|
|
|
...
ha néha dúlt - fúlt is a lelkem
köszönöm az életem az Úr Istennek .
Ha sorompók utamba álltak ,
az Úr szavára mind megnyíltak , s
az évek rendjén úgy suhantak ,
mint üveg gömb úgy ragyogtak .
A sors viharos tengerében
az Úr mellett sosem féltem ,
együtt úsztunk gondban , bajban
vad táncot járó hullámokban . ... |
|
|
|
|
|
|
|
... míg rád nem találtam,
kezed nyújtottad, én kezed megfogtam,
veled a szép szerelmet megismertem
mosolyodban aranylott a napsugár,
virágok nyíltak, lágy szellők suhantak,
fénylettek, égtek a vágyak,
az idő ölelt, ősz-tél-tavasz és nyár
történetünk írtuk rajzolt betűkkel,
szép színeket festettünk, lánggal égtünk,
egymás karjába... |
|
|
|
|
|
|
|
... szemeinkben...
Könnyű léptekkel suhantunk tovább, nehogy új
csókkal túrjuk fel a havat és kivirítson
a fekete föld, minden szerelmeknek réme...
Aznap éjjel a felhők hangtalan suhantak,
aznap a fehér dombokon nem csókolództak.
Reichenberg, 1928. november 15
7
A Mosolynak barnafényű kenyerét harapdáltad
a fogaiddal és sz... |
|
|
|
|
|
|
|
... sem bizonyította, de senki nem is kérte.
A történet arról szól, hogy az Oláhpatak felől a veresre festett kövű Veresvíz völgyén át, szárnyakon igen szépen muzsikáló szép asszonyok suhantak át éppen az esztena fölé. A vészesen szép muzsikaszó hallatán a mély éji álmát alvó pásztorlegény lelkét szárnyaikra vették, és valahová, valamelyik ember által soha nem taposott titokzatos... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Nem rejtőztem lombos ágak árnyába,
de csendben lopóztam az őszi délutánba.
Lassan lépkedtek jobbomon álmaim,
s balra ott suhantak szerelmes vágyaim.
Aztán megjelentél, szinte megvakítottál,
rám néztél, majd csendben mosolyogtál.
Én megborzongtam a perzselő Nap alatt,
bár csak pillantásod csókolta arcomat.
Hittem, lassa... |
|
|
|
|
|
|
|
Babits Mihály
Síremlék
Engem nem látott senki még. S az évek
suhantak. Minden évben egy-egy fátyol
hullott le rólam: mégis csupa fátyol
a lelkem; s búsan hátrálnak az évek.
Ki fog meg engem? Mint a hal, kisiklom;
Próteuszként vá... |
|
|
|
|
|
|
|
...
51
Kettesével szedtük a lépcsőt a kanyaroknál beláttuk az egyenest
nem volt mozgás elértük a padlástérbe vezető kis deszkaajtó bejáratát
szűk sötét keskeny részen haladtunk denevérek suhantak
Hirtelen fény csapódott szemünk pupillájára káprázat követte
Az ég felhőzetét csíkokra osztotta a szürke megöregedett léc
Me... |
|
|
|
|
|
|
|
... együtt a francia légierő gépeivelHa ez nem vakmerőség, akkor nem tudjuk, mi az: az Yves Rossy, a Vincent Reffet és a Fred Fugen névre hallgató fenegyerek együtt repült a francia légierő műrepülő-kötelékével - csakhogy nem repülőgéppel, hanem jetpackkel a hátukon. A Patrouille De France-ban sugárha... |
|
|
|
|
|
|
|
... a leendő munka képe. Ez pedig rendkívüli, sajátos öröm a dolgozó számára.
És, dacára, hogy ez az öröm sokszor lobbant fel bennem: mégis mint haragos walkürök, nagy kétségek suhantak át lelkem felhői alatt. Ezek a kétségek két különböző csoportba sorolhatók.
Az egyik csoport egészen szakszerű volt. Ezek a finn-ugor nyelvek mérhetetlen távolságban vannak a magy... |
|
|
|
|
|
|
|
... érzem
a kezének most is illatát . Átvirrasztott
értem sok - sok éjszakát , fáradtnak ő
soha nem érezte magát , a boldogság
arcáról sugárzott reám . Az évek el -
suhantak , s felnőtt vagyok már , de
álmaimban ott él a kicsinyke kis ház ,
s az én édes Jó Anyám , ki azóta örökre
elment tőlem , messze jár , a földi életét az
Úrnak adta á... |
|
|
|
|
|
|
|
... Anyám
a lépteim.
