|
 |
|
|
... örömünk, van régi búnk,
mind a kettőnket egy csók andalít,
s tulajdonképp alig-alig
hasonlitunk.
Egy szó elég, csak egy szilaj,
és semmi pör,
örvény nyilik, és a vihar
kitör!
Azt hisszük, a szerelmünk végtelen-nagy
és tiszta, lágy,
de hát mihelyt bennünket elhagy
a vágy,
csak félig értjük azt, mi volt már,
és ott az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... el, mi ér többet,
tenger vagy a csendes patak?
Jól gondold meg, kettő közül
melyikhez sorolod magad!
Lenyűgöző, nagy a tenger,
vize néha simogató,
de ha vihar korbácsolja,
félelmetes, vad, riasztó.
Csörgedezve csorgó patak,
ülj le mellé, neked dalol,
kavicságyát egyre mossa,
folyójához fut valahol...
De ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... havakat,
álmodj paplanod alatt.
Ne lesd meg a Mikulást,
rajta varázsos palást:
úgy látsz át a süvegén,
mint az ablak üvegén.
A puttonya fél vagon,
szánja vihar a havon,
éjszakába ne tekints-
meglesz reggelre a kincs.
Ott lakik ám a kalács
ízében a Mikulás.
Szeme, mint a hópehely,
hogyha csillog, éne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... SZÉL...
Elfújta szerelembe szőtt érzéseim a szél,
Szél borzolta levelek között hallom tovasuhanó lépted.
Megborzongok, de már nem fáj, elfújta a szél.
Viharos, gonosz szél, egyszer csak útra kél,
Nem kímél, nem hagy reményt, csak tombol.
Rásimítja hideg fuvallatát arcodra, hogy sírj!
Süvöltő szél egyszer lecsendesül, m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... elvitt,
S a hajnal újra csak meghozott,
Lopództam, féltem, hittem,
S kiben hittem hát meglopott.
Meglopott, meztelen csenddel állok,
Köröttem vad, féktelen vihar,
Hitem törvény, melyet megszegett,
A legfelső hivatal.
Ui:
Törött tükörképben él a remény,
De él, én azt hiszem,
S ami remény így megmaradt,
Va... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rám!
CSAK Ő SEGÍTHET
Csak ő segíthet, ha jön a vihar,
s mindenki fél, és minden megremeg.
A tanítványok szavára sehol
nem csendesednek le a tengerek.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... maga zúzná szét a küszöbén?
S hagyná, hogy a cigány tavasz berontson,
a dermedt csendet váltsa víg zsivaj,
s tornyosuljon a tágult horizonton
az első langy, avar-seprő vihar!)
Ó, csüngő-fejü fa,
roskadt, odvadba-néző,
megmutatod-e vala... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
izzad az erdő, fű, a rét,
patak párolog, és az ég
szinte önmagát fényli szét.
Vihar, ha orvul mennydörög:
kugliznak fönn az ördögök,
fürge felhő száll, dús-esős,
lenn fű között időz az őz,
hisz' messzi még az ősz, a cső... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hírivel.
(1997)
EGY EMILY DICKINSON TÉMÁRA
Partra löktek a fények.
Kinn elmúlt a vihar.
A roncshajó alászállt
sötét bordáival.
Maradt-e még kiáltás
a hullámok felett?
Elvég... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... remény,
életem szilánkokra hullva,
s a mindennapok zsebébe nyúlva,
lelkem gyöngysorát
körém fonja.
Altatót hegedül az éji csend
bársonyos varázsa,
könnyek viharába fürdik
vágyaim foszlánya.
Karod helyett az éj
ébenfekete fényével ölel,
s a hajnali ébredéssel,
lágyan ringatva enged el.
Létezésed foglyul ej... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... veled,
mikor messzi vagy, őriz téged.
Akkor is vigyáz rád, ha alszol,
Hát becsüld meg őt, szeresd nagyon!
Melléáll a Nap, csillagok hada,
elsimítva romboló viharokat.
