|
 |
|
|
... vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kérleltem, míg életre támadt.
Mese-zajlás volt. Még élt a Mese.
Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese
Ugyanez éjjel. Bénán, félve, fázva,
Élő mesére s élő asszonyára
Riadtan néztem. Nem az én mesém.
És ez az asszony, ez a csoda sápadt?
Ez Minden-asszony, ez nem az enyém.
Tolvaj a lelkem, idegen csodákat,
Idegen árnyat terem és mesét... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kiáltoz:
Már áll a kereszt, fenn a Golgotán,
Átütve a drága szív, a lábak, kezek.
Elszállt ajkáról az utolsó sóhaj,
Sötétség borít be földet és eget.
A nép riadtan áll a kereszt körül,
A mennydörgéskor egy ajak sem szólt.
Csak a százados szólalt meg utána:
,,Ez ember valóban Isten Fia volt!"
*... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkezem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Halász Gizka -
A csend a társam
A csend a társam, ha társ lehet az,
ki minden neszre tőlem messze szalad,
mintha húsát kánya karma szelné,
riadtan menekül, s hűtlenül telepszik le
más szerető ágya mellé.
A csend a társam.
Tarajos, szürke zajok közt
szorongó fehér csend.
Ha, kedve tartja, szelíden mel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hogyan szeresselek?
Vakon,
ahogy az idő szűk gödrébe
tűnik el nyomtalan?
Vagy vadul
égve, fájva, gyötrőn
húsba tépő kínnal?
Hogyan szeresselek?
Riadtan
hajtsam előtted alázatra
szomorú fejem?
Vagy kínmosollyal nyílt arcomon
nyújtsam feléd kezem?
Mondd, hogyan szeresselek?
Szelíden,
mint kezed sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lett.
A gyermek fenn a vállán egyre nőtt.
És mintha már az vitte volna őt!
A másik parton remegve borul le a lába előtt.
,,Ki vagy te?" - kérdezte riadtan.
,,Jézus!" - csengett a felelet. ,,Ne félj,
szolgálatodat elfogadtam."
Átszegezett, bilincset oldozó
kéz pihent lehajtott fején.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
terhe olyan nehéz lett.
A gyermek fenn a vállán egyre nőtt.
És mintha már az vitte volna őt!
A másik parton remegve borul le a lába előtt.
,,Ki vagy te?" - kérdezte riadtan.
,,Jézus!" - csengett a felelet. ,,Ne félj,
szolgálatodat elfogadtam."
Átszegezett, bilincset oldozó
kéz pihent lehajtott fején.
Szemét vakította a fé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szűcs Natalija: Tavaszhozó Húsvét
Illatozó nárciszvirág nyílt ki virradóra,
bólogatva üde szellő kis levelét simogatja.
Nyílóban van Jácint és hóvirág,
Nagypéntekre díszítésre álldogál a barkaág.
Húsvétillat röpköd a levegőben,
sonka,tojás... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... érzik a bűzét. Vagy nem akarják sem látni, sem érezni, hiszen akkor be kellene ismerni: tévedtek. Úgy tesznek inkább, mintha minden töké... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
... végeredménye: 3-0 az Eger javára
Jóllehet a három győzelemig tartó párharcban az első találkozót odahaza hat, majd az idegenbeli másodikat két góllal az Eger nyerte, a Bitskey uszoda közönsége riadtan szemlélhette a pénteki mérkőzés nyitányát, hiszen a bajnoki alapszakasz második és harmadik helyezettjének újabb csatáját a vendégek kezdték jóval hatékonyabban. Olyannyira, hog... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... levelet.
Csokorba szedem a mezei virágot,
melynek az illata betölti szobámat.
Hazafelé erdőn át vezet az utam,
némaság megtörik ha gallyra lép lábam.
Madarak szállnak el riadtan felettem,
sietve lépkedek vár már a kedvesem.
Erdőből kiérve, még egyszer megállok...
"természet ölelj át, nyugalomra vágyok
ledobva magamról, gondo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tartok a gyerekre, és ha átélem a szülő szerepét, és ha úgy gondolom, hogy egy gyereknek nemcsak névre, hanem apára is szüksége van?
- Végül is mit akarsz? - kérdeztem riadtan, pedig nem volt benne semmi ijesztő. Jóképű, udvarias, jól öltözött volt. De hogy mi lakik benne? Hogy mit gondol? Na, ezt nem tudtam.
Megőrült?!
- Elveszle... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyakamban.
Míg egyik karod ölelve tartott itt,
másik magányos vándorként útra kelt,
bejárva testem rejtekútjait,
útján titokzatos zugokra lelt.
Úgy bújtam meg riadtan benned,
mint reszkető holdsugár az éjben,
mit látni alig, mégis elvakít,
ha begyűjti sugarát szemed
ezüstösen, sápadt-fehéren.
Körülvettél biztonság... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nem vagyok éhes.
- Köszönöm addig legalább a lábamat is megpihentetem.
A két tanítvány letelepedett egy fügefa árnyéka alá.
- Simon, baj van? - szólt riadtan János - Látod, kik jönnek ott a dombhajlaton az erőd felől? Errefelé tartanak. Rómaiak. Katonák. Úgy nézem egy centúrió, az erőd századosa és katona szolgája. Odébb kellene állnunk. Is... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sírva kürtöl.
Mindig halkabban, csendesebben,
Mindig távolabb, távolabb...
Halálvágyban szőtt álmokat
Ringatok el sok régi sebben.
Mért hallgat el olyan riadtan,
Mikor a lelkem érte küld?
Mondd, fogsz-e sírni, esti kürt,
Majd valamikor énmiattam?
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Christian Morgenstern Ló
Tanár úréknál csöngettek. A Marcsa
felnéz. A tepsiben a harcsa
rotyog. Ki lehet az ilyenkor?
Ló áll az ajtó előtt.
Ajtó riadtan visszacsap, kilincs dermedve, görbén
a szakácsnő hökkenve áll. Az istenért mi ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szálltak fölöttem,
hogy a réten keresztül jöttem
s incselkedve, tánczolva félig:
elkisértek az erdőszélig.
S hogy utam az árnyékba tévedt;
riadtan, némán összenéztek.
Félték a lombok hűs homályát,
a rengeteg halk mormolását.
Amig arany napfényben jártam,
gázoltam színes vadvirágban,
... |
|
|
|
|
|
