|
 |
|
|
... hazámat... c. vers
Sziszegve nyargal a fagyos szél,
komor még az alvó világ.
Ugye Kedves hosszú már a bezártság, a tél...
De nézz csak ki s reménykedj! T
Tavasz hírnökeként kinyílott a hóvirág.
Lovas Éva: REMÉNY... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nagy tétele. Ez a közzene.
Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét előtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzetemnek, nem hívom fel, nem próbálom meg, belenyugszom. Közben történt valami. A külső világban még nincs nyoma. A természet, titkos mű... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyógynövényeket mutatunk be, amelyek nagyon hasznosak a jó közérzet megteremtésében, illetve ezek a gyógynövények másban is a segítségünkre lehetnek. Mutatjuk is, miben segíthetnek a hideg és komor téli hónapokban.
Az egyik remek, télen alkalmazott fűszer nem más, mint a csilipaprika, amelynek aktív hatóanyaga a kapszaicin nevű vegyület. A kapszaicin nem csupán a végtag... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rajta.
Lám a vén Márkusnak esze volt előre:
Talpa alá tette, úgy esküdt a földre." *
Ott iszik az öreg a tanáccsal sorban:
De mintha keserőt érezne a borban.
Haza megy, komor lesz, szó kifogy belőle,
Sorvadoz, meg is hal, aznap esztendőre.
Négy harang siratja, két pap megdicséri,
Mint becses vendéget, sok nép kikiséri.
Elkiséri a nép a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... levegő dalolgat a szél,
csak szerelemről szól tág teret kér.
Suhan és érint nászára várva,
fészkét rakja sok vidám madárka,
ne bújj el hiszen ez neked is jár,
oly komor volt a tél ideje már.
Ragadj meg kis minden a pillanatot,
hisz vágyat a te tested is kapott,
ne nyomd el engedd mert bánni fogod,
ha a tüzedet most csak elolto... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... finom,
mely átjárja lelkemet.
Jaj, a mezőket nézd!
Hogy hajtanak, színesednek,
hogy ég, pirul az arcuk,
s hogy fénylenek a füvek.
Jaj, az erdőket nézd!
a komor, vén fákat,
mint lány bomlik mindahány,
majd kiszakad a szívem.
Jaj, a felhőket nézd!
futnak űzve az égen.
Fátyoluk leng a tájra
és aranyhaj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Többé nem szégyenkezik az érzései és érzelmei miatt - romantikus vonzalmát épp úgy fel meri vállalni a másik előtt, mint az erős unszimpátiát.
- Többé nem lekonyult szájjal, komor arccal sétál végig az utcákon, mint a többi ember, hanem könnyed boldogsággal, ok nélküli mosollyal az arcán, mert a szívében lakozó szeretete mindig azt sugallja neki: ,,Na, ÍGY ÉR... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vendégek vagyunk,) ...bizony, felemelően szép.
A Teremtő Isten szándéka pedig az, hogy minden árnyalatát teljes valójában együtt csodáljuk. Azokat a felejtett színeket, ami a komor, gyász fekete háború, az örömteli, fehéret mutató béke közt van.
És ott annyi, de annyi gyönyörűséget adva húzódnak meg a felismerést adó csendes hétköznapokban.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szól,
húzzuk meg most a harangot!
Szóljon mindenkiért,
hisz erre vágyunk rég.
Szóljon a harang mindenkiért,
ki magyar földön él.
Segítse nemzetünk, s a hazát!
Komor lélek térj nyugovóra már.
Süket, ki nem hallja meg a jajszavát!
Vak, ki nem látja, korhad a világ!
Háborog a lelkem, mint a tenger,
a jobb létért már m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A MADARAK ÉS FÁK NAPJA MÁJUS 10.
Czóbel Minka: Erdők
Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.
Oh, más az erdő, odalenn ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezén a csel,
Mérgeit gonddal hinti el.
Szent félelemben ő leül,
Könnyet iszik a föld, körül:
Talpa alatt ver gyökeret
Az Alázatos Rémület.
