|
|
|
... süvölt, és halál bolyong a berken.
A hervadásban elmerülve állok,
És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem.
Neked nagyon hideg volt itt az élet,
Nem jött bíborral már az alkonyat.
S megsemmisült sok délibáb-reményed
Csillagtalan nagy éjszakák alatt.
De érzem már: te vagy lelkemnek minden,
S nem kérek tőled semmi, semmi mást,
Csa... |
|
|
|
|
|
|
|
Ha felnézek az égre,
szemed látom az éjben.
Őszi fák lombja alatt,
rám nevet az alkonyat.
Járom tovább az utam,
vándor, ki földhöz ragadt.
Szembe viharos széllel,
amely naponta tép meg.
Átölel az éj leple,
beburkol titkos fénye.
Látnom kell az utat,
hol életem halad.
Végállomás, egy kanyar.
Nyílj kap... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megbocsátható?
Ön oly szelíden tud susogni
Ez engem úgy elandalít...
A végén a babája lettem
Háromtól hatig.
A nagy szerelmi virradatra
Hamar borult az alkonyat,
Eloszlott lassankint a mámor,
Tűzünk lassankint lelohadt,
Ritkábban mentem át Budára,
Ön is csak néha-néha hítt,
Ilyenkor szörnyen untuk egymást
Háromtól ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Brodszkij
KEDVESEM, MA KÉSŐ ESTE...
Kedvesem, ma késő este kiléptem a parti sétányra a házból
friss levegőt szívni, amely az óceán lehelete.
Az égi karzaton az alkonyat kínai legyezője lángolt,
és felhő tornyosult, akár egy hangversenyzongora fedele.
Negyedszázada rajongva szeretted a finn késeket s pipákat,
tusrajzokat ... |
|
|
|
|
|
|
|
... torka szárad,
az élet hirtelen rövidnek látszhat.
A víz alatt az ember csak tengeralattjáróként járhat.
Szájából száznyi buborék-trió száll.
Szemében alkonyat ekvivalense rózsáll.
Fülében "egy, kettő, hármat" számláló közönyös hang kószál.
IX
"Kedves Blanche, én írok néked, ki most egy hatalmas polipban csücsül.... |
|
|
|
|
|
|
|
... http://www.kephost.com/download.php? file=kpvzau727zo5al52ocmo.gif[/kep]
kérlek ma ne...
ne védj!
hagyj félni
kell hogy valóságával
átszáguldjon rajtam ez a nap
s ha majd a fény kulcsát
őrizni jő a hűvös alkonyat
elbújva a város zajától
- sudár nyírek alatt -
hadd legyek magam
kezed bársonygyolcsát
most n... |
|
|
|
|
|
|
|
... neki!
Nem mondom, hogy azóta annyit olvas, mint én, de néha igenis levesz a polcról egy-egy könyvet.
S amiért pláne örültem ennek az újnak, az az, mert hasonló a Harry Potterhez és az Alkonyat sorozathoz.
Tehát úgy gondolom, ezen keresztül a fiatalok (elsősorban ők) megszerethetik az olvasást, s ez fontos!
A könyv címe:
Suzanne Collins:Az éhezők viad... |
|
|
|
|
|
|
|
... vérző homlokát, az erdők koszorúja lángot fogott - az izzó felhő hátak zománc ud-varán a nap már alkonyodott -
A Nap, mint szerelmes vőlegény, még felka-paszkodott az alkonyat felhőhegyén, és amint az erdők fölött verőfény lován ellovagolt, lágy szellőhullámokon a tó felé csókokat dobott.
Mikor elköszönt, szívünkbe béke költözött, a zöldbe borult árnyak, a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szónokot!
Őrizzen meg ez a távol
Honfidühtől, párttusától,
S ne olvassak hirlapot!
Rejts el hát völgy, rejts el erdő,
Ringass lágyan enyhe szellő,
S majd ha száll az alkonyat,
Esti csillag, éj magánya,
Suttogó lomb csalogánya,
Hozd meg édes álmomat!
