|
 |
|
|
Babits Mihály - Jónás imája
Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s úgy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelző karókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos utakon
vinni tenger felé, bár verseim
csüc... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csókot adsz...
Mikor felhők tornyosulnak, sír a lelkem,
Te kis bohóc, gyermeki grimasz a vigasz...
orromhoz bújva, érinted orrod,
kimondatlan szavamat is tudod,
észrevétlenül arcomra mosolyt csensz,
pajkos szemed tekintetet keres...
Ereidben ízzik a tűz szüntelen,
boldogság melege járja át test... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Ne haragudj rám!
Én ilyen vagyok.
Lopott érintéstől
meggyúlok s olvadok.
Versben sohasem hazudok.
De ha igaz is minden leírt szavam,
engedd meg, hogy hangosan
ha kell
hát tagadjam.
Talán merészség tőlem
e mostani tettem,
de írtam Neked egy verset,
ahogy ígértem.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tudja-tudja rég,
hogy ez az élet, a kezdet s a vég.
Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,
el kell veszítenem. A bölcsesség
nehéz aranymezébe öltözöm,
s minden szavam mosolygás és
közöny.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... követve, ne csupán a nevünk legyen krisztusi, hanem egész életünk és minden cselekedetünk!
Imádság:
Jézus, add, hogy úgy szóljak mindig, mintha ez lenne az utolsó szavam, amelyet kimondok! Add, hogy mindig úgy cselekedjem, mintha ez lenne az utolsó tettem, amelyet végbeviszek! Add, hogy úgy tudjak szenvedni mindig, mintha ez lenne az utolsó gyötrelmem, amel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jézus, add, hogy úgy szóljak mindig, mintha ez lenne az utolsó szavam,
amelyet kimondok! Add, hogy mindig úgy cselekedjem, mintha ez lenne az
utolsó tettem, amelyet végbeviszek! Add, hogy úgy tudjak szenvedni mindig,
mintha ez lenne az utolsó gyötrelmem, amelyet felajánlhatok Neked! Add,
hogy mindig úgy imádkozzam, mintha ez lenne az utol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csudadolgok, amiket nem mutogatnak pénzért
Négy év múlt el azóta, hogy a Bükk erdőségével megbarátkoztam.
Két esztendeig voltam ,,Sajó"; azután megint lehetett a saját becsületes nevem alatt gyakorolnom a betűvetés mesterségét.
Nem jártunk sehová, feleségemmel együtt; minket sem látogatott senki. Dolgunk volt mind a kettőnknek. Nőm művész... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... végre
terednek
teremnek
ránk ereszkednek
a kupolák remegve
jegenyék levele
ezüstfehér hátát mutatja az égnek
visszájára tárt világában élnek
elégnek
szavadat várják
szavamat várják
míg elégnek
cizelláld az anyagot
bátran
bronzba öntve zártan
ki tudja mióta várja
formázatlan várja
vésőd... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egész életünk és minden cselekedetünk!
Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus, add, hogy úgy szóljak mindig, mintha ez lenne az utolsó szavam,
amelyet kimondok! Add, hogy mindig úgy cselekedjem, mintha ez lenne az
utolsó tettem, amelyet végbeviszek! Add, hogy úgy tudjak szenvedni mindig,
mintha ez lenn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... legyen krisztusi, hanem egész életünk és minden cselekedetünk!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus, add, hogy úgy szóljak mindig, mintha ez lenne az utolsó szavam, amelyet kimondok! Add, hogy mindig úgy cselekedjem, mintha ez lenne az utolsó tettem, amelyet végbeviszek! Add, hogy úgy tudjak szenvedni mindig, mintha ez lenne az utolsó gyötrelmem, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... naponta,
mint vén malom,
mely már csak szelet őröl,
s letűnt idők fanyar borával dőzsöl.
Rettent a példa,
vigyáznom kell magamra,
minden elgondolt, kimondott szavamra,
s főként arra,
mit papírra vetek...
