|
 |
|
|
...
/X4
Ölelj át, most bújj közelebb
mindig ezt kívánom
Szerelmünknél nincs fontosabb
dolog a világon
Nem lehetek már másé,
csak a tiéd lehetek
Te szerethetsz engemet,
én meg csak tégedet
Ó, mióta szeretjük egymást
csak te meg én
Bőröd illatáról álmodtam
már nem egy regényt
Ölelj át, most bújj közelebb
m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... integetni akartam, hiszen ő már messziről integetett, mégsem tudtam felemelni a kezem. A kezét egy lány szorította, ó míly fájdalom ez nekem. Éreztem könnyek borítják az arcomat. Hát így szeret engemet? Én inkább gondoltam meghalok magamban. A kanyarban feltűnt egy Opel, mint vmi veszedelem. Én váratlanul az utcára léptem, a többire már nem emlékszem. Amikor magamhoz tértem hatalm... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... mily Egy voltam, semmi engem
el nem árult és nem szólított,
mint a kőé, olyan volt a csendem,
mely fölött a forrás átcsobog.
Ám e lassú, párhetes tavaszban
engemet a néma, öntudatlan
évről most letörtek könnyedén.
Összezárva, langyos, árva létem
most valaki tartja a kezében,
s nem tudja, tegnap mi voltam én.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... az öröklétet akarod velem, hanem, hogy akarjak a pokolba... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... mily Egy voltam, semmi engem
el nem árult és nem szólított,
mint a kőé, olyan volt a csendem,
mely fölött a forrás átcsobog.
Ám e lassú, párhetes tavaszban
engemet a néma, öntudatlan
évről most letörtek könnyedén.
Összezárva, langyos, árva létem
most valaki tartja a kezében,
s nem tudja, tegnap mi voltam én.
"De az fá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... eltűnt.
Nem tudom, hány napja volt,
Hány hete vagy hónapja,
Mert számomra már megszűnt,
Az időnek fogalma.
Azt még tudom, hogy egy nagy,
Csalódás ért engemet,
Kristályszívem azonnal,
Darabokra szétesett.
Aztán csend lett. Megszűntek,
Mik bennem voltak értékek,
Megszűntek a fények, hangok,
S megszűntek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
A jól megszokott házak,s fák közt,
Ábrándozok csendesen,
Hol lehet most, mit csinálhat,
Gyönyörű szép kedvesem.
Ő az, aki megvígasztal,
Ha bánat ér engemet,
Ő az, ki ha eltévedek,
Megfogja a kezemet.
Neki dobogja a szívem,
Hogy mennyire szereti,
Bárhol is van a világban,
Mindig csak ŐT keresi.
H... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... boldog, azt szeretném, s ne tégy ilyet mással,
nem zavarlak soha már, segélykiáltással.
Ha már... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... honol mindenütt.
:... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sincsen
Végetért legszebb regényem
Szegény vagyok, szegényebb
a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... létezés, a lefekvés és az ébredés. Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy velem.
Rejtelmek, ha zengenek, őrt állok, mint a mesékben; bebújtattál engemet, talpig nehéz hűségbe.
Küldtem egy angyalt, hogy vigyázzon rád. De visszajött és azt mondta, hogy az angyalok nem vigyáznak egymásra.
Azt mond... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... életed, óvd meg Magad.
A zárda mélyén, ha sorsod fordul,
Majd újra a trónról hallatszik szavad.
Kérlek, Öregisten, áraszd meg a vizet!
Apám ajtajáig vigyen el engemet!
Vigyen el engemet szép szülőhazámba,
Lelkemnek e földön nincsen
Nyugovása.
Nem lész nyugovása lelkemnek e földön
Tág rónára vágynék, s
Vár aranyos bör... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vagyok..... [m22... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... élek.
Egy érzés mely belém mar, nem fájdalmasan, gyengéden
Mint hajnali harmat a fűszálon, de rólam le nem pereg.
Egy érzés, mit úgy hívnak szerelem, egy lány, ki elvarázsolt engemet.
Egy lány, ki életet ad, fényt hoz s elrabol, elveszi lelkemet.
Szeretem őt, szívemből, lelkemből s eszemmel
Csak rá, mindíg csak rá gondolok szüntelen.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezed.
Ölelj magadhoz szorosan,
s ilyenkor a szívünk együt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... negédjétől
Ójjatok, irgalmas egek!
Szava nyájas; de egy nem-jétől,
Mint a haláltól, rettegek.
Szeme, mint élet csillagzatja,
Boldog napra hív engemet;
Mégis, mint a villám, meghatja
És öszverázza szívemet.
Édes mézharmattal kecsegtet
A nyíló rózsa ajjakán:
De hátha még halált csepegtet
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vár!
Pedig külsőleg semmi sem változott,
Ugyanolyan hosszúak éjjelek, nappalok.
Valami hiányzik!
- Vajon ez mi lehet?
Mi nem hagy nyugodtan egy ideje engemet?
Rá kell jöjjek hamar, hisz nem kevés a tét.
Nyugalmam veszélyben!
- Megoldást ma még!
Keresem, kutatom, mi lehet a hiba?
Talán túlzásba esett az önkritika... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Oscar Wilde: A boldog herceg
Egy oszlop tetején, magasan a város tetején állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította vékony finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szeme, s hatalmas rubint piroslott a kardja markolatán. Nem hiába csodálta mindenki. - Legalább olyan szép, mint egy szélkakas - jegyezte meg az egyik városi tanácsos, aki szerette volna... |
|
|
|
|
|
