Keresés: kitagadott, 2006. május 29., Bizonyosság, Az én menyasszonyom, Balassi Bálint, Süsü, a sárkány, Az én Menyasszonyom, Az én menyasszonyom, Én nállam egy boldog óra......, Puszta, Unokám, LXXX. szonett, 20.fejezet, 30 fejezet, 31 fejezet, Ady Endre: Az én menyasszonyom, Az én menyasszonyom, Az én menyasszonyom, Ady, "Gepida"Egy bicikli története, Az én menyasszonyom, , 2006. május 29., Ady Endre: Az én mennyasszonyom, Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a siromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, "Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.", Legyen kirugdalt, kítagadott, céda,, Csak a szivébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze láb, Bizonyosság, tetteid nőni fognak., Gondolkodj kicsiben - le fogsz maradni., Higgy abban, hogy tudsz és tudni fogsz., MINDEN RAJTAD ÁLL., Ha úgy véled, kitagadtak, akkor kitagadott vagy., Nagyban kell gondolkodnod, hogy felemelkedj., Önmagadban kell bizonyosnak lenned ahhoz, hogy valamit is elérj., Az élet viadalait nem mindig az erősebbek és gyorsabbak v, Az én menyasszonyom, utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a síromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, "Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.", Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,, Csak a szívébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze lábunk., Ha egy-egy órán me, Balassi Bálint, olyan ideavilág, ahová sohasem érkezhet meg a boldogságot és megnyugvást remélve a bujdosó zarándok. A teljes reménytelenség és kilátástalanság ellenére is őrzi véghetetlen szerelmét a kitagadott szerelmes. A záróstrófa a kor szokása szerint a vers születésének körülményeit, az ihletforrását rögzíti. , Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról: Az irodalmi minta Angerianustó, Süsü, a sárkány, bánom, Egyfejűként élem a világom, Vidám lelkem senki se érti,, Se gyerek, se nő, és se férfi!, Senki-senki itt a világon!, Mi is az én titkos nagy álmom,, jajjj!, Kitagadott az a jó apám, Azóta vándorlok, úgy biz'ám, Befogadnak majd az emberek, Egyik szeret, másik megremeg, Miért féltek tőlem?, Hiszen tudok egy cso, Az én Menyasszonyom, én, ha utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a síromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, "Téged szeretlek, Te vagy akit vártam.", Legyen kirugdalt, kitagadott, céda., Csak a szivébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze lábunk., Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:, Üdv, Az én menyasszonyom, én, ha utcasarkok rongya, De elkísérjen egész a síromba. , Álljon előmbe izzó, forró nyárban: , Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam. , Legyen kirugdalt, kitagadott, céda, Csak a szívébe láthassak be néha. , Ha vad viharban átkozódva állunk: , Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. , Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk: |, Én nállam egy boldog óra......, [m34][m34][m11][m11][m10][m10][m34][m11][m10], Én nállam egy boldog óra,hely de ritka vendég,, Mintha minden főldi jóból,kitagadott lennék,, A boldogság útján,sosem tudtam menni,, Mert énnékem az életben nem sikerült semmi., Én a másét nem kívántam,másét sosem kértem,, A rózsából mégis csak,a tövis jutott nékem,, Életemben nékem,nem volt egy boldog, Puszta, vagyok a barátaimmal, Máshova vágyok, Máshova vágyok, Mert más vagyok, Kívülálló vagyok, Mert nem tartozok ide, Nem tartozok ide, Mert a világ már kitagadott , Szeretnék élni, De nem tudok, Szeretnék meghalni , De még nem jött el az időm, Egy pusztában vagyok , Keresem az utat, De nem találom, Kere, Unokám, Unokám., Buta szóval riasztottam, Bolondul szerelmet vallottam., Úgy jött, hogy az angyal hozta, Az én drága Unokám., Attól a naptól elvesztem, Merthogy kitagadott lettem., Úgy jött, hogy az angyal hozta, Az én drága Unokám., Öreg papus már siratja, Hogy életét elrontotta., Angyal kérlek , hozd már vissza, Az én drá, LXXX. szonett, vagyok, Anyám! A magzatod!, S ha ellöksz is magadtól fertőként,, Én akkor is csak egy-fiad maradok;, Ki így is szeret csendes magányként,, Kit a Sors, Életéből kit, 20.fejezet, Mik ezek? Állatok? – kérdezte Balthasartól, - Nem, nem azok. Ezek az elfeledett világ lényei. Mióta e bolygóra tették a lábukat, mindenki gyűlölettel említette a nevüket, és kitagadottak lettek mindenhonnan, ahol ember tapossa a talajt.... –Balthasar különös hangot halott – Mi ez?, - Sietnünk kell! – felelte Pranes – Ez Morfed hangja! Úgy tűni, 30 fejezet, vettük észre, hogy sorra tűnnek el az emberek. Trowell átlátott a mesterkedésen, és minden új jövevényt kiebrudalt az országból, de sajnos a félelem megmaradt az emberekben, és Gulginia kitagadott lett az eddig barátságos országok közül, és megkapta az uralkodónő első levelét. Ekkor jöttek először a kékek a királyhoz. – Boren kémlelni kezdte az eget – Azt hiszem uram, 31 fejezet, Szárnyas kígyó. Apja a kígyóisten, aki az ősi tudást adományozta az Asrivinaiaknak, anyja Thúaninne kit királyi apja egy rabszolgának nemzett. Kuhdiahun, a tudás istene megkönyörült a kitagadott leányon, és magához rendelte. Ígéretet tett neki, hogy gyermekük királyok felett uralkodik majd, és örökli apja minden tudását. De szívet nem adott neki. Anyja elborzadva gyermeke láttán k, Ady Endre: Az én menyasszonyom, utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a síromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, „Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”, Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,, Csak a szivébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze lábunk., Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:, Az én menyasszonyom, utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a síromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, „Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”, Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,, Csak a szivébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze lábunk., Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:, Üdv, Az én menyasszonyom, én, ha utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a síromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, "Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.", Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,, Csak a szívébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze lábunk., Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:, Üd, Ady, utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a síromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, „Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”, Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,, Csak a szivébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze lábunk., Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:, "Gepida"Egy bicikli története, kőkemány a hitem., Éhezni azért kit szeretsz, az a legszebb imádság,, Ezért töltötte el szivem, ha szenvedtem vidámság., Közbe azért baj is történt, tévedtem egy jó nagyot,, Kitagadott a családom, unokám is elhagyott., De én azért csak fojtattam, ugyan úgy mint elején,, Nem hittem, hogy ez megtörtént,nem hittem el én szegény., Gyüjtöttem a garasokat,maj, Az én menyasszonyom, utcasarkok rongya,, De elkisérjen egész a síromba., Álljon előmbe izzó, forró nyárban:, „Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”, Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,, Csak a szivébe láthassak be néha., Ha vad viharban átkozódva állunk:, Együtt roskadjon, törjön össze lábunk., Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:, , ,JóForrás, Jó forrás