A mozdulatom,
amikor az ágyamat
letakarom.
Amikor megterítem
az asztalom,
Istenhez fordulva
fohászkodom.
Lépteid nesztelen suhantak
életed csendjében...
Délben asztalon az ebéd,
kicsi pohárban vörösbor,
s féldeci vízzel egy kockacukor
elosztva, fele öt órakor.
(uzsonna és vacsora)... |
|
|
|
|
|
|
|
... s
ha néha dúlt - fúlt is a lelkem ,
köszönöm az életem az Úr Istennek .
Ha sorompók utamba álltak ,
az Úr szavára mind megnyíltak , s
az évek rendjén úgy suhantak ,
mint üveg gömb úgy ragyogtak .
A sors viharos tengerében
az Úr mellett sosem féltem ,
együtt úsztunk gondban , bajban
vad táncot járó hullámokban .
... |
|
|
|
|
|
|
|
... alagútjában
alakod elvész köd homályában,
nyomodban kullogok, mögöttem már
elmaradt a sóhajokba fullt nyár.
Akkor még nem szitálták felhők a ködöt,
napfény-nyilak suhantak a fák között,
ajkadban egy kis nefelejcs sercegett,
bizalommal fogtam a kezed...
Most az árnyék sem látszik az árnyékban,
s csak követlek lehajtott fejjel, fáradtan,|... |
|
|
|
|
|
|
|
... szemeinkben...
Könnyű léptekkel suhantunk tovább, nehogy új
csókkal túrjuk fel a havat és kivirítson
a fekete föld, minden szerelmeknek réme...
Aznap éjjel a felhők hangtalanul suhantak,
aznap a fehér dombokon nem csókolództak.
Reichenberg, 1927. november 15
7
A Mosolynak barnafényű kenyerét harapdáltad
a fogaidd... |
|
|
|
|
|
|
|
... Próteusz őrzi néma nyáját
s hol a zöld éjben lángom lett a lámpa,
ott készítettem kezem sok csodáját,
gyöngyvirág... |
|
|
|
|
|
|
|
Isten tervei
Korán megöregedtem, úgylehet!
Mintha nem évek, hanem századok
suhantak volna el fejem felett!
Új nevek, jelszavak, új címerek...
új könyvek, írások, új dallamok...
indulók, melyeket nem ismerek...
Míg régi könyvemet betűzgetem,
s szívemben régi dallamok dalolnak,
azon tűnődöm, mi az életem.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Túrmezei Erzsébet
Isten tervei
Korán megöregedtem, úgylehet!
Mintha nem évek, hanem századok
suhantak volna el fejem felett!
Új nevek, jelszavak, új címerek...
új könyvek, írások, új dallamok...
indulók, melyeket nem ismerek...
Míg régi könyvemet betűzgetem,
s szívemben régi dallamok dalolnak,
azon tűnődöm, m... |
|
|
|
|
|
|
|
... kíváncsiság hajtott,
a pakli új volt ugyan, régiek a lapok,
a leosztás ugyanaz volt, szinte szakasztott,
maradtam, mi voltam, egy álmodozó vagyok
Így sorjáztak éveim, suhantak nesztelen,
egyik-másik mellett hozhatnék fel érveket,
Rocinantém fáradt, előtte szénahalom,
mit egy életen át kergettem, csak szélmalom
... |
|
|
|
|
|
|
|
... közt,
most a Végtelenbe nőtt
elvegyülve. S múlt a nyár
és telt az ősz, s a házak állán
tél eresztett jégszakállt.
S jött az új tavasz. S az évek
így suhantak. Én Istenkém,
ég és föld szövője, sződd
egybe minden bogárkádat,
engem is majd kedvesemmel
s szűrd reánk szent éjszakád!
... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Babits Mihály - Siremlék
Engem nem látott senki még. S az évek
suhantak. Minden évben egy-egy fátyol
hullott le rólam: mégis csupa fátyol
a lelkem; s búsan hátrálnak az évek.
Ki fog meg engem? Mint a hal, kisiklom;
Próteuszként változom és elomlok,
mint síma hab. Óh változom s elomlok
míg élek, s minden ma... |
|
|
|
|
|