|
 |
|
|
... por,
ahogy végigverte a dörgő esőostor,
bebújtunk a kunyhóba. Onnan néztem,
miként robognak a felhők az égen.
Nagyapám a fát leste.
Vajon elbír-e a széllel?
Recsegett, ropogott öreg teste,
a szél a gallyakat csomósan tépte,
hullott a zöld dió áldott termése,
mozgott a föld is, ahogy a vihar rázta:
de győzte a vihart öregapám ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... megértették a tervet. Mindannyian nekiestek a fának és óriási erővel gyökerestől kiforgatták a földből. A hatalmas fából, így egy alkalmas híd lett. Egyenként átkeltek a folyón, de a fa így is recsegett - ropogott, mert az elefántok szerfelett nehezek voltak. Kimba volt az utolsó. Sok vért veszített és teljesen kimerült. Minden erejét összeszedve ő is nekiindult, de sajnos a fa ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Területeim legnagyobb részeit kellemetlen váladék borította. Túltengő hadiiparom következtében a telített piac felvevőképessége teljesen megszűnt, kereskedelmem ellankadt, gazdasági hátvédem recsegett és ropogott a csigolyákban. Szövetségeseim nem feleltek a levelekre, követeimet nem fogadták, a Népszövetség levette ügyemet a napirendről. Már-már arra gondoltam, hogy dicsőséges bé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... por,
ahogy végigverte a dörgő esőostor,
bebújtunk a kunyhóba. Onnan néztem,
miként robognak a felhők az égen.
Nagyapám a fát leste.
Vajon elbír-e a széllel?
Recsegett, ropogott öreg teste,
a szél a gallyakat csomósan tépte,
hullott a zöld dió áldott termése,
mozgott a föld is, ahogy a vihar rázta:
de győzte a vihart öregapám ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... már-már rázúdult a hajóra, de az, mint valami kecses hattyú, hullámvölgybe siklott, aztán hullámhegyre szökkent. A kis hableány ezt mulatságos utazásnak gondolta, de bezzeg nem a hajósnép! Recsegett-ropogott a nagy hajó, vastag bordáit behorpasztotta a tenger irtózatos ereje, a fedélzeten átsöpörtek a hullámok, és derékban kettétörték a főárbocot, mint a gyönge nádszálat. Megdőlt ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... falatot is fölemésztette.
Úgy zengtem-zúgtam a kastély kapujában, mint az őrök kürtje - de őr már rég nem állt Borreby-kastély előtt. Megforgattam a szélkakast a tornyon, úgy recsegett, mintha a toronyőr horkolt volna odafönn, pedig ott sem őrködött már senki. Csak patkányok meg egerek futkostak a padláson - nekik terített asztalt a szegénység. Mert az vert tanyát a kas... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... falatot is fölemésztette.
Úgy zengtem-zúgtam a kastély kapujában, mint az őrök kürtje - de őr már rég nem állt Borreby-kastély előtt. Megforgattam a szélkakast a tornyon, úgy recsegett, mintha a toronyőr horkolt volna odafönn, pedig ott sem őrködött már senki. Csak patkányok meg egerek futkostak a padláson - nekik terített asztalt a szegénység. Mert az vert tanyát a kas... |
|
|
|
|
|
|
|
|
GESZER KÁN,
A TÍZ VILÁGTÁJ URA
KALANDREGÉNY
FORDÍTOTTA ÉS AZ UTÓSZÓT ÍRTA
LŐRINCZ L. LÁSZLÓ
TARTALOM
I.
GESZER IFJÚSÁGA
II.
GESZER ÉS A TIZENKÉT FEJŰ SÁR... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... melynek hátára egy elejtett rőt szarvas volt felmálházva. Hát amint a fehér jurta felé közeledtek, az öszvér egyszerre csak elkezdett szimatolni: úgy összeharapta a zabláját, hogy csak úgy recsegett-ropogott, négy lábát a földnek vetette, két első patájával elkezdte rugdosni a pusztát, hogy csak úgy repkedtek a fűcsomók, jobbra-balra. A két elvarázsolt ló is ott téblábolt körülött... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... történetet hallottam - de ez tetszett a legjobban! Egy délvidéki kisváros peremén jártam, próbáltam megtalálni úticélomat, mielőtt lemegy a nap. Az öreg CB az 1-9-es csatornán sípolt, recsegett, s egyszer csak egy kisfiú hangja szólalt meg: - Brékó 1-9, van itt valaki? Gyerünk pilóták, dumcsizzatok Plüssmacival! - Benyomtam a mikrofont: - Vettem Plüssmaci. - Kösz pajtás! - felelte... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tagjait ruhája vékony szövete alatt, görcsösen rángatózott, láztól vacogott, s őrült szenvedéllyel mindjobban lábszárához tapadt, mintha csak be akarna hatolni a testébe. A rozoga szék recsegett. Fuldokló vágyak lihegtek az alacsony mennyezet alatt, a benn rekedt parfümillattól savanyú levegőben.
