|
 |
|
|
...miközben a hajnali pára cseppekké változott, megfeledkeztem az időről...langyosra hűlt kávém jelezte, ez bizony már nem a nyári reggel...
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szélesedett és csúcsos tetővel zárult.
- Ezt a lovagot miért nem faragták ki? - kérdezte Langdon.
- Lenyűgöző - mondta Teabing az állát simogatva. - Erről a különlegességről megfeledkeztem. Évek óta nem jártam itt.
- Ez a koporsó - mondta Sophie - úgy fest, mintha ugyanakkor készítette volna ugyanaz a szobrász, mint a többi kilencet. De akkor ez a lovag miért a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... szóra bírni. Úgy tűnt, mintha hirtelen szimpatikusabbá is váltam volna a számára.
- Figyelj, bocs, de nekem mennem kell - ezt Linda vetette közbe, akiről teljesen megfeledkeztem, és aki eddig türelmesen ácsorgott a műhely másik felében, majd Gáborhoz fordult - Meddig tart még?
A barátnőm egyre nyűgösebb lett
- Ha azt akarják, hogy... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
Gyerekoromba olyan 5-6 éves lehettem csináltam úgymond "időkapszulát"
amit a kertben ástam el erről az évtizedek alatt megfeledkeztem és egy nap faültetés közben megtaláltam pont ott ástam ki a fának a helyét ahová anno eltemetem ,gondolom a tudatalattim dolgozott mert amekkora kertünk van kevés volt az esélye hogy szinte cm pontosságra ott ássak na de mindegy nem is emlékezt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... még soha.
Kimentünk a setétbe. Csillagos, nagy éjszaka volt. Kegyetlenül hideg, mintha a levegő is megfagyott volna. Apám hajadonfővel állt, én a bátyám papucsában, és megfeledkeztem arról is, hogy fázzam. Néztem a nagy csuda dolgot, s valami sírás feszült a torkomban, mint amikor nagy baj van, a ház ég vagy megvernek. El nem vettem szemem a nagyapám alakjáról. Ott állt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ...#4: Bocsi, megfeledkeztem a forró szélről, amely borzolja a hörcsög bundáját....:D:D:D... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Még ez előtt akartam valamit, csak megfeledkeztem róla.
Most megtehetném, de már nem tudom, hogy mit akartam.
Elfelejtettem, hogy mit felejtettem el.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... édesapám azt mondta, hogy míg a ködmönben tart, addig igazat kell mondanom, mert másképp úgy megnyúlik a fülem, hogy legyezhetem vele magamat.
Ejnye, ejnye, hogy én erről megfeledkeztem. Mi lesz most már abból, hogy Csontos Szigfridet úgy letagadtam? Tapogattam a fülemet, hol az egyiket, hol a másikat: hát egész világosan éreztem, hogy a jobb fülem máris hosszabb, mint ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szia Ágikám......miközben a hajnali pára cseppekké változott, megfeledkeztem az időről...langyosra hűlt kávém jelezte, ez bizony már nem a nyári reggel... hanem itt van már az ősz.....langyos szellő szökik a fák között....elsuhant halkan mellettem....majd búcsút int a nyárnak....Én meg kívánok neked szép őszi ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... éjszaka. Nem tudom nektek pontosan elmesélni. A Földünkről álmodtam, amilyen akkor lesz, amikor már eltűnt róla az Ember. De ez az álom eszembe juttatott valamit, amiről már réges-rég megfeledkeztem. Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még kismalac voltam, anyám meg a többi disznó énekelgettek egy régi dalt, aminek csak a dallamát meg az első három-négy szavát tudták. Gyerekkoromban én ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... büntetése ez!
Alig ejtettem ki ezeket a szavakat, eszembe jutott a Heathcliff és Catherine neve közti kapcsolat, melyet a könyvben felfedeztem. Erről a körülményről teljesen megfeledkeztem, s csak most hirtelen jutott az eszembe. Pirultam hebehurgyaságomon. De anélkül, hogy el akartam volna árulni, mennyire tudatában vagyok elkövetett tapintatlanságomnak, sietve hozzáte... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Tessék már gyorsan felkelni.
