|
 |
|
|
... eddig hozta magzatát,
Itt szülte meg - és akkor belehalt;
Az öröklángok körülimbolyogják
A hómezőt, a roppant ravatalt.
Az öröklángok búsan imbolyognak,
A fenyvesekben tompán zúg a szél:
Porló szívekből nő fel a virág,
S halálforrásból merít, aki él.
3. Élet az életért
A jelen perc a jövendőnek ára,
És a jelent ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... futott a ködös völgyben, mintha tudta volna, hogy nemsokára úgyis feljön a Csillag, és békességet hirdet az embereknek.
Csend volt hát a vetések, rétek és még az örökké zsongó fenyvesekben is, és ebben a csendben egyszercsak megszólalt az erdő ősi pirossapkás távírásza - a harkály.
A szél elállt, a hó már csak szállingózott, hamvas felhők mögött volt a nap, de a táj fe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... futott a ködös völgyben, mintha tudta volna, hogy nemsokára úgyis feljön a Csillag, és békességet hirdet az embereknek.
Csend volt hát a vetések, rétek és még az örökké zsongó fenyvesekben is, és ebben a csendben egyszercsak megszólalt az erdő ősi pirossapkás távírásza - a harkály.
A szél elállt, a hó már csak szállingózott, hamvas felhők mögött volt a nap, de a táj fehé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Azt mondják, kerülöm a nevedet,
nem beszélek rólad, nem dicsérlek,
mert a Gonosz csókolta meg a számat.
Pedig a gyantaszagú fenyvesekben
mindig levett kalappal járok,
sebes, mély vizeid bennem zúgnak.
Ma órákon át gyermekes örömmel
néztem, hogyan halásznak a vén
parasztok a zajló Maroson
s mikor a szabályos,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az éji csendben ...
** ****** ***
Az éji csendben
egy levél sem rezzen
kíváncsi hold sugár
tőr utat magának
a sötét fenyvesekben
majd boldogan surran
vissza a tisztásra ,
fényt bocsát sok szép
alvó vad virágra .
Megérinti közben a
békésen szunnyadó
öreg tölgyfa lombját ,
majd tovább nyargal
a csillagok útján... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mert Magyarországon többféle is található belőlük, a tinórufélék családjához tartoznak, és az úgynevezett savanyú talajú erdőket kedvelik - bükkösökben, tölgyerdőkben, néhol fenyvesekben fordulnak elő. Nincs belőlük túl sok, ezért is kérik meg az árát piacokon, sőt az időjárás is erőteljesen befolyásolja, hogy mennyi terem egy adott évben.
A vargányák alapvetően a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az éji csendben . . .
Az éji csendben
egy levél sem rezzen ,
kíváncsi holdsugár
tőr utat magának
a sötét fenyvesekben ,
majd boldogan surran
vissza a tisztásra ,
fényt bocsát sok szép
alvó vadvirágra .
Megérinti közben a
békésen szunnyadó
öreg tölgyfa lombját ,
majd tovább nyargal
a fényes csil... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a kénszagot. Égő fenyőillat csapja meg az orrát. Behunyja a szemét, s élvezi a pillanat varázsát. Csupán halk dúdolásnak tűnt a nóta előbb, de aztán felerősödött.
Csíkországi fenyvesekben elhervadtak mind a gyöngyvirágok.
Csíkországi kis faluban elfeledtek kacagni a lányok.
Elvitték a gyöngyvirágot, ellopták a székely nótát a csíki hegyekből
És azóta bánatosan ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bocskora, lemezeik pedig már fiatal korban rózsaszínűek, később csokoládébarnák. Közeli rokona a szintén halálosan mérgező hegyeskalapú galóca (A. virosa), amely hazánkban nagyon ritka és fenyvesekben él.
Mérgezése
Méreganyagaiknak összetétele és hatása azonos a gyilkos galócáéval (A. phalloides).
