|
 |
|
|
| ... apró csillagok izzottak volna az ágain. A hegyek fölött sápadtan ragyogott a Hold. Farkas apó csak ült az erdő szélén, hallgatta az erdei rovarok zenéjét, és gondolataiba merülve nézte a Holdat. Azon tűnődött, mi az oka annak hogy ő annyira magányos. Miért nincs egyetlen társa évek óta? Benne van a hiba? A hosszú évek megkeményítették az öreg farkas szívét, ilyenkor mégis könnybe ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Csak állok szobám ablaka előtt,
érzemn arcomo az enyhe szellőt.
A holdat bámulom érthetetlen,
és valami furcsát érezhettem.
A hideg levegő átsuhan rajtam,
nem érzek belőle semmit sajna.
A testem remeg egyetlen ütemre,
szívem dobogása neked üzente:
Fáj most itt lenni,fáj tovább lépni,
nehéz nélküled egyedül élni.
Sóhaj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... apró csillagok izzottak volna az ágain. A hegyek fölött sápadtan ragyogott a Hold. Farkas apó csak ült az erdő szélén, hallgatta az erdei rovarok zenéjét, és gondolataiba merülve nézte a Holdat. Azon tűnődött, mi az oka annak hogy ő annyira magányos. Miért nincs egyetlen társa évek óta? Benne van a hiba? A hosszú évek megkeményítették az öreg farkas szívét, ilyenkor mégis könnybe ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... költő, s a foga megkoccant, mert fázott.
- Tudom, nem gondolom - felelte a macska. - A rigók mindég visszatérnek.
Aztán csak ültek, ültek a perzselt rózsalugasban, és nézték a holdat.
- A múltat írod most? - kérdezte egy idő múlva a macska kíváncsian. A költő bólintott.
- A múltat írom. Látod a boltokat, bujkáló szerelmeseket, iskolából hazatérő gyermekeket? Az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
MEDÁLIÁK
1
Elefánt voltam, jámbor és szegény,
hűvös és bölcs vizeket ittam én,
a dombon álltam s ormányommal ott
megsímogattam a holdat, a napot,
és fölnyujtottam ajkukhoz a fát,
a zöld cincért, a kígyót, a kovát, -
most lelkem: ember - mennyem odavan,
szörnyű fülekkel legyezem magam - -
2
Porszem ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ki szomorú:
én csupán, vagy aki hegedül?
Éjfélt ütött az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Körkérdés kutyákhoz: miért ugatják a teliholdat?
Magyar kuvasz:
- Úgy tudja, ezt nálunk meg sem engedik?
Csaholhatom reggelig!
Magát rosszul informálták, azt hiszem,
mert ugatni szabad nálunk, csak harapni nem!
Orosz lajka:
- Hogy ne nőjön! Nincs rá keret.
Vakkantgatom csak a felet,
m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... reményeinkkel, álmainkkal indulni kell....
Remény
Az oly embernek élete mostoha,
Ki az Ég-re nem néz fel soha.
Nem veszi észre a Csillagot,
A Bolygót, Holdat, fényes Napot.
Miért is él e Föld színén,
Ha csak a bánat él szívén.
Ha a nappal bánatot hozott,
Még ott vannak este a Csillagok.
Ha számolni kezdi azokat,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a napfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országúton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ingó padlatán
szédülj, vagy a vonatnak pamlagán;
vagy idegen váro... |
|
|
|
|
|
|
|
|
SZÉP MIRTUSZ,
SUSOGJ CSAK!
Brentano
Szép mirtusz, susogj csak!
Milyen csendes a világ!
Nézd a pásztor holdat:
a tiszta égen át
hajtja a fény felé fenn
a bárányfelleget.
Aludj hát, Kedves, szépen,
míg újra nálad leszek.
Szép mirtusz, susogj csak,
ringasson csillagfény!
A gerlicék alusznak
fészkük... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Wilhelm fater dühösen becsapta az ajtót és én magamra maradtam a bűvös májusi éjszakában ajkamra fagyott dalommal.
Elkeseredve bandukoltam a Széna tér felé, szidtam az égen vigyorgó holdat, a gúnyosan suttogó szelet, Dula Janit és az egész derdiedast .
Nincs happy end ?
Adél megszüntette kapcsolatát velem, jó pár év múlva férjhez ment herr Schlümmerhez, egy hazánk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Mester.
- De egy perc az túlságosan rövid?
- 59 másodperccel hosszabb a kelleténél.
A Mester később azt kérdezte a meghökkent tanítványtól:
- Mennyi ideig tart megpillantani a holdat?
Elképedt tanítványaihoz azután így szólt a Mester:
- Hát akkor minek a több éves lelki küszködés?
Szemünk kinyílása egy életen keresztül tarthat. A látás egy pillan... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... házat,
-Mondd jó ez így neked?
És a ház elgondolkodott.
-Hány éve állok itt?
-Mit tettek értem?
-Mit tettem magamért?
-Észre vettem a szelet, a Napot,
a Holdat, a csillagokat,
a sok kedves állatot,
melyek éveken át erre jártak?
-Boldog voltam én?
-Lehet egy ház boldog?
Mivel semmit nem vett észre maga körül,
rájött, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... senki.
Telihold: február 2.
A Nap és a Hold egymással szemben áll, a Nap fénye megvilágítja a Holdat.
A Hold ereje teljében van.
A szőnyeg alá söpört, altatott ügyek ismét napvilágra kerülnek, a nagyfokú érzelmesség nyugtalansággal párosul. Telihold előtt egy-két nappal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... talányos,
Bús és gúnyos valaki, aki évek
Hosszú során át megy az ismeretlen
Örök sötétbe és közben dalolgat,
Akit elhagytak ifjúság, szerelmek
S elnézi hosszan rokonát, a holdat.
Az is magányos, mint én, az is éjnek
Éjén tündöklik szelíden s magától
Elsápad, ha jön a zaj és az élet.
Már annyiszor döbbentem meg halálos
Mély d... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szálljon szél szárnyán sóhajom, repüljön hegyeken-völgyeken,
börtönbe zárva nem hagyom, ringjon piros pipacs tengeren!
Szállj, csak szállj a mindenségbe, karold át a magányos holdat,
repülj Isten tenyerére, suttogd imám, az angyaloknak!
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... hamarosan elérkezik a hajnal. Így teltek a napok. Ő még mindig nem mozdult. Könnyes szemekkel figyelt. Elérkezett az újhold, majd a telihold. S mikor meglátta a lemenő Nap fényében a felkelő Holdat, mely egészen hatalmasnak és kereken ragyogónak tűnt azon az éjen, valami megmozdult benne... Jobban figyelt. Kezdett feléledni érdeklődése. Meglátta milyen gyönyörű az ég, hogy nem is ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alatt
a húsba vájkál a tegnapi álom
a homokba festett metropolisz voltam
csontig hatolt a lassú eső
szárnyaim alatt morog a végtelen vadon
térdeplő éj vonyítja halkan a holdat.
Reszkető idő ül a remegő ablaküvegen
csillagok temetik az utakat ezüst fénybe
eltévedt lények járják a suttogó mérföldeket
nem látsz te sem mást csak ölelé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hajt.
A vágyad: rabláncon rángat,
és a félelem köti össze a lábad.
A saját fogvatartód te vagy,
s buntudattal ostorozod magad.
...De én megérinteném a holdat,
én lennék a jég amely felolvad,
vagy fák között táncolnék a széllel,
és madárrajként röppennék széjjel.
Méreg lennék, lecsúsznék a torkomon,
és én lenné... |
|
|
|
|
|
