|
 |
|
|
Együtt...
Szárnyat rajzol a földnek az illatos ősz
avarszagú alkony s te mellém lassan ledőlsz
szivárványt talál harmatcseppben a fény
szelíden lopózik az esti ködbe remény
szétcsurog rajtunk halkan az álmos eső
nézd, engesztelne az ég, sírna a felhő...
arcomon kezed puhán mosolyt simít
csintalan ajkam, illatom lágyan elámít
nevetv... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csodálatos élményekben volt részem. Felfedeztem magamban a gyönyörködés képességét és átéltem életem első gyönyörét.
Gyönyörködtem a hajnali napsugárban megcsillanó millió harmatcseppben, mikor reggel kimentünk a patakra vízért.
Gyönyörűség járta át egész mindenemet, amikor - számháborúzás közben - felkapaszkodtunk az egyik hegycsúcsra és onnan körülnézve olyan volt az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... gonosz miatt, az nem szereti a jot.
Egy kicsi ko a cipoben santikalasra kenyszeriti a vandort.
A legrosszabb kerek csikorog a legjobban
A n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Érdemes szerelmes verset írni?
ha a virág szirmán lévő harmatcseppben Õt látod
ha messze van, bízva, féltve mindörökké Õt várod
ha a szíved lüktetését gondolata is torkodba emeli
ha az álmot szemed nem találja bármennyire is keresi
akkor mindenképpen megéri.
Alex... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Teremtőhöz
Nyújtsd a kezed felém, Atyám,
mikor hívogat a mélység,
csak Te légy a menedékem,
és eloszlik a sötétség.
Egy picike harmatcseppben
megcsillan a fényed,
a legkisebb fűszálban is
ott rejtőzik lényed.
Te alkottad meg a Földet,
álmodtad ily szépnek,
és mi mégis pusztítjuk azt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyermek ajkán röpköd, mikor alszik - tudja valaki, hogy hol született? Igen: azt beszélik, hogy a növekvő hold egy fiatal, sápadt sugara megérintette a tűnő őszi felhő szélét, és a harmatcseppben mosdott reggeli álom mosolyt szül - ez a mosoly az, amelyik a gyermek ajkán röpköd, mikor alszik.
Az édes, lágy frissesség, ami a gyermek testén virágzik - tudja valaki, hogy hol rej... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyújtsd a kezed felém, Atyám,
mikor hívogat a mélység,
csak Te légy a menedékem,
és eloszlik a sötétség.
Egy picike harmatcseppben
megcsillan a fényed,
a legkisebb fűszálban is
ott rejtőzik lényed.
Te alkottad meg a Földet,
álmodtad ily szépnek,
és mi mégis pusztítjuk azt
s elfelejtünk téged.
Bezárjuk el... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Akaratom ellenére, nagyon messze jártam,
De lám, hozzád újra és ismét visszataláltam.
Téged láttalak levélen remegő harmatcseppben,
A messziről jött, szélfújt homokszemekben.
Gondoltam rád napnak minden fájdalmasan ütött órájában,
Eszembe jutottál... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... változtam...
.
Akaratom ellenére, nagyon messze jártam,
De lám, hozzád újra és ismét visszataláltam.
Téged láttalak levélen remegő harmatcseppben,
A messziről jött, szélfújt homokszemekben.
Gondoltam rád napnak minden fájdalmasan ütött órájában,
Eszembe jutottál átálmodott, vagy álmatlan éjsz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... voltam, ám változtam...
Akaratom ellenére, nagyon messze jártam,
De lám, hozzád újra és ismét visszataláltam.
Téged láttalak levélen remegő harmatcseppben,
A messziről jött, szélfújt homokszemekben.
Gondoltam rád napnak minden fájdalmasan ütött órájában,
Eszembe jutottál átálmodott, vagy álmatlan éjszakában.|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gyáva voltam, ám változtam...
Akaratom ellenére, nagyon messze jártam,
De lám, hozzád újra és ismét visszataláltam.
