|
|
|
A rímhez
szerző: Giosuè Carducci, fordító: Kosztolányi Dezső
Áve rím! Te aki lantos
vad kalandos
költeményén égre kel
s fényes, tündökölve izzó,
mindenik szó,
hogyha a nép énekel.
Két csók közt a lázas elme
szenvedelme,
míg a zajló tánc forog,
s aztán a vágyat, mely óhajt
és a sóhajt
lágyan ös... |
|
|
|
|
|
|
|
Fehér éjszaka
szerző: Giosuè Carducci, fordító: Kosztolányi Dezső
Csendbe pihédzik a bús hó a hamuszínü magasból:
a puha hólepedőn hangtalanul fut a nesz;
nincs kofazaj, megszűnt a vidám fogatok zörögése,
a kacagó szerelem nem dudorássza dalát.
A piacóráról szomorú huhogás kel az éjbe,
mintha jajongana most messze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
NAPFÉNY ÉS SZERELEM
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre utca, tér nevet fel,
a nap jóságosan tekint az ember
művére, szép győzelmet így aratva.
Tornyait rózsatündöklésbe tartja
a dóm s ezer aranyszobrot emel fel -
hozsannát fénylik, míg madársereg ver
tanyát tülekedőn s csivogva rajta.
S mert gondjaim felhői... |
|
|
|
|
|
|
|
... harcolt
számos csatában, osztrák horda ellen.
Nemes véreddel öntözéd e földet
ó Tüköry, hogy szép egységbe forrjon
az embereknek nagy, közös hazája!
Giosuè Carducci
(1835-1907)
NAPFÉNY ÉS SZERELEM
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre utca, tér nevet fel,
a nap jóságosan tekint az ember|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hallgatva titkoltam...
szerző: Giosuè Carducci, fordító: Kosztolányi Dezső
Hallgatva titkoltam, hogy a szép ifjúkorban
gőgös gyönyörrel a babérról álmodoztam
s ha a nagy homlokot babérgally fogta át,
a jéghideg márvány tüzet csiholt szivemben
s én a szüzek tavasztáncát is elfeledtem,
elhagytam az aranyfürtös hajú szűz hazát.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Elysium felé
szerző: Giosuè Carducci, fordító: Zoltán Vilmos
Hajón sirálysikongás közt magára
Előresiklik örvénylő vizen
A hullám, reng és percre nem pihen
A villám és az égbolt harsonája.
Közben Emlékezésem meg nem állja,
Hogy vissza.vissza ne szálljon hiven,
S lemondó tekintete megpihen
Az evezőn, mely törve, már hiá... |
|
|
|
|
|
|
|
Vergilius
szerző: Giosuè Carducci, fordító: Kosztolányi Dezső
Mint amikor a telehold fehéren
küld a tikkadt mezőre hűs fagyot,
sugara reszket a folyón, az éren
s szűk martjai közt a vízár ragyog;
mint amikor a csalogány a lombból
panasszal zengi be a bús tavaszt,
a vándor áll s egy szőke fejre gondol
és elt... |
|
|
|
|
|
|
|
Szent Abbondius
szerző: Giosué Carducci, fordító: Kosztolányi Dezső
A szürke ormok fénytől glóriások,
szelíden égnek a bús Alpesek.
A jéghegyek, a boldog óriások
arcáról izzó rózsafény pezseg.
Pár nyurga fa mögött pipál a kémény,
kígyózva száll a kék és lenge füst.
Vizgyöngy ragyog a nap gyémántos fényén
s a rét s... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosue Carducci - Congedo
Fior tricolore,
Tramontano le stelle in mezzo al mare
E si spengono i canti entro il mio core.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Carducci, Giosuè: Carducci-altatódal (fordítás-változat) (Alla Signorina Maria A. Magyar nyelven)
Alla Signorina Maria A. (Olasz)
O piccola Maria,
Di versi a te che importa?
Esce la poesia,
O piccola Maria,
Quando malinconia
Batte del cor la porta.
O piccola Maria,
Di versi a te che importa?
... |
|
|
|
|
|
|
|
... Leopardi
Tréfa
Giuseppe Giusti
A Szent Ambrus templomban
Goffredo Mameli
Minden olaszok éneke
Giuseppe Garibaldi
Gondoljatok reájuk
Giosuè Carducci
Napfény és szerelem
Búcsú
Giovanni Pascoli
Romagna
Tenger
Éjjel
Szántanak
Messzi ünnep
A vasút
Az ökör ... |
|
|
|
|
|
|
|
Rustico di Filippo
(1230 körül - 1295 körül)
ALDOBRANDINO, ÉN ÉDES URACSKÁM
Aldobrandino, én édes uracskám,
Pilletto ujjasát küldd vissza, kérlek,
fess közkatona ő, legény a talpán,
ne hidd, mit róla pletykások beszélnek.
Orrod ne lógasd búslakodva, bambán... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Giosuè Carducci-Napfény
NAPFÉNY ÉS SZERELEM
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a ne... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosuè Carducci Nyári álom (1880)
Részlet
Mert le-lehallatszottak a kastélybéli harangok;
Krisztust hirdették, aki holnap tér meg a mennybe,
s szerte a szirten, a szélben, a völgyben, a fákban, a vízben
friss, életle... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosuè Carducci Alpesi dél
A jéghegyen, a szürke és közömbös
sziklán, hol a fehér fény izzva kél,
keményen ül, körötte égszín köntös,
és hallgat és trónol a néma Dél.
Az áthevült fenyő ─ szellő se rebben ... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosuè Carducci:Hallgatva titkoltam...
Hallgatva titkoltam, hogy a szép ifjúkorban
gőgös gyönyörrel a babérról álmodoztam
s ha a nagy homlokot babérgally fogta át,
a jéghideg márvány tüzet csiholt szivemben
s én a szüzek tavasztáncát... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosuè Carducci:Beszélgetés a fákkal
Én nem szeretlek, tölgy, kevély erősség,
mert lombjaiddal büszkén fogod át
városdúlók vérmocskos homlokát,
s legyezgeted a harcok szörnyü hősét.
És nem szeretlek, meddő-b... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosuè Carducci:Ó Éj
Sötét palástod mélyein elillan
a bánatom, a könnyem szeliden:
ó Éj, csak a te édes karjaidban
csitul el árva, békétlen szivem.
Nyugalmat adsz és tiszta-tiszta békét,
lankadt lelkem kegyesen öntö... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosuè Carducci:A rímhez
Áve rím! Te aki lantos
vad kalandos
költeményén égre kel
s fényes, tündökölve izzó,
mindenik szó,
hogyha a nép énekel.
Két csók közt a lázas elme
szenvedelme,
míg a zajló tánc... |
|
|
|
|
|
|
|
Giosuè Carducci:Szent Márton napja
Kopár dombok sorára
szemergő köd kering-száll,
lenn csapdos, bőg a misztrál,
s az ár fehérre forr,
de must erjed falunkban,
s kedvünk a s... |
|
|
|
|
|