|
 |
|
|
... megyek
annál közelebb jutok hozzád.
Sajognak csókjaid s kezemben felejtettem kilincsed.
Óh, balga szívem, amint egyedül ballagó
olyan vagyok, akár az állat, ha riadtan menekül
olyan vagyok akár a gyermek, ki szájában
az édes tej izével jajong anyja után.
Miért is mentem el, mért nem maradtam nálad?
Kilenc tövis került azóta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kívül.
Megértesz, Édes? Hogyha csak bent
lenne s nem lenn soha kívül...
3
Megfordulsz lassan. Leereszted
a redőnyt. Meggyújtod a villanyt.
A fal tövén egy árny riadtan
tátog, s akár a gyík, elillan.
Álmodoztam előbb, most Téged
figyellek, karod moccanását,
amint válltól ujjhegyig rezzen.
Megigazítasz egy divá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... majd eltűnik a messzeségbe.
Már a lányok elkészültek a kerék cserével, és pakolták el a szerszámokat. A törzsőrmester ott hagyta a fiúkat, és a kísérő kocsi felé megy. Lányok riadtan néznek egymásra. Fiúkban is megáll a levegő. Szerencsére a törzsőrmester, miután megnézte a BNW-t, semmi különlegeset nem fedezett fel a gépkocsiban.
- Merre mennek?
- Mi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szólaltam meg:
- Mit tehetek érted? Nem maradhatsz ebben az állapotban, szeretnék segíteni...
Megrázta a fejét. Átnyúlt a dohányzóasztalon, kezét a kezemre tette. Riadtan vettem észre, hogy az érintése ugyanolyan hatást vált ki belőlem, mint akkor, régen.
- Nem. Hagyjuk ezt - mondta lágyan -, inkább magunkról beszéljünk.
- Ma... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... vezetni?
>
> - Nézd, engem ötször megbuktattak, mire jogosítványt kaptam. Nem leszek
> bolond most kockára tenni!
>
> ________________________________
>
> A mama riadtan hallja, hogy a lánya már nem szűz.
>
> - Mondd, megfenyegetett az a gazember?
>
> - Iiiigen - szipog a lány.
>
> - Mivel?
>
> - Azt mondta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... át,
érinti ajkad telt vonalát
Erős karod ölel, nem enged el,
A magány pirulva tűnik el.
Ébren álmodjuk az élet álmát
Lecsókoljuk rabságunk láncát.
Szíved riadtan, vadul ver, dobol,
Forró testem véd, hozzád simul,
Megszűnik idő, eltűnik a tér,
Csalfa útra indul a remény.
A tenger is csókol ha partot ér,
Szorít... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... feléled a szó
És mélyről ébredő álmokat szövök.
Megérzés nélkül ...
Mikor fellázad bennem az Ég,
Akkor mellettem állnak az Angyalok,
Riadtan néznek szerteszét,
Mert a Mindenséget hallgatva hallgatok.
Hallgatok, mert a Szó, bár nekem szól,
Még sem maradhat csak az enyém!
Hallgatok, mert a könnyem kicsordu... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Makszimilian Volosin
A zöld hullám megtorpant és riadtan,
Bíborban égve messze elszaladt...
A víz fölé leszállt mindent belepve, lassan
A zengő alkonyat.
Wikipédia
Tiszatáj, 1999/4
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... darabot.
...S ezzel a bolha jól belém harapott.
Akkorát csaptam rá, hogy hasadt a paplan.
Hogy ugrott el mégis? Megfoghatatlan!|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... közgyűlés. Ernőt nem értem el, tegnap szerettem volna hívni. Igaz nincsen hendije, mindig büszke volt, hogy a mobilra neki nincs szüksége. Azt hiszem most van.
Írtam új verset is, s riadtan veszem észre, hogy rögzült egy forma, amiből nem törtem még ki. Lassan két éve ez van. Azt hiszem, másféle formát is meg kell próbálni.
A héten nagyobb adagban ért el néhány dolog az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyakamban.
Míg egyik karod ölelve tartott itt,
másik magányos vándorként útra kelt,
bejárva testem rejtekútjait,
útján titokzatos zugokra lelt.
Úgy bújtam meg riadtan benned,
mint reszkető holdsugár az éjben,
mit látni alig, mégis elvakít,
ha begyűjti sugarát szemed
ezüstösen, sápadt-fehéren.
Körülvettél biztonság... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a munkába.
De egy nap csoda történt. A buszmegállóban álltam, és eleredt az eső. Nem hogy eleredt, de szakadt. A megállóban nem volt semmi, ami alá be lehetett volna húzódni, riadtan néztem körbe, hová menekülhetnék a vízözön elől. És akkor hirtelen ott állt mellettem valaki egy hatalmas, fekete esernyővel, és megkérdezte, felajánlhatja-e nekem is. Boldogan húzódtam az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ujjak.
Koponyájából virág nyílt.
Immár a vére árad énekelve,
lapályra, rétre - rétek bús gulyáit
hökkenti, szaru-villák között siklik,
a tejködökből riadtan kiválik,
hullámzik, bukdos, csülkökön, patákon
e mérhetetlen sötét vér-kanális,
hogy fenn, a csillag-Guadalquivir mellett
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egymásután
lépnek elő a vándorok.
A túlsó partról érkező sugár
megvilágítja halvány arcukat.
A mélységtől mindegyik visszaborzad,
remegve hátrál, s híd után kutat.
Aztán riadtan nézi a keresztet,
az egyetlen utat.
Hol a jótettek, és érdemek fénylő,
tarka ívű szivárványhídja itt?
Lelkek bolyongnak a félelmes parton.
Vallatják a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... járt, megszólította egy hetéra, s félreérthetetlenül közölte, mit akar. Efrém hagyta, hogy vele menjen. Amikor a piactérre értek, azt mondta: ,,Itt akarom megtenni, amit kívánsz.'' A nő riadtan védekezett, és azt mondta, hogy olyan sok ember előtt szégyellné magát. Efrém ezt válaszolta: ,,Ha szégyenlesz az emberek jelenlétében vétkezni, mennyivel inkább kell szégyenkezned az Isten... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a titok megfejtésére: a tróntermet kristálypadlóval rakatta ki. Aki oda belépett, annak nyomban olyan érzése támadt, mintha bokáig a vízben gázolna. Sába királynője is a terembe lépvén riadtan megemelte a szoknyáját, így mindenki megpillanthatta kecses lábszárát.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a ke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomorú vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.
Erdély északi részén, a Szilágyságban született, Érmindszenten , melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kálvinis... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hiányzol
Nem tudok aludni remeg a szívem,
Hiányzik hogy kezed a kezemhez érjen,
Riadtan ébredek merre vagy hol lehetsz,
Megnyugszom, csak mond hogy szeretsz !!!
Érzem fontos vagy nekem, s hiányzol nagyon,
mert nem vagy itt velem.
Szeretnék hozzád bújni, érezni forró testedet,
s egy forró csók után bevallani,
hogy nem tudok él... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csontos Endre:
Óh, élet!
A pillanat törékeny csónakján
a fájdalom megbújva ring tova.
Vesztes vagyok s riadtan szól a szám:
óh, élet, te bennem égő csoda,
te megérthetetlen, örök titok,
vezesd örömbe megvert kedvemet,
ha bánatommal néha rád nyitok
s változtasd gyöngyökké a könnyeket.
... |
|
|
|
|
|
