|
|
|
... erdőn
Fenyőfát vágtak ki az erdőn -
S az erős tölgy felzokogott:
Nem is harmat volt az, hanem könny,
Mi a zöld fűre potyogott.
Fájó-forró tölgylevelekkel
Kavargott sárga nyárutó:
A fenyő tönkjét szeretettel
Betakarták, ne érje hó.
S eljött a tavasz minden évben,
S tölgy friss lombbal válaszolt:
És egy sudár n... |
|
|
|
|
|
|
|
... a külső helyett.
Ha közben bölcsesség, vagy balgaság
felrázott volna, szenvedés, akármi:
kazánom túl-erős volt, sose robbant,
minden belül kavargott, forrt, feszített.
Dúlt két világvihar, százmillió
ember pusztult, meghalt anyám-apám:
álmomból serkentőnek mind kevés volt,
akárhogyan szégyenlem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Kép
A patak zöld illatok felé futott
S furcsán kavargott és dalolt.
Az, aki éjszaka mindent tudott,
Halványságba borult, a Hold.
Keskenyül? karéját feledésbe
Burkolta hajnali pára.
Fiú állt lehajtott fejjel a fénybe,
Arcát tenyerébe zárva.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
... leheletük nyers és keserű zamata úszott a kis templomváros utcái, terei fölött. Illat, az erjedés szomorú mélysége és izgalmas jelentőségek; összetaposott virágtestek csípős és forró zamata kavargott a fulladt zsolozsmák gőzével, verítékes embertömegek sűrű páráival az átmelegült, napfényes porban. Mi a kolostorból indultunk sorral a nagytemplom felé. Lesütött szemű, fehér-fekete ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... árnyat, széllel víni harcot,
mély tengeren úszom, nem érve partot,
homokra építek s irok szelekbe.
A Napba álmélkodtam, s tönkretette
látásomat, ragyogva míg kavargott;
menekvő szarvasnak nyomán csavargok
egy sánta, rossz ökrön lomhán követve.
Mindenre vak vagyok, mindenre fáradt,
csak gyötrelmem hajszolnám nappal-éjjel,
s c... |
|
|
|
|
|
|
|
... előtt:
Ennyit lehetett látni a felhőszakadás alatt, amelyben jócskán volt jég is - és a szé... |
|
|
|
|
|
|
|
... növényét, hogy a vezérigazgatónak megmutassa. Jim azt mondta a feleségének, hogy ő nem fog bevinni egy üres cserepet. De ő azt válaszolta, hogy őszintén el kell mondania, ami történt. Jimnek kavargott a gyomra, úgy érezte, ez lesz életének legkínosabb pillanata, de tudta, hogy a feleségének igaza van. Elvitte az üres cserepét a tanácsterembe. Amikor Jim megérkezett, csodálattal né... |
|
|
|
|
|
|
|
... amelyekre rátévedt, észre sem vette, hogy minduntalan ugyanoda tér vissza, ahonnét elindult. Így tévelygett egész délelőtt, nem evett, de nem is gondolt rá, hogy éhes. Egész sereg új érzés kavargott benne. Valami haragot érzett belül, nem tudta, kire haragszik. Nem tudta volna megmondani, meghatva vagy megalázva érzi-e magát. Olykor sajátos elérzékenyülés vett rajta erőt. Igyekeze... |
|
|
|
|
|
|
|
... növényét, hogy a vezérigazgatónak megmutassa. Jim azt mondta a feleségének, hogy ő nem fog bevinni egy üres cserepet.De ő azt válaszolta, hogy őszintén el kell mondania, ami történt. Jimnek kavargott a gyomra, úgy érezte, ez lesz életének legkínosabb pillanata, de tudta, hogy a feleségének igaza van. Elvitte az üres cserepét a tanácsterembe. Amikor Jim megérkezett, csodálattal ... |
|
|
|
|
|
|
|
... vagyok, éhes vagyok; a rémület új erőt adott. - És mentől közelebb értem a városhoz, a füst annál magasabbra gomolygott. Most már nem volt fekete, hanem veres; milliom sziporka kavargott fölfelé, s egész háztető darabok repültek lángolva közötte; ahol egy cserépfedeles ház gyulladt ki, ott, mint a tűzijáték röppentyűi, pattogtak a tüzes cserepek szerteszéjjel. Egy egész utca... |
|
|
|
|
|
|
|
... a lakásból.
- Hagyd! - szólt Suzy az indulásra kész Jimhez. - Majd megnyugszik.
Bob végigrohant az utcán. "Suzy hűtlen volt hozzá!"Egyetlen gondolat kavargott a fejében: ,,Megölöm! Megölöm!" Ekkor hirtelen eszébe jutott, hogy a krimikben sokszor hogyan oldják meg a problémát.
