|
|
|
... Ugatja, mint kutya a holdat..... |
|
|
|
|
|
|
|
Elvitted tőlem a napot, a holdat, és minden csillagot.
Többé szivárványt sem láthatok,
nem mámorítanak illatok.
Nélkülük még valahogy megvagyok,
de nélküled én meghalok.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kinézek az ablakon, látom a Holdat ragyogni,
érzem a könnycseppeket arcomon lefolyni.
Ha itt lennél és megkérdeznéd, mi bajom,
csak annyit mondanék, hiányzol nagyon.... |
|
|
|
|
|
|
|
...
A Nap, a Nap meg úgy lobogott,
mint százezer fáklyaláng. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kitöréseket produkál. Ezek a kitörések amellett, hogy teljességgel tönkretehetik a finom elektronikát alkalmazó berendezéseinket, lebéníthatják a teljes légi közlekedést, valamennyi mesterséges holdat, elnémíthatják telefonjainkat, de tévékészülékeinket is használhatatlanná tehetik, súlyos kárt okozhatnak magában a földi légkörben is, hiszen annak bizonyos rétegei éppen a napsugár... |
|
|
|
|
|
|
|
... újra,
mért tárja szirmait, és virágba borulva
s eléd hullatva mind, miért hajt verseket?
Mert törvénye van itt az életnek, a sorsnak,
mert a holdtalan éj majd megleli a holdat,
mert minden mély apály új hullámot dagaszt,
mert szélnek kell a fa, szellő a leveleknek,
mert annyi kín után mosolyod rámvetetted,
mert múlóban a tél meghozta a... |
|
|
|
|
|
|
|
Hallgasd egy kicsit a csöndet
Este, ha csillagok jönnek.
Nesztelen, némán az égre
Lüktet a csendben a béke.
Hallgasd egy kicsit a holdat,
Arany szép hárfaként szolnak
Dalai s millió húrja
Megpendül újra meg újra.
Amikor ismét csak csönd lesz,
Hallgasd még kicsit a csöndet.
És röpítsen csönd puha szárnyon
Csönd ország felé az ál... |
|
|
|
|
|
|
|
... [/kep]
Szerelmünk a földdel együtt született.
Te voltál a fény, én a sötétség.
Te voltál a tenger, én a szárazföld.
Csókod tűzbe hozta a napot.
Pi... |
|
|
|
|
|
|
|
...
S nézd a gyönyörű cédát, ugrik, csördül a szoknya,
most kezdődik a tánc, már viharerővel ropja.
Cintányérral az orkán gyorsan járja körötte,
vaknapot, holdat zordan csattogat össze,
szájából zúgnak-zengenek minden húrok és kürtök,
tücskök vagytok csak hozzá, jó hegedűsök!
Ilyen hangokra, ilyen muzsikaszóra ... |
|
|
|
|
|
|
|
... át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.
Az ébredés, bárhol ér, te bennem élsz
Ha távol járok tőled,
a holdat sose kérdezd.
Titkomat ő is rejti,
vörösre lelkem festi.
A rózsát érted téptem,
bár tudom sose kérted.
Fizetni vérrel kellett,
érted ez jár.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... árnyra már.
Az ég fakó, az éj is rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És álmodó, fáradt fejünk körül
Színes, aranyló lepkeraj ... |
|
|
|
|
|
|
|
... futok.
Én nem akarok senkit utolérni.
Nem hatalomért, csak egy morzsa szívért
Vágyom a virágomat kicserélni..."
/Reményik Sándor/
"Jó néha sötétben a Holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni,
jó néha fázni, a semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni,
jó ... |
|
|
|
|
|
|
|
... futok.
Én nem akarok senkit utolérni.
Nem hatalomért, csak egy morzsa szívért
Vágyom a virágomat kicserélni..."
/Reményik Sándor/
"Jó néha sötétben a Holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni,
jó néha fázni, a semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni,
jó ... |
|
|
|
|
|
|
|
... rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És ... |
|
|
|
|
|
|
|
... már.
Az ég fakó, az éj is rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És álmodó, fáradt fejünk körül
Színes, aranyló lepker... |
|
|
|
|
|
|
|
... rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És ... |
|
|
|
|
|
|
|
... árnyra már.
Az ég fakó, az éj is rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És álmodó, fáradt fejünk körül
Színes, aranyló lepkeraj ... |
|
|
|
|
|
|
|
... már.
Az ég fakó, az éjjel is rövid,
alig bújik el a nap egy bokorba,
aztán ragyogva, új erőbe forrva
kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
leszáll a boldogság a másvilágból.
A néma csillagok reánk hajolnak,
és álmodó, fáradt fejünk körül
színes, ar... |
|
|
|
|
|
|
|
... már.
Az ég fakó, az éjjel is rövid,
alig bujik el a nap egy bokorba,
aztán ragyogva, új erőbe forrva
kiszáll s az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényü holdat,
leng a kalász, vérszínü rózsa lángol,
leszáll a boldogság a másvilágból.
A néma csillagok reánk hajolnak,
és álmodó, fáradt fejünk körül
szines, ... |
|
|
|
|
|
|
|
... ismersz.Ahogy az égen, a szívedben is mindig más helyet foglalnak el. Te pedig vagy a Föld. Örök mozgásban vagy, és ezek a személyek folyamatosan váltakoznak az életedben, egyet kivéve: a Holdat.
Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat ... |
|
|
|
|
|