Hegyeskalapú galóca... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bocskora, lemezeik pedig már fiatal korban rózsaszínűek, később csokoládébarnák. Közeli rokona a szintén halálosan mérgező hegyes kalapú galóca (A. virosa), amely hazánkban nagyon ritka és fenyvesekben él.
Mérgezése
Méreganyagaiknak összetétele és hatása azonos a gyilkos galócáéval (A. phalloides).
Hegyeskalapú galóca
A kalap átmérője 3 ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hogyha kaptam?
Hol jártam én,
Hát éltem már én?
Ki sírhat most tán énmiattam,
Ki vagyok és merre megyek?
Aztán bolyongtam: tót zsoltárok
Harsogtak a fenyvesekben.
Micsoda zsoltárt is tudtam én
Kedvesebben
Valamikor?
Csak hallgatok,
Mert már mindent elfeledtem.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Kerülöm a nevedet (Erdély)
Azt mondják, kerülöm a nevedet,
nem beszélek rólad, nem dicsérlek,
mert a Gonosz csókolta meg a számat.
Pedig a gyantaszagú fenyvesekben
mindig levett kalappal járok,
sebes, mély vizeid bennem zúgnak.
Ma órákon át gyermekes örömmel
néztem, hogyan halásznak a vén
parasztok a zajló Maro... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... megyünk, majd szerpentinen föl, a Göta - csatorna fölötti magas kilátóhoz. Csodás látvány az alattunk elterülő városka, ami a középkor elején az egyik hercegség központja volt! A fenyvesekben nagyot sétálunk, gyönyörködünk az óriások által hajdan oda dobált hatalmas sziklákban, a lila hangamezőkben. Lejjebb vegyes már az erdő. Ott meg a különböző fák leveleinek sokféle zöldje bűv... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Befellegzett a holt szezonnak
S a boldog szalmaözvegyek
Éjjel a papucsról álmodnak,
Melynek uralma közeleg!...
A szabadságnak vége lett...
Zordon kárpáti fenyvesekben
Sokáig ismét csend leszen,
Vendég-sereg kopasztva rebben,
Csak a pincér zá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... eddig hozta magzatát,
Itt szülte meg - és akkor belehalt;
Az öröklángok körülimbolyogják
A hómezőt, a roppant ravatalt.
Az öröklángok búsan imbolyognak,
A fenyvesekben tompán zúg a szél:
Porló szívekből nő fel a virág,
S halálforrásból merít, aki él.
3. Éle... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hogyha kaptam?
Hol jártam én,
Hát éltem már én?
Ki sirhat most tán énmiattam,
Ki vagyok és merre megyek?
Aztán bolyongtam: tót zsoltárok
Harsogtak a fenyvesekben.
Micsoda zsoltárt is tudtam én
Kedvesebben
Valamikor? Csak hallgatok,
Mert már mindent elfeledtem.
Hallom, hogy távolból érkeznek
Ide mások.
De ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fenyőpereszke
Jellemzés: Főleg késő ősszel, fenyvesekben seregesen termő szürkés, feketésen pikkelyesen szálas, kúpos kalapú, kisebb termetű gomba. Lemezei és tönkje szürkésfehér.
Lemezek: Közepesen sűrűn állók, nem lefutók vagy kissé foggal lefutók, fehérek, szürkésfehére... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Látom a zenét
A szelíd zenét én egyszer csak megláttam
Az átlátszó vízben,
A gyengéd nyírfában.
A tábortűz zenét szül, és a nagy folyók.
A fenyvesekben hallod a szép dallamot?
A hegyek körtáncában, a sasok röptében
Én a zenét hallom, e nagy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... [/kep]
3
Szépség-fák állnak illatokkal telten,
Lombjuk örök, tél sem vehette el,
Ágaikon énekel a pehely
S észbontó pompa nő a téli berken,
Hogy dús istenkéz ősi fenyvesekben
Karácsonyokra nem diszitne fel
Igy minden ágat, hajnalon ha kel
Komoly nap is, ragyogva fényesebben.
Ilyenkor két gonosz titán-gyerek|... |
|
|
|
|
|