Visszafordult és Jim kocsiját kezdte keresni. Az egyik h... |
|
|
|
|
|
|
|
... hónap, és jobb környékre költözhet.
Ahogy mindig, ma is szomorúan nézett ki az ablakon. Az utcán fekete gyerekek táncoltak coca-colás dobozzal vert ritmusra. Étel- és benzinbűz kavargott a levegőben, ami még mindig elviselhetőbb volt, mint a gázszag, ami napról napra erősödött Polly lakásában. Valahol a konyhában, a gáztűzhely környékén lehetett a hiba, mert itt már szi... |
|
|
|
|
|
|
|
... hónap, és jobb környékre költözhet.
Ahogy mindig, ma is szomorúan nézett ki az ablakon. Az utcán fekete gyerekek táncoltak coca-colás dobozzal vert ritmusra. Étel- és benzinbűz kavargott a levegőben, ami még mindig elviselhetőbb volt, mint a gázszag, ami napról napra erősödött Polly lakásában. Valahol a konyhában, a gáztűzhely környékén lehetett a hiba, mert itt már szi... |
|
|
|
|
|
|
|
... mint az élesre csiszolt, sötét fényű kristályok lánca.
Következett az áldozat bemutatása. Galambokat, virágokat és illatszereket áldoztak az istennőnek. Midőn ezüst füstoszlop kavargott fel az oltárról, a papnők térdre borultak, a láthatatlan énekkar pedig elénekelte a Venus-himnuszt, amelyet Fra Gozolli szerzett erre az estére.
Valami különös áhítatos ellágy... |
|
|
|
|
|
|
|
... hévsége megsütötte
Jónás fejét, és megcsapván, felette
bágyadttá széditette, ugyhogy immár
ugy érzé, minden körülötte himbál,
mintha megint a hajón volna; gyomra
kavargott, és gyötrőn égette szomja
s ezt nyögte csak: »Lelkem vedd vissza, kérlek,
mert jobb már hogy meghaljak, semhogy éljek.«
S monda az Ur Jónásnak: »Lásd,... |
|
|
|
|
|
|
|
... A szánkók készen állnak befogva, az első jeladásra vágtatunk vissza a jégen Cibakházára, ott van a Damjanich előcsapatja.
De én még sokáig nem tudtam elaludni; folyvást ott kavargott a szemem előtt az az irtóztató halálküzdelem a két szerencsétlen ember és a fenevadak között, az az ordítás, az a jajgatás keresztülhangzott a vidám gerillák danáján is: - ,,Ég a... |
|
|
|
|
|
|
|
... roppant viziót, mely bennem ma is él.
Dunaparton álltunk, egy falu véginél.
Láttuk, hogy összefoly a közel és a távol.
Ekkor még lelkemben tajtékosan, kuszán
kavargott a világ, az óriási élet.
A tovasuhanó árnyak közt mentem véled.
Ugy néztél rám, mint ki aggódik és ki szán.
Fémesen tündökölt az óriási égbolt.
Közelgett a vonat, ... |
|
|
|
|
|
|
|
... meg.
Szerdán ezekre az ígéretekre gondolva mentem munkába, és azt kérdeztem, mit is kezdek velük. Különleges nap volt ez. Sokat gondolkoztam, és keveset beszéltem. Elmémben gondolatok sokasága kavargott. Olyan feszültségben voltam, hogy étvágyam sem volt. Ezért nem is vacsoráztam. Fel kellett hívnom Rlandot, és megmondani neki, hogy bizonyos okok miatt, amit egyelőre nem mag... |
|
|
|
|
|
|
|
... az ágyúink vonalába.
Felemelt kezem lehanyatlott. Az ágyúk eldördültek.
A kartács véresen mart bele a lovasok kiáltozó és hadonászó soraiba, vér fröccsent, füst kavargott, testrészek, húscafatok repültek a levegőben, dőltek a lovak, akár a tekebábuk. Nem tudták, nem is nézték, honnan hullt a szemük közé a gyorsan száguldó, embert-lovat cafatokra tépő halál, c... |
|
|
|
|
|
|
|
... történik vele? De nem látott előre,
Csak vízcseppeket látott és néha a feje fölött tornyosuló hidakat.
Néha nagyon egyedül volt.
Néha pedig a többiekkel örvénylett, kavargott.
Amikor elérte a tengert, akkor tudta, hogy ide igyekezett. Ide rohant, majd ide sodródott.
Megérkezett.
Nyugalom vette körül. Teste átlényegült.
Pá... |
|
|
|
|
|