Ma van napja, öleled át szorosan,
köszönd meg az életed minden napon!
Tettekkel minden percben utadon
gondozd, védd és szüntelen ápold!
Mert egy nap elmeg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... cselekszel, gondolkodj el kérlek!
Mérlegeld a tetted súlyát,
sárba ne taposd a barátság mivoltát!
Emlékeket őrizd, ne felejtsd soha,
talán egy szép napon felébreszt a lélek vihara!
A múlt elkísér a sírig, feledni nem lehet.
A gonoszság lelket tép, rontásba vezet.
Jegyezd meg jól! Barátot ki választ egy életre teszi,
a kapocs erős nem tépheti... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sugárzó szemét, nem érezhetem édes csókját.
Tudom mit ér az élet! Mindent tudok. Tudom, mint ahogy tudja a patak, hogy merre tart, ahogy tudja a szél, hogy merről érkezik, és ahogy tudja a vihar, hogy meddig tart.
Tudom.
ÚT... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... tüstént bizonyságát adta jó tengerészképességeinek: hogy remekül bírja a fáradalmakat, s rettenthetetlen lélek. Járta, járta a tengereket, s a hajója szántotta fehér barázdában éjjel-nappal, ha vihar volt, ha szélcsend, ott settenkedett a colombre. Tudta Stefano, jól tudta, hogy átok leselkedik reá, ítélet, de talán épp ezért nem bírt elszakadni tőle. S rajta kívül senki sem ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... köré
Hazámban mindig otthon vagyok
Hiszem, hogy én is jó magyar vagyok!
Mint sírból támadt ősi erő
Olyan vagy Hazám
Messze sodort bolyongó kő
Tenger zord viharán
Nagy hegyeknek öléből
Nyílik a vadvirág
Én Lentről is, a mélyből is
Hallom majd szavát:
Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó
Magyarnak lenni, i... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... várt.
Szerelem. Rózsák édes mámora.
Gyümölcsfák. Csend. Családi tűzhely.
Szántás-vetés humuszban, szerelemben.
Irtás-oltás fákban, gyerek-szívekben.
A nagyvilág villámait fogó,
Vihar-szordinós villámhárítók.
A nagyvilág lármáját átszűrő,
dallammá szűrő zűrzavar-szűrők.
Leány-hajszálon függött az aranykulcs.
De megfordultam, n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... elrejtenélek.
ELHALKUL A SZÍV...
Elhalkul a szív, akár a vihar,
magára maradva túlzó vágyaival,
mint gyermek, ki a mesét leste,
s csak rácsukták az ajtót este.
Elcsitulnak a lármás remények,
lehul... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... leszek soha!
A tölgyre lassan kúszik a folyondár,
De a villám lesújt egy perc alatt;
A gondtalanság friss nyomába' gond jár
És hosszu tél követ rövid nyarat.
Viharok szétzilálták koszorúmat
S nagyon nehéz a tövis-korona;
Türelmem fogy: békén viselni búmat...
Húsz éves többé nem leszek soha!
Igen! Az ifjuság becsét csak akkor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... úgy ragyogott,
Napbarnított keze
Simogatta a bársony szirmokat!
Becézgette őket,
Talán értették is őt,
Hálából pompázva futottak,
Elérték a háztetőt.
Ha vihar tépte az ágakat,
Szíve sajdult,
Látván az elhalt virágokat.
Ő soha nem szakított
Egyetlen szálat sem,
Édesanyámnak mondogatta:
"Mind neked ültettem!" -
Íg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ördög a feleségét.
Nyílt arccal isszuk az esőt fel,
agyunkba rózsaszínű láz kap.
Vékony, ezüst esőfonálon
dévaj angyalkák citeráznak.
Kigyúl a táj. Milyen vihar volt.
Villám se lobbant, ég se dörgött.
De láttuk a két ősi titkot:
itt járt az Angyal és az Ördög.
... |
|
|
|
|
|