Érzem, tudom az ember gyöngeségét,
ez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hasztalan,
vagy csak hallgattam, nyögve hangtalan?
Szemedbe nézek újra, meghatódva,
megcsókolom öt ujjadat s megérzem,
hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lenne szabad... Nem is ismerlek.
- De most megismersz, kedvesem. Nem tudok aludni azóta, amióta megláttalak a lovardában. Annyi mindent szeretnék mondani neked, de elakad a szavam, ha megérzem az illatodat és nem tudok gondolkodni. Légy az enyém! Most, rögtön!
Szenvedélyesen szeretkeztünk, olyan mámort és beteljesülést éltem át, amilyent addig még soha. U... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lenne szabad... Nem is ismerlek.
- De most megismersz, kedvesem. Nem tudok aludni azóta, amióta megláttalak a lovardában. Annyi mindent szeretnék mondani neked, de elakad a szavam, ha megérzem az illatodat és nem tudok gondolkodni. Légy az enyém! Most, rögtön!
Szenvedélyesen szeretkeztünk, olyan mámort és beteljesülést éltem át, amilyent addig még soha. U... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... meggyógyultatok." Ki határozza meg, mi fog történni? Te. Mert te vagy a döntő tanú.
Emlékszem valakire, aki megkért, hogy imádkozzam érte. Így szóltam: "Az Ige azt mondja, meggyógyultál." A szavamba vágott: "Igen, tudom, hogy ezt mondja, de nagyon fáj itt."
A szemébe néztem, és újra ezt mondtam: "Az Ige azt mondja, az Ő sebeivel meggyógyultatok."
"... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Néha gondolsz magadra-régi monda.
Ez voltál hát? Hogy felejted magad!
Ez volt a képed? kérdésed, kimondva,
mind, mi tiéd volt, égboltod, szavad?
Szavam, égboltom, pusztuló, esett-
kivel ez történt, magát elfelejtse,
s ne érintse a régmúlt perceket.
Egy végső nap - késő-izzású, tág... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... éneke:
MA JÉZUS HÍV
1. Még ma, még Jézus hív,
Nyíljon az ajtó, táruljon a szív,
Holnap talán késő!
2. Jövök Hozzád, Uram,
Kérlek, fogadj el, halljad meg szavam,
Tarts meg mindörökké!
3. Jézust áldjad, szívem,
Halála árán van új életem,
Illesse Őt hála!
4. Zengjünk mind Neki hát,
Dicsérjük egy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nagy szerelmemet,
S csak fájdalmat hagytál,
Mely issza véremet.
Bár boldog lennék,
Mint az, ki nem fél,
De szívem beteg.
A végzet jön felém.
Szavam esdve szólt
Hangom rejtekén,
Ha néha halk is volt,
De mégis mert szegény.
Most körülvesz az este,
Csillagok, s a nagy fekete
Fellegek tánca rémiszt.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Tóth Edit Magdolna - Hited
Kell kérdezzed?
Ne szenderegj!
Tied a hang,
Tied a szó,
Nem a halál,
Az életadó!
Nem a szavam,
De hozzám szóló,
Lüktet, érint,
Vezet Téged,
Hited, reményed
Téged Éltet!
Éltessen!
Kezedben
Nyílik a Virág,
Illatát áraszd,
Mint szép
Délibáb!
Tied a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... öreganyámnak kell szólítani, hogy szerencsénk legyen, hanem csak afféle egyszerű boszorkány. Na, elég az hozzá, hogy ez a boszorkány jól összeveszett a királynővel a keresztelőn, mert hogy szavamat ne felejtsem, született persze a királynak és a királynőnek egy gyermeke. Nem a gólya hozta, hanem annak rendje s módja szerint született, ahogy minden gyerek. A fenséges szüleitől a Cs... |
|
|
|
|
|