- Ugyan, hagyjon, mit akar... Minek?
- Nyolckor van a kivégzés, megint el tetszik késni.
Nyolckor kivégzés? Persze, erről megfeledkeztem. Brr, ilyen korán felkelni, a szoba még hideg... és tulajdonképpen minek is? No igen, a kivégzésem... Ilyesmi miatt nem hagyják aludni az embert.
Mit vegyek fel? Szmokingot ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... két-három ilyen helyem Pétervárott. Sőt az emlékek hatása alatt egyszer sírva is fakadtam, mint maga... Ki tudja, az imént talán maga is az emlékezéstől sírt... Bocsásson meg, már megint megfeledkeztem magamról; ön talán valamikor nagyon boldog volt itt...
- No, jó - mondta a leány -, nem bánom, holnap én is eljövök ide, szintén tíz órakor. Látom, már nem tilthatom el i... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... történet olvasását csak augusztus hónapban kezdtük el, mert a tengerparton töltött első időzésem alatt a sok érdekes dolog annyira elfoglalt, hogy a könyveknek még létezéséről is megfeledkeztem.
Ekkor a tanítóm elment Bostonba és én rövid ideig magamra maradtam.
Mikor visszajött, majdnem legelső dolgunk volt, hogy a "Kis Fauntleroy lord" olvasásához kezdjünk.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és az aluljárón át fölmentem a taxiállomáshoz.
Beültem egy kocsiba, de amilyen hülye vagyok, az otthoni címet mondtam be, csak úgy, megszokásból, meg minden, teljesen megfeledkeztem róla, hogy ezt a pár napot a szünetig szállodában akartam eltölteni. Nem is jutott eszembe, csak amikor már majdnem keresztülhajtottunk a parkon. - Forduljon meg, ha lehet, rossz címet mondt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
TIZENKILENCEDIK FEJEZET
Ha nem lennél New York-i, hogy tudd: a Wicker bár egy rongyrázós hotelban, a Setonban van. Régen sokat jártam oda, ma már nem. Fokozatosan leszoktam róla. Általában rendkívül választékos helynek tartják, meg minden, de tulajdonképpen dőlnek oda a gennyes alakok. Fellép ott két ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Szia Margókám.....miközben a hajnali pára cseppekké változott, megfeledkeztem az időről...langyosra hűlt kávém jelezte, ez bizony már nem a nyári reggel... hanem itt van már az ősz.....langyos szellő szökik a fák között....elsuhant halkan mellettem....majd búcsút int a nyárnak....Én meg kívánok neked szép őszi vasárnap... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Honoré de Balzac
Goriot apó
Regény
Fordította Lányi Viktor
Vauquer-né, leánynevén de Conflans, idős asszonyság, negyven éve tart fenn polgári penziót Párizsban, a diáknegyed és a Saint-Marceau negyed közt húz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... két-három ilyen helyem Pétervárott. Sőt az emlékek hatása alatt egyszer sírva is fakadtam, mint maga... Ki tudja, az imént talán maga is az emlékezéstől sírt... Bocsásson meg, már megint megfeledkeztem magamról; ön talán valamikor nagyon boldog volt itt...
- No, jó - mondta a leány -, nem bánom, holnap én is eljövök ide, szintén tíz órakor. Látom, már nem tilthatom el i... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... midőn utolszor találkoztunk, s elhatározásomat önnel közlém, s ön határozatomnak ellentmondott, annak kivitelére erőt nem érzettem magamban; hogy boldogságom mámorában mindenről megfeledkeztem, még arról is, mivel önnek tartozom?
De hagyjuk ezt. Ön nem bízik szavaimban, s jobb talán, ha a hírmondóknak hisz, kik engem rágalmaznak, mint nekem; úgyis a jövő szinte be fogja... |
|
|
|
|
|