S feje fölött máris komor
Titkok árnya omol,
S a Titkokon a Hernyó és a Légy
Táplálja életét.
S a Bűn gyümölcse búvik ott,
Piros és édes: szíhatod,
S ahol az árny egész vak, ott
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... amelyektől
annyira rettegtek
Nagyok a kegyelemtől, s áldásként szakadnak fejetekre.
Ne ítéljétek meg az Urat gyenge érzékkel, hanem bízzatok benne
az Ő kegyelméért;
A komor gondviselés mögött Ő mosolygó arcot rejt.
A vak hitetlenség biztosan téved, és hiába fürkészi az Ő munkáját;
Isten a maga tolmácsa, és Ő világossá teszi.
Istennek m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... világom!
Emberek közt elhagyatva álltam,
Egy nyájas szót, annyit sem találtam;
Kezet akkor nyujtottál te nékem,
Drága kedvességem,
Szép, magányos csillag gyászos, komor égen!
És azóta hű társam te voltál,
Dús lelkeddel én hozzám hajoltál,
Életemnek hajnalává lettél;
Szépet szebbé tettél,
Örömöt fokoztál, rosszat elfeled... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vége.
Áprily Lajos: JÚNIUS 21
Az esztendő ma átbillent az ormán,
lejtője várja: nyári s őszi rét,
és lenn az őszi táj alatt, mogorván
komor vidék: a téli vaksötét.
De láttad-é, ha fogy homálya,
s újból emelkedőre hág?
Márc... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Lelki ház
Döntsd le a komor, siralmas odút
Melybe száműzött a bűn hatalma,
Építs jobb lakást, tisztábbat, szebbet,
Magas hegycsúcsra, erős sziklára,
Amely nem omlik oly gyorsan rommá,
Ha jön az árvíz, hogy megpróbálja,
De szilárd marad örök időkre,
Menhellyel szolgál... a vihart állja!
Krisztus az örök, dicső sziklacsúcs!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és hittünk, és hiszünk, látjuk a láthatatlant, és megragadjuk az Örökkévalót. Most már megállás nélkül, örömmel futhatjuk a fényes utat.
Talán ebben a pillanatban úgy érzed, hogy egy komor völgybe lépsz be. Nagy veszteség ért, a lelked lesüllyed, és nagyon lehangolt vagy. Péterhez hasonlóan a lelked elsüllyed a hullámokban. Egy kéz nyújtja ki a kezét, hogy megmentsen téged. N... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Közöttünk vannak! Csak ez az ostoba, mai, beszűkült 'racionális' kor hiszi, hogy a halállal minden megszűnik. Nem igaz! A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz. (...) Az igazi szeretet nem múlik el soha.
,, Az arcunk megváltozik, a világunk megváltozik, csak a szeretet nem, mert az örök. "
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fellegek,
az őszi szél felszálló füstöt terelget,
de abban is ott leszel mint a gondolat,
vele repül, vele űzzük a gondokat.
Elnyílnak az egynyári színes virágok,
a komor ősz közel, nyújt egy más világot,
a Nap megmarad örökké fent az égen,
ami olykor ragyogni fog derűs kéken.
Szerelmünket próbára teszi az idő,
az a néha gonosz g... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... démonok játszanak,
Elém áll egy karcsú nő alak.
Szűz ajkain az élet mosolya,
Szebbet a földön nem láttam soha!
Hajlongó fürtjein, dacos fején,
Végigszaladt a komor esti fény.
S ahogy lefut hullámos derekán,
Incselkedőn veti a fényt reám.
Oh boldog ösztön, amely arra vitt,
Szellős lepel takarja vállait.
De itt is, ott... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a madarak -
a lelket álom s bánat babonázza,
őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Szeretem gyermekkorom óta, Észak
bús fia, hűlő vizek moraját,
Az álmos erdőt, ha a komor évszak
lehelletétől felgyúlnak a fák.
Megyek a kertbe - hallgat a madárhad,
már kókkadt minden,
de a kései virágok végső pompájukban állnak,
közeledtén a meztelen h... |
|
|
|
|
|