- Nos és aztán? - szólt Nana s mindent megengedett. - Ezzel úgyse mégy sem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
TORMAY CÉCILE
A RÉGI HÁZ
REGÉNY
Singer & Wolfner, Budapest, 1917.
Este volt. A tél fehéren hullott a földre. A havazáson át nagy jegenyék jöttek a kocsi elé. Kísértetiesen, lombtalanul jöttek a mozdulatlan síkon. Mögöttük hegyek keltek föl a hóban. Kicsiny templomtornyok, házt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... történetet hallottam - de ez tetszett a legjobban! Egy délvidéki kisváros peremén jártam, próbáltam megtalálni úticélomat, mielőtt lemegy a nap. Az öreg CB az 1-9-es csatornán sípolt, recsegett, s egyszer csak egy kisfiú hangja szólalt meg: - Brékó 1-9, van itt valaki? Gyerünk pilóták, dumcsizzatok Plüssmacival! - Benyomtam a mikrofont: - Vettem Plüssmaci. - Kösz pajtás! - felelte... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... öreg fa bölcsen nézte örömét, mosolygott ezen. Ő soha sem panaszkodott, pedig nehéz volt már neki. Sok viharral megküzdött életében. Most már egy közepes erősségű széltől is csak úgy recsegett-ropogott szegény törzse. De élnie kell. Elmenne ő már szívesen, de a fejszések mindig kikerülik. Sokáig nem értette miért, és nem értették a társai sem. Nem volt olyan szép, és egyenes, mint... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
| Én sokszor voltam ugy hogy azt éreztem hogy valaki áll a hátam mögött,és éreztem hogy odahajol a fülemhez és próbál valamit súgni,ez nem hülyeség,éreztem hogy minden sokkal melegebb körülöttem és recsegett pl. a padló...de még mai napig nem értettem meg amit mondani próbált...ez elég gyakran történik meg velem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... úgyis csak tűzre való, egyéb hasznát nem lehet venni.
S mire a csillagok feltünedeztek, a nagyravágyó fácska már ragyogó piros tűzruhába öltözködött. Világított, mint a nap, de recsegett, sistergett fájdalmában.
- Micsoda lárma ez? - riadtak fel bosszúsan éjszakai álmukból a füzek.
A szederindás király pedig álmosan verte szét a parazsat az evező n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egy folyosó volt, majd jobbra a lépcső. (A szobám az emeleten volt)
Az ágyam szemben volt az ajtóval és a folyosóra lehetett rálátni. Szóval a lényeg, hogy fa lépcsőnk volt, kicsit recsegett is, ha végigmentünk rajta.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki jön fel. Hallottam a lépteket, nem akartam hinni a fülemnek rettentően megijedtem.
Nem volt se kutyánk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a
vasvillával. A hó csikorgott a deszkáim alatt és a szarkák fölrepültek a kerítésről.
Holdvilágnál értem vissza Korbulyba. Éles volt a levegő, akár a késpenge, a
fák törzse halkan recsegett a hidegtől. Sorra néztem a kemencéket, aztán tüzet
tettem, és faltam valamit. Mielőtt virradni kezdett volna, megindultam Ilvára, az
örményhez. A malom néma volt még, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... napon gödröket ástunk, a tizenegyediken odébb mentünk és újra
gödröket ástunk, a tizenkettediken nem kaptunk enni, és az ágyúk a fejünk fölött
lőttek át, s az erdő búgott és recsegett, sistergett és zakatolt körülöttünk, s végül a
tizenharmadik napon összekerültünk az ellenséggel.
Ellenség. Bevallom, sokat gondolkoztam akkoriban ezen a szón, és
körülöttem ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hogy tartóztassák le.
Chalmers Will szemébe nézett. - Le kell lőniük, hogy megállítsák, Frank. Én azt mondom, hagyjuk elmenni.
- A rohadt életbe! - A vonal recsegett. - Jól van, csak adják neki a nyomkövetőt. Jennings, most követi el élete legnagyobb hibáját. De ha ennyire önfejű...
- Leléptem - mondta Will. - És ne prób... |
|
|
|
|
|