Fáradalmam\' hadd pihenjem,
A világot hadd feledjem.
De mi má... |
|
|
|
|
|
|
|
... szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unn... |
|
|
|
|
|
|
|
NOVEMBER
Ablak tátong a rossz falon,
becsordogál az alkonyat,
neszeznek polcon, asztalon
kis, bolyhos orrú plüssnyulak,
November néni üldögél
a hintaszék alatta ring,
elmúlt az ősz, és itt a tél,
kötött mellény... |
|
|
|
|
|
|
|
... nyilatkoznak, hogy először a szélmalmok ellen harcolt; én azonban e tárgy körül kikutathattam, és a La Mancha-i évkönyvekben írva található, hogy lovagunk egész nap barangolt, s mire az idő alkonyatra járt, mind ő maga, mind paripája halálra fáradt s megéhezett; mindenfelé szerteszét tekingetett, nem fedez-e fel valami várkastélyt vagy pásztorkunyhót, ahol nagy éhségén és egyéb sz... |
|
|
|
|
|
|
|
... süvölt, és halál bolyong a berken.
A hervadásban elmerülve állok,
És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem.
Neked nagyon hideg volt itt az élet,
Nem jött bíborral már az alkonyat.
S megsemmisült sok délibáb-reményed
Csillagtalan nagy éjszakák alatt.
De érzem már: te vagy lelkemnek minden,
S nem kérek tőled semmi, semmi mást,
Csak ... |
|
|
|
|
|
|
|
Pej Erika: Mikor szívembe loptad magad...
Mikor szívembe loptad magad,
nappal lett az alkonyat.
S a reggel sose jött el többé,
mert átölelve tartottál örökké!
Mert melletted ért a hold fénye,
s felkeltett egy kósza kéjre...
...csókot kaptam újra és újra,
hogy kitartson a hosszú útra.
Elmentél...
s ahogy eltűnsz a m... |
|
|
|
|
|
|
|
... süvölt, és halál bolyong a berken.
A hervadásban elmerülve állok,
És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem.
Neked nagyon hideg volt itt az élet,
Nem jött bíborral már az alkonyat.
S megsemmisült sok délibáb-reményed
Csillagtalan nagy éjszakák alatt.
De érzem már: te vagy lelkemnek minden,
S nem kérek tőled semmi, semmi mást,
Csak ... |
|
|
|
|
|
|
|
... süvölt, és halál bolyong a berken.
A hervadásban elmerülve állok,
És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem.
Neked nagyon hideg volt itt az élet,
Nem jött bíborral már az alkonyat.
S megsemmisült sok délibáb-reményed
Csillagtalan nagy éjszakák alatt.
De érzem már: te vagy lelkemnek minden,
S nem kérek tőled semmi, semmi mást,
Csak ... |
|
|
|
|
|
|
|
... gyermeke
A vadászat végére ért,
hazafelé indultak éppen,
némán vonult a kis csapat
az alkonyati erdőszélen;
előbb a lovak, lovasok,
aztán az árnyékuk gyalog,
keveredve a patazajjal
fáradt árnyak a holt avarban.
S ahogy így mentek csendesen... |
|
|
|
|
|
|
|
... süvölt, és halál bolyong a berken.
A hervadásban elmerülve állok,
És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem.
Neked nagyon hideg volt itt az élet,
Nem jött bíborral már az alkonyat.
S megsemmisült sok délibáb-reményed
Csillagtalan nagy éjszakák alatt.
De érzem már: te vagy lelkemnek minden,
S nem kérek tőled semmi, semmi mást,
Csak ... |
|
|
|
|
|
|
|
... süvölt, és halál bolyong a berken.
A hervadásban elmerülve állok,
És fáj az ősz, a bánatom, a lelkem.
Neked nagyon hideg volt itt az élet,
Nem jött bíborral már az alkonyat.
S megsemmisült sok délibáb-reményed
Csillagtalan nagy éjszakák alatt.
De érzem már: te vagy lelkemnek minden,
S nem kérek tőled semmi, semmi mást,
Csak ... |
|
|
|
|
|