|
 |
|
|
Louis Aragon
Ballada arról, aki dalolva állta a kínszenvedést
És ha kezdhetném elölről
Ezt tenném megint mi kell
Hangzik a hang lánc-zörejből
S szót a jövőhöz emel
És a cellába a vakba
Éjszaka a két pribék
Hagyd már abba ezt susogta
Még a kín ez sem elég
Élhetsz kezedben az élet
Élhetsz mint az meg emez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kis János
A barátság
Ti, legszebb órái lefolyt életemnek,
Kik hű barátokat adtatok lelkemnek,
Mikép rajzoljalak tábláján szívemnek?
Titek áldlak, míg foly egy cseppje véremnek!
Tinéktek köszönöm legszebb napjaimat,
Mellyek felderítik setét óráimat.
Ti gyújtjátok bennem szentebb szikráimat,
Mellyek lelkesítik neme... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Juhász Gyula
Nyáréj
A forró nyáréj tikkasztóan uralg.
Nehéz virágillattól ittasodva
Kószál a szél, a bágyadt hangú, halk.
A zaj csitul, csak buja hang ,ha száll,
Fuvolaszó és részegen csapongva
A kerti úton síri éjmadár.
Az ablak tárt, az erkélyrácsokon
A vadszőlő csügg és borostyán bokra,
Konyult fejjel ,sötéten, álmodó... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Petri Mór Az ér
Az Ér mellett ringott a bölcsőm,
Elálmodoztam holt medrében.
Ha jól megnézem: földi pályám
Az Ér útjának mása éppen.
Szilágyi erdők belsejéből
Fakad az Ér, és bujdokolva
Pocsolyán, árkon keresztül
Viszi viha... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Az éjszakai csillagos égbolton végighúzódó fényes szalag évezredeken át gondolkodásra késztette a reá felnéző Embert. Generációk találgatták és adták tovább gyermekeiknek, unokáiknak az erről szóló legendákat. Álljon itt most a magyarok, székelyek számára talán legkedvesebb legenda, magyarázat a Tejút létrejöttére. Egyúttal megtudhatja minden érdeklődő, miért is ?Hadak Útja? a Tejú... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Itys éneke
szerző: Oscar Wilde, fordító: Kosztolányi Dezső
Ez az angol Themze szentebb itt, mint Róma.
A harangvirágok, mintha tenger árad,
elöntik a tisztást s bakszakál, szélrózsa
fehérrel fodrozza a kékellő árat, —
inkább van itt Isten, mint abban a tokban,
mit sápadt pap emel drága gyémántokban.
Fényes-lila pillék, mint ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
PAUL VALÉRY: TENGERPARTI TEMETŐ
(Gerard szavalja a cellában, amikor el akarja húzni a levesevés idejét)
Nyugodt Tető, hol járnak a galambok,
fenyők, sírok közt s ő remeg alattok,
ráhág a Dél, tűzzel belengeni.
A tenge... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
KÉZAI SIMON MESTER
MAGYAR KRÓNIKÁJA
Fordította: Szabó Károly
TARTALOM
ELŐBESZÉD
ELSŐ KÖNYV.
A HÚNOK TÖRTÉNETEI EREDETÖKTŐL ATTILA HALÁLÁIG
S BIRODALMUK FELBOMLÁSÁIG
I. FEJEZET.
A húnok és magyarok eredetéről és ősi lakaikról.
II. FEJEZET.
A húnok Pannoniába j... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...kisfaludy károly
RÁKOSI SZÁNTÓ A TÖRÖK ALATT.
Miről apám nagy búsan szólt,
Hogy itt hajdan szebb élet volt,
Érzi szivem s felsohajtok,
A mint Rákos terén szántok.
Hol Mátyás az igazságos?
Te láttad őt, boldog Rákos!
Tán itt nyargalt hajdanában,
Hol én szántok mostanában.
Mondják, itten vitéz urak,
Összegyűltek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kisfaludy Sándor.
(1772-1844.)
A «KESERGŐ SZERELEM»-BŐL.
I.
Mint a szarvas, kit megére
A vadász mord fegyvere,
Fut, de későn, foly már vére,
Vérzik tőle a csere:
Úgy futok én a pár szemtől,
A seb mellyem baljában;
Ázik a föld keservemtől
Lábam mind... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Petőfi Sándor : Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág minden gondolatom,
Gondolkodom rólad, szép kedvesem,
Ezt teszem napestig, egyebet sem.
Foly a lemenő nap arany vére
Vio... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Szépvízi B. Béla: Az Ősmagyar Vallás Hit- és Erkölcstana (1925)
(Alapigazságainak, keletkezésének, törvényeinek, szervezetének, történetének, történeti jóslatainak rövid vázlata és imádságok.)
I. Általános elvek és igazságok.
1. A természet az Isten teste, az erkölcsi világrend az Isten lelke.
2. Az ember Isten része s a nag... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Találkozás a ,,pogányoltár"-on
A nőm beteg volt; és én azt meg sem tudtam álmodni! Hátha meghalt volna? Anélkül, hogy egy utolsó szót válthatott volna velem!
Hogy ő engem meg akar szabadítani. De mi módon? Azt nem szabad előre tudnom. Senkinek sem szabad tudni. Miért titkolják előlem?
Ah, az a sárga szemű szörny gonosz kalauza a képzeletn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Maryam: Dervistánc
Reménykoszorút fonok szíved köré
Kábulatból szövöm szavaim
Egymásba forr, fellegekig ér
Mint megállíthatatlan láncszemek sorai.
Végletek ütköznek bennem
Bensőmben vívom harcomat
Fáradt csatatér a lelkem
Vágyad ébresztő gyorsvonat.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
ARVISURA.
AVAGY A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE.
1.
Az ARVISÚRÁK összegyűjtésével egy sajátos "mesemondó"; Paál Zoltán páratlan regevilágát szeretnénk a magyar néprajzkutatás számára megőrizni.
Miközben ezt a "regevilágot" tanulmányozod az az érzésed támad, hogy a másik történelem a mese, és ez az igazság. Másfél évez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Kisfaludy Sándor - A kesergő szerelem (részletek)
1. Dal
Az életnek tengerében
Két örvény van: szív és ész;
A kettőnek egyikében
A jobb ember könnyen vész.
Az ész ezer bajt okozó:
Ezt el lehet kerülni;
A szív, minthogy ragadozó,
Könnyű benn elmerülni.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
TOMPA Mihály:
PATAKNÁL.
Oh csörge kis patak!
Mondd meg nekem:
Hozzád miért siet
A kedvesem?
Nem tűnik úgy el est,
Nem jő korány,
Hogy itt ne lenne a
Kedves leány.
Boldog te! hallhatod,
- Füzért ha fon, -
Kiről foly édes dal
Az ajkakon;
És aki úgy tudod
Szívtitkait,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.
Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jár a török, mint valamely sáska,
Magyar nemzet akkori csapása.
S hol a helyet megszerette fészkül,
Ott nyaralni, ott telelni készül.
Ott legelni, hol mezeje nincsen,
Ott aratni, hol vetése nincsen,
Ott szűrni be, hol szőlleje nincsen,
Ott tüzelni, hol erdeje nincsen.
Restelik ezt szalontai hajduk,
Török-tatár nem fogna ki ... |
|
|
|
|
|
