|
|
|
... vettem észre abban a pillanatban, amikor felpattant a burok, és a lepkévé vált hernyó készült napvilágra törni. Vártam, vártam, de késett, s mivel siettem, ráhajoltam és elkezdtem leheletemmel melegíteni. Türelmetlenül melegítettem, és a csoda kezdett kibontakozni előttem, gyors és természetellenes ütemben, kinyílt az egész burok, és kibújt a lepke. Ám sohase felejtem el undoromat... |
|
|
|
|
|
|
|
... fölrezzennél, hogy ez egy kóbor vágy volt
fürödni indulsz!
lap tetejére
Élet
Törtszárnyú sebzett madár vagy
óvlak, leheletemmel melengetlek,
hogy majd egy napon gyógyultan
tenyeremből röppenj tova,
mint a szerelem
mint az ifjúságom
mint egy gyönyörű
álom.
la... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... súrolta, dörzsölte csecseimet, majd az élvezete csúcsán - kilövellt. Legnagyobb része a melleimre fröccsent, de jutott a nyakamra és a torkomba is, mert épp arra készültem, hogy meleg leheletemmel kedvezek neki. Épp, hogy be tudtam csukni a szemeim, mert még a szempillámról is folyt a geci. - "Nyeld le!" - parancsolta. Eleinte viszolyogtam még a gondolatától is, amíg nem kóstoltam... |
|
|
|
|
|
|
|
Szomorúság..
Reggel a hideg párás ködben
álltam egy kopasz fa alatt és
merengtem csendben..
Gondolataim együtt gomolyogtak leheletemmel
könnyeim összefolytak néhány magányos esőcseppel..
Annyira vágytam ott utánad..
úgy éreztem megől ez a mérhetetlen bánat..
sose gondoltam ez ennyire fájhat..
--------------... |
|
|
|
|
|
|
|
|
.............Ha Te kóró lennél s melletted rózsák ezrei bontanák virágait,kínálná színpompás szirmait,nem tépném le.
.........Kezem kopár testedet simogatná,becéznélek mint kisdedet,cirógatnálak leheletemmel .
........A virágok királynője lennél ... |
|
|
|
|
|
|
|
... megváltoztatni, azt a másféleséget mely teljesen jellmez egy embert, aki fontos számodra, akihez közöd van." (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek)
“Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság tö... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat.
Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat.
A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhete... |
|
|
|
|
|
|
|
"Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam
és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is.
Láttam a földet, az eget, az évszakokat.
Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit,
a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem.... |
|
|
|
|
|
|
|
...“Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más... |
|
|
|
|
|
|
|
... vettem észre abban a pillanatban, amikor felpattant a burok és a lepkévé vált hernyó készült napvilágra jönni. Vártam, vártam, de késett s mivel sietettem, ráhajoltam és elkezdtem leheletemmel melegíteni. Türelmetlenül melegítettem és a csoda kezdett kibontakozni előttem, gyors és természetellenes ütemben, kinyilt az egész búrok és kibújt a lepke. Ám sohasem felejtem el undoromat:... |
|
|
|
|
|
|
|
... és Laocénak. Mindehhez közöd volt, egy anyagból vagytok, egy lélek teremtett, ugyanaz a lélek fogad vissza. Ez egészen biztos.
Önmagamról
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töred... |
|
|
|
|
|
|
|
... Szívembe!
És te gyermekem, aki olvasod az üzenetet, vagy hallasz engem, te akit meglátogattalak sírodban, és leheletemmel eltöltöttelek, mondom neked: Kövesd Vérem nyomát, amelyet jelül hagyok számodra! Ha megállít és megkérdez egy járókelő útközben, mondd meg neki, hogy az én tanítványom vagy, és én a te Meste... |
|
|
|
|
|
|
|
... ragyog
Bearanyozza az eget!
Szeretet fogja kezem!
Igazságért szomjazó ajkam
Szeretet fám
Hajszál gyökerem
Ágait, virágait
Utolsó leheletemmel védem
Míg élek!
Megbocsátás
Alázat- Remény -Hit
Lelki béke
Mit adhatok
Szeretet fogja kezem!
Ágaim átkarolnak
Ne gyalázz... |
|
|
|
|
|
|
|
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon megh... |
|
|
|
|
|
|
|
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb,... |
|
|
|
|
|
|
|
..."Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam
és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is.
Láttam a földet, az eget, az évszakokat.
Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit,
a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem.
Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatos rendjén való és egyszerű!... |
|
|
|
|
|
|
|
..."Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam
és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is.
Láttam a földet, az eget, az évszakokat.
Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit,
a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem.
Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatos rendjén való és egyszerű!... |
|
|
|
|
|
|
|
önmagamról
Posted 2008 Február 14
“Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékei... |
|
|
|
|
|
|
|
Sors
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! ... |
|
|
|
|
|