|
 |
|
|
Jószay Magdolna:
Ami enyém
a múltat már megéltük
örömben bánatban
a jelent most éljük
e szívdobbanásban
s előre ki tudja mire
ásít rá a holnap
csak azt lehet védeni
ami most mienk most van
csillogó szárnyak
a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna: Régmúlt gyöngyszemek
A jelenben mindig ott vannak az árnyak,
a gondok, küszködések és sötét félelmek,
mert nem tudhatjuk, mit rejt a holnap,
s a gyöngyszemet eltakarják titkos rejtelmek.
Nem tudod, hogy megoldható-e a cso... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna: Befelé sírt könnyek
A befelé sírt könnyek,
azt hiszem, képesek
arra, hogy lágyítsák
kiszikkadt lelkednek
csontszáraz talaját.
Néha kellenek,
tőlük jobb,
több lehetsz.
Ám sok könnycsepp
forrást fakaszt,
hűs forrás
folyót dagaszt,
s a bánat-árvíz bensőd
elárasztja,
már nem javít, n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna:
Befelé sírt könnyek
A befelé sírt könnyek,
azt hiszem, képesek
arra, hogy lágyítsák
kiszikkadt lelkednek
csontszáraz talaját.
Néha kellenek,
tőlük jobb,
több lehetsz.
Ám sok könnycsepp
forrást fakaszt,
hűs forr... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... nagyot - s adj hálát... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna: Neked
Tudom, megérteni elég
a tartózkodást,
ha szíved tárt kapuján
belépni számomra még
mindig, ennyi idő után is
annyira nehéz...
hitetlennek tűnök
és önzőnek is, megértem,
de egész életemben
mindig ráfizettem
így vagy úgy, és soha semmit
nem kaptam ingyen -
úgy tanított az élet,
minden... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna: Ha kérném...
Ha kérném a nappalod,
mondd, nekem adnád-e?
Ha vágynám a hajnalod,
én pótolhatnám-e?
Ha elmennék messzire,
utánam jönnél-e?
Ha két szárnyam letörne,
válladra vennél-e? ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna:
Most kell...
Most kell, hogy jót tégy,
most törekedj arra,
hogy angyal légy,
most légy lankadatlan,
most légy pótolhatatlan,
és mosolyogj, mosolyogj...
most adj vigaszt, reményt,
simogasd szíved melegével
a rád szoruló gyengét,
most segíts, ha hívnak,
most eredj, ha várnak,
és mosolyogj, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna: Ha kérném...
Ha kérném a nappalod,
mondd, nekem adnád-e?
Ha vágynám a hajnalod,
én pótolhatnám-e?
Ha elmennék messzire,
utánam jönnél-e?
Ha két szárnyam letörne,
válladra vennél-e?
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna
Csupán a szívverés
Sokáig álltunk
összekapaszkodva,
mozdulatlan.
Köröttünk mélyen
dörömbölt a csend,
mi zakatolt, csupán
a szívverés
ritmusa odabent.
Érezni kezdtem,
ahogy szereteted
sugárzik belém,
ujjongva éledt lelkem,
hisz utat nyitottál felém...
A néma mozdulatból
új erő szüle... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...]Jószay Magdolna:
- Tudod, lányom - mondtad valamikor, apám -,
az ember nem attól nagy, hogy magasra nőtt.
S attól sem, ha melldöngetve, mindenekelőtt
ő maga hirdeti nagyságát.
Lehet szerény is, kit senki meg nem lát,
s tettei, érzései mutatják önmagát.
Szó nélkül, csendben várja ki sorát,
nem érzi attól rosszul magát,
ha a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna
Csupán a szívverés
Sokáig álltunk
összekapaszkodva,
mozdulatlan.
Köröttünk mélyen
dörömbölt a csend,
mi zakatolt, csupán
a szívverés
ritmusa odabent.
Érezni kezdtem,
ahogy szereteted
sugárzik belém,
ujjongva éledt lelkem,
hisz utat nyitottál felém...
A néma mozdulatból
új erő sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jószay Magdolna:
Befelé sírt könnyek
A befelé sírt könnyek,
azt hiszem, képesek
arra, hogy lágyítsák
kiszikkadt lelkednek
csontszáraz talaját.
Néha kellenek,
tőlük jobb,
több lehetsz.
Ám sok könnycsepp
forrást fakaszt,
hűs forrás
folyót dagaszt,
s a bánat-árvíz bensőd
elárasztja,
már nem ja... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... van,
halkan végzi dolgát,
szól és tesz, mert neki
így természetes,
a csend, a hallgatás
ebben az ... |
|
|
|
|
|