Téged láttalak levélen remegő harmatcseppben,
A messziről jött, szélfújt homokszemekben.
Gondoltam rád napnak minden fájdalmasan ütött órájában,
Eszembe juto... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mának,
Egy apró csillagocska utat tör magának.
Selymes fényével felöltözteti szíved,
Ő a SZERETET, aki mindig fogja majd kezed.
Látni fogod arcát egy tavaszi harmatcseppben,
Hallod majd hangját a lágyan simogató szélben,
Könnyebbé teszi majd a nehéz perceket,
Letörli arcodról a fájdalmas könnyeket.
Megtalálod minden dalban, az igaz szóban,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szerelem
Láthatod
trónt emeltem.. halhatatlant..
foglald el méltó helyed
tűzben izzó pillantással vártam megváltó tekinteted
Hajnalban
harmatcseppben tükröződtem s észrevett az ősz
meg sem ismert.. magával új jelent hozott
Valóságunk - nyilvános műhelye titkos szegletén
arcodra
épp a friss
szerelemhez illő m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ismét szerelem
Láthatod
trónt emeltem.. halhatatlant..
foglald el méltó helyed
tűzben izzó pillantással vártam megváltó tekinteted
Hajnalban
harmatcseppben tükröződtem s észrevett az ősz
meg sem ismert.. magával új jelent hozott
Valóságunk - nyilvános műhelye titkos szegletén
arcodra
épp a friss
szerelemhez i... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szerelem
Láthatod
trónt emeltem.. halhatatlant..
foglald el méltó helyed
tűzben izzó pillantással vártam megváltó tekinteted
Hajnalban
harmatcseppben tükröződtem s észrevett az ősz
meg sem ismert.. magával új jelent hozott
Valóságunk - nyilvános műhelye titkos szegletén
arcodra
épp a friss
szerelemhez illő m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mind a kertben s keletnek figyeltek, csendben nézve a felkelő napot.
Egy idő múltán Almusztafa a távolba mutatott és szólt:
- A reggeli nap fénye visszfénye a harmatcseppben nem kevesebb a Napnál magánál, mint ahogy az élet visszfénye lelketekben sem kevesebb, mint az élet maga. A harmatcsepp visszaveri a fényt, mert egy azzal. És ti is visszatükrözitek az él... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... menni.
- A hernyónak 1300-zal több izma van, mint az embernek.
- A medveállatka (Tardigrade) mikroszkopikus teremtmény, általában a fűszálak és levelek végén összegyulő harmatcseppben él. Ha a csepp
elpárolog, akkor sincsen semmi baj. A medveállatka téli álomba merül, egészen addig, míg újra nem esik az eső. Ha újból vízbe kerül, rögtön feléled, még akkor is, ha err... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyújtsd a kezed felém, Atyám,
mikor hívogat a mélység,
csak Te légy a menedékem,
és eloszlik a sötétség.
Egy picike harmatcseppben
megcsillan a fényed,
a legkisebb fűszálban is
ott rejtőzik lényed.
Te alkottad meg a Földet,
álmodtad ily szépnek,
és mi mégis pusztítjuk azt
s elfelejtünk téged.
Bezárjuk el... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Éjfélkor a szép leány még álmodik
Hajnalban harmatcseppben mosdik
Fázósan, dermedten les fel az égre
Ágyán lesi süt-e a nap sárga fejére
Gomolygó pára viszi fájó üzenetét
A nap nélküli élet kongó ürességét
Fe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szárnyat rajzol a földnek az illatos ősz
avarszagú alkony s te mellém lassan ledőlsz
szivárványt talál harmatcseppben a fény
szelíden lopózik az esti ködbe remény
szétcsurog rajtunk halkan az álmos eső
nézd, engesztelne az ég, sírna a felhő...
arcomon kezed puhán mosolyt simít
csintalan ajkam, illatom lágy... |
|
|
|
|
|
