelíd fénye világít, s az otthon dereng...ez az élet, de nem ez a szerelem. Komorabb láng ez, vészesebb. Egy napon eljön az életedbe a vágy, hogy megismerjed ezt a pusztító szenvedélyt. Tudod, mikor az ember már nem akar semmit megtartani magának, nem akar egészségese... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hangjai
Eloszlanak hegy s völgy felett;
Hangod ily zene volt nekem,
Hogy ajkadra vetted nevem.
Mint ha ébenszín fellegek
Fátylán tör át éjféli nap,
S hasít komor gyászlepleket:
Így ért első szemsugarad;
De - törhetetlen sziklaszirt! -
Lelkem minden rontást kibírt.
A hajdani fiút idézd,
Kit sorsa mes... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csöndesen,
Valami elkésett utas, vár az ajtón csöndesen; -
Az lesz, egyéb semmisem."
Kinyitám az ajtó szárnyát - és azonnal nyilatán át
Százados holló csapott be, komoran, nehézkesen,
A nélkül, hogy meghajolna, sem köszönve, se nem szólva,
Mintha az ur ő lett volna, csak leszállt negédesen.
Ajtóm felett egy szobor volt, arra szállt ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Komor fellegek között
jön az eső, jön a köd.
Cidrizik már a világ.
- Jól vigyázz, hogy meg ne fázz!"
Tamkó Sirató Károly
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szolgaláncát
Erős karokkal szétzuzom,
Feléd esengve tiszta hévvel,
Sóvárgó vággyal, Jézusom!
Látom kigyulni napkeletről
Királyok fényes csillagát,
Komor felhőkön, bús homályon
Mennyország fénye csillan át.
Sötét, kietlen éjtszakákon
Kicsiny bölcsödről álmodom,
Sokszor merengek égi kéjjel
Mosolygó kisded-... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Mesehold
Simkó Tibor: Csicsergő
Simkó Tibor: Hazahívó
Simkó Tibor: Tücskös
Simkó Tibor: Szeleken szálló
Simkó Tibor: Szellő
Simkó Tibor: Balabán
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csillag hull Kelet felől,
elsüllyed nyíló virradat tejében,
fölötte Dél Keresztje elmerül
az antracitszín, mozdulatlan égben.
Mellettem ciprus strázsál feketén,
komor feje a csillagokba mélyed, -
kezem tördelve, mert már nincs remény,
komoran állok én is az erkélyen.
A szél kék köddel kél a tengeren,
borospoharam már üresen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... utunk
riasztó árnyékkal nem állja,
sem orgonálva nem kisér
a bú alattomos sakálja.
Ne félj, az óra meg nem áll.
Mint valami fekete várrom,
a gond komor pirámisa
elmarad a látóhatáron.
Nézd, gyöngyházfény az ablakon,
a köd csak egypár szürke foszlány,
s azt is széttépi most a nap:
sörényes, büszke hímo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... betért a lakásomba, mialatt a járda fölszáradt, a szobák eláztak, a kapuk éjjel-nappal csöpögtek, a csatorna föl-fölcsuklott, a lepedő harmatozott. Öreg gyanúm, hogy az olasz alapjában véve komor nép, máskülönben szakítana ezekkel a sasfészkekkel. A «salone di thč» is valamikor kútbörtön volt, az embernek kedve kerekedett, hogy az ujja vérével a falra karcoljon valamit. Szökjünk m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... vezet. Most látom síró-szemem sarkából: nem vagyok egyedül, mellettem vonaglik az árnyékom. A Halál az ablakban áll, karnyújtásnyira tőlem. Nem mozog, nem bánt. Még nem. Megvárja az éjfélt, s komor arcát akkor átszínezi a vigyor, az édes-vigyor. A kilincset megragadja, majd lenyomja vas-kezével. Eközben mohón suttog: a Sátán nyelvén beszél. Kaparja éles-karmával az ajtót, majd vég... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ködös, hideg reggel köszöntött ma ránk. Az éjjel még fagyott is. Komor szürjeségbe búrkolódzik minden, csak a varjak éles károgása hallatszik. Nagyon lehangoló. A tél a csúnyábbik arcával mutatkozik be az idén...nem hogy egy kis hó esne...talán karácsonyra...
... |
|
|
|
|
|
