|
|
|
... hallgat
S az utolsó szó jogán magához
Ragadja majd a hatalmat.
Mert szemében örök szikra ég,
Szeme tükrözi az eget,
Benne szikrázik a messzeség,
Mely kibontja a fényeket.
Mert kit csöndre nevelt az élet,
Annak hosszú s könnyes az út.
S ha minden csatát el is... |
|
|
|
|
|
|
|
... hallgató csillagok.
Mi fájhatott? Az életem? Nem is volt.
Csupán csak vittek olykor föld-mesék,
meg víz-mesék, ég-mesék, s vígasztaltak,
ha megégetett idő, messzeség.
Mi fájt, mi fáj? A test gyötörte lélek?
Mindaz amiről most nem vallhatok,
mert a trónokon bitorló királyok,
s hamis az élő, hamis a halott?
... |
|
|
|
|
|
|
|
... nap,
de szívverésem csupán számadat,
a régi tüzek lángja kialaudt,
csillag sem int, nincsen már visszaút.
Kamaszkoromnak emlék-dzsungelét
elrejti már az irigy messzeség.
Nem tartja számon immár senki sem,
hogy mennyit ér le-nem-élt életem.
Tengelyén a föld unottan forog,
rámhullanak a növő alkonyok
s míg az éjszak... |
|
|
|
|
|
|
|
... szellő,
S az erdő szélén integetnek a fák..
Volt egyszer egy csillag...fényes.. ragyogó,
Ezüst sugártól tündökölt az ég
Reggel is sokáig oltogatta
Erős fényét a kékes messzeség...
Egyszer meglátott messze valahol
Egy sápadt fényű testvér csillagot...
De elvesztette.. s keserves bánatában
A horizonton végig vágtatott..
|... |
|
|
|
|
|
|
|
... hihetetlen mennyiségű művet alkotott. S mit kapott az utókortól? Elsősorban is feledést. "Érdemei és történeti jelentősége nincs jelen a magyar köztudatban" (80), vagy a "megbecsülés a messzeség érzésével vegyül, hiányzik belőle a közvetlen élmény melegsége. Évszázados megállapításokat hurcolunk tovább, régi tekintélyek vélekedését ismételgetjük, ahelyett, hogy magunk próbáltunk v... |
|
|
|
|
|
|
|
... szellő,
S az erdő szélén intenek a fák...
Volt egyszer egy csillag... fényes... ragyogó
Ezüst sugártól tündökölt az ég,
Reggel is sokáig oltogatta
Erős fényét a kékes messzeség...
Egyszer meglátott messze valahol
Egy sápadt fényű testvér csillagot...
De elvesztette... s keserves bánatában
A horizonton végig vágtatott...
Aztán széth... |
|
|
|
|
|
|
|
... karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket unván
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudnám
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket unván
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itt hagy engem
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itt hagy engem
Jön napra nap új év... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudnám
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket unván
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Jön napra nap új év v... |
|
|
|
|
|
|
|
... szellő,
S az erdő szélén integetnek a fák..
Volt egyszer egy csillag...fényes.. ragyogó,
Ezüst sugártól tündökölt az ég
Reggel is sokáig oltogatta
Erős fényét a kékes messzeség...
Egyszer meglátott messze valahol
Egy sápadt fényű testvér csillagot...
De elvesztette.. s keserves bánatában
A horizonton végig vágtatott..
|... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Már ismered a végtelent, szférák zenéje dalol neked,
és tiéd lett a fény, az a fény.
Szállj, angyalszárnyakon, az idő tengerén várnak rád a csillagok.
Szállj a messzeség felé, hol véget ér a gond, s nincs már többé fájdalom.
Vár az éj, mely könnyű álmot ád, te legyél, ki új mesét talál.
Köd előttem, köd utánam, rohanok az éjsza... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudnám
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket unván
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Jön napra nap új év v... |
|
|
|
|
|
|
|
... Sándor:
ŐSZ ELEJÉN
Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetejében a kéménynek...
Vándor népe ott halad.
Ott a messzeség homályin,
Ott az égnek magasán.
Látom még, mint kis felhőket,
Vagy már nem is látom őket?
Csak úgy képzelem talán.
Elröpűlnek, elröpűlnek,
Tavasz s nyár... |
|
|
|
|
|
|
|
... Juhász Lajosné
Parazsat loptam______________________________ _(#94)- Baranyai Lászlóné
Reggel______________________________ ________(#75)- Juhászné Szunyogh Mária
Rettenetes messzeség__________________________( #39)- Gizella Lapu
Rózsa_______________________________ ________(#72)- Dudog Istvánné
Síró szemek______________________________ ____(#21)- Kovács Sánd... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudnám
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket únván
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem
Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények
Jöjj el éj az óra verjen
Száll az idő itthagy engem
Jön napra nap új év v... |
|
|
|
|
|
|
|
... álmok köde elpihen,
Kitárja vértjét a fényes napkorong
Csupán egy megkésett denevér bolyong,
Gyors szárnya közt hűvösen átsüvít a lég,
Mígnem lágyan elfedé, a türkiz messzeség,
S valahol egy fáradt kémény küszöbén,
Megkopott bágyadt szürke füst halóz, henyél,
A harmatos világra tétován tekint,
Vár kicsit, majd nyújtózva elindul megint.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... meg napról napra jobban
Vágyom rád, hol vagy már
Tündér lány.
Minden láthatatlan már,
de így is megtalállak talán.
mégis visszaindulnék
nem számíthat a messzeség.
de ott a láthatáron túl
biztos lesz egy másik út;
az majd elvezet hozzád.
Hol vagy mért nem jössz már
Meddig álmodozzak rólad.
Mondd el még meddig t... |
|
|
|
|
|
|
|
... hajdan volt időt
Visszatérő halk neszeit
Várom ajtóm előtt
Eső dobol, ajtó recseg,
villám, zöld fényű ég -
én itt vagyok, te meg amott,
s köztünk a messzeség.
Bár ezer mérföld lenne csak
s a vad, villámos ég,
ami közénk áll - akkor, ó,
remény is lenne még.
De hogy azt általérje, már
a vágyunk sem elég,|... |
|
|
|
|
|
|
|
... magasán
lebegő szárnyakkal varjak köröznek.
Előbb még ott, a szántó rögein
keresgéltek, most mindegyikük fenn száll
a végtelennek tűnő térben. Ím
már csak kicsiny pontok a messzeség
útvesztőiben. Ki mondja meg, merre
mennek, sorsuk hová csalja el őket?
Még pár pillanat s örökre eltűnnek
a hegyek mögött sötét odúikban.|... |
|
|
|
|
|
|
|
... figyeled.
Mikéntha víz fölött lebegnének,
mormolod mintegy magad elé, mintha
hullámok felett verdesnének a
szárnyaikkal, mintha egészen messze,
távolra látnál, végtelen messzeség,
mondogatod, pedig csupán behúnytad
a szemed, szemhéjad alatt fény-
karikák játszadoznak, különös
fénykarikák, fénykarikák a
tenger, a tenger hullámai... |
|
|
|
|
|