|
 |
|
|
... legyek én.
---------
Kosztolányi Dezső
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.
Egy árva dalt. Azt veregeti folyton,
és megbicsaklik elefántcsont ujja
a fekete-fehér elefántcsonton.
És elfelejti, próbálgatja egyre,
és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre,
mert szállni ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... van benned? - kérdezte aztán mosolyogva.
De mit? Mi az, ami mindig is bennem van? - értetlenkedett.
A szeretet gyermekem, melyre te is oly sóvárogva vágysz! - veregette meg lágyan a hátát Isten.
Tudod, minden emberben ott van a mérhetetlen szeretet!
Csak ti folyton valami nagy dolgot kerestek! Mivel képtelenek vagytok felmérni, hogy egy igazán... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... éj;
elcsúsznak, s mondják: jaj, de mély;
de mély e forró kis verem!
Egy perc - és mind talpon terem.
A szív úgy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... messze nyargal.
II
Egri leány ablakára
Rászállott egy kis madárka,
Kocogtatja, veregeti,
Esdekelve így szól neki:
"Nyiss ablakot, szép leányzó!
Hideg szél fú, esik a hó,
Fázom itt a házereszbe':
Nyisd ki hamar és eressz be."
"Nem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... mondasz igent, amikor mindenki kiabál: "Igen, Igen!" Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag, hangosan és mell veregetve tiltakozni ellene. A halálos ágyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha minden nap, minden öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerű és kicsinyes az igazság. De te ne válogas... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... széttapossa a belét.
Ma ötezer török halt meg,
Tegnapelőtt hétezer
Hej, barátom, Törökország,
Te most rosszul létezel.
Jaj, de ami a fejembe
Szöget vert és vereget
Az, hogy ily hírt a világba
Olasz sajtó ereget.
Olasz sajtó, hm, hm, hej, he... |
|
|
|
|
|
|
|
|
SZEGÉNY ANYÁM CSAK
EGY DALT ZONGORÁZIK
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik,
Egy árva dalt. Azt veregeti folyton
És megbicsaklik elefántcsont ujja
A fekete-fehér elefántcsonton.
És elfelejti próbálhatja egyre
És szállni vágy mint vérző sas a hegyre.
Mert szállni tudna, szállni és repülni.
De visszahúzza újra ezer emlék. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nagyon néznek!
Nem tudja az okát, csak ugy fűl és fázik...
S akkor veszi észre, hogy hiszen pipázik!!
Azonközben néhány török oda nyargal,
A bokrot szurkálják, veregetik karddal!
A »falu torkából« majd kimegy a lélek...
Végre ráakadnak, - vége van szegénynek!
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... éj;
elcsúsznak, s mondják: jaj, de mély;
de mély e forró kis verem!
Egy perc - és mind talpon terem.
A sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Kosztolányi Dezső - Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.
Egy árva dalt. Azt veregeti folyton,
és megbicsaklik elefántcsont ujja
a fekete-fehér elefántcsonton.
És elfelejti, próbálgatja egyre,
és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre,
mert szállni tudna, szállni és röpülni,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... végső együttlétünkben ezen pár
Búcsúszót, mert elválunk sok időre tetőled!
S ti kedves helyek, ahol számt'lanszor mulatoztunk
Vagy nagy körbe' leülve, vagy a labdát veregetve
És kapkodva, vagy ugrándozva, vagy édes örömben
Víg dallokra fakadva, ezentúl csend üli kedvelt
Tájitokat, már-már elhagyni fogunk mi ezennel!
S végre deáktársim, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szerelmes vers kíséretében.
Keresztelő Szent János ünnepén Portóban tele vannak az utcák ünneplő emberekkel, akik virágzó fokhagyma csokorral vagy kisebb méretű műanyag kalapáccsal veregetik meg finoman a mellettük elhaladókat, s ezzel szerencsét kívánnak nekik. Az idősebbek szerint így próbálják meg visszaterelni egymást a helyes útra. Természetesen az ünnep elmaradha... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mindig előre
szomorú szemeiddel. Figyeld inkább e pillét,
mely most erre röpül, egymásra ájult,
őrjöngő fejeink közt, teleszívja magát
a méz örömével, szárnyait veregetve
ragyog a napban s úgy táncol hátra-előre
mint emlék, útravaló, el-nem-múló ajándék,
a multra, jövőre, hogy szinte mozdulatlan
és túl a bolond időn áll, mint az örök... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kosztolányi Dezső
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.
Egy árva dalt. Azt veregeti folyton,
és megbicsaklik elefántcsont ujja
a fekete-fehér elefántcsonton.
És elfelejti, próbálgatja egyre,
és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre,
mert szállni tudna, szállni és röpülni,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... büszke lenni a népemre, az Egyházamra. A gyermekeimre is büszke voltam: ezer gyerekkel jöttünk el, akik sátorban aludtak Csíkszentsimonban, ott lehetett ennyi gyereket elszállásolni. Őket is veregette az eső, egyik-másik olyan sáros volt, hogy alig ismertem rá. Nyafogás nélkül végigcsinálták, és amit nagyon tisztelek bennünk, hogy utólag sem volt nyafi, Istennek legyen hála, bennü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... pihenj! Ne marcangold magad!
ÉBREDÉS
Vállon vereget a reggel
csiklandozza arcom a fény,
a fáradtság küzd ezzel
és az álom - mely aludni tér.
Tejes tea illatú a levegő
ezernyi gondolat verdes
s csapong a hajnalba... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyomát.
Fagyosra kékült szájjal
virágot karcol a lehelet,
tócsák jegén táncol kettőst
ridegen, valóság és képzelet.
Belül reszketek.
Miattad fázom.
Büszkeségem vállon vereget,
s könnyem sem engedi.
Megteheti.
Nyögve zenél a szél
- tán vájtfülű angyal kéri -
disszonáns hangorgia,
dallamát senki nem é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vagy mindig előre
szomorú szemeiddel. Figyeld inkább e pillét,
mely most erre röpül, egymásra ájult,
őrjöngő fejeink közt, teleszívja magát
a méz örömével, szárnyait veregetve
ragyog a napban s úgy táncol hátra-előre
mint emlék, útravaló, el-nem-múló ajándék,
a multra, jövőre, hogy szinte mozdulatlan
és túl a bolond időn áll, mint az örökkév... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a palota szalonjába.
Itt jött a hangya harmadik meglepetése. Tücsök Pál bársonyszékben ücsörgött, elegáns öltözetben, de azért illemtudóan felállt és leereszkedő jóindulattal veregette vállon vendégét:
- Üdvözlöm, Folytondolgosszomszéd! Szereti a mazsolás kakastejes kalácsot és erjesztett szamócalevet?!
A hangya mindkettőt szerette, de a belészorult irig... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... közönség,
farkcsóválva ugatnak a kutyák,
és hízelegve, barackért a fejre,
körbenyalják a sok bűzös kukát.
Nagyközönség előtt fogcsikorgó mosoly,
valaminek látszó hátba veregetés.
- Nézzétek a hálás bolondot! -
nem tudja, ígérni édes-kevés!
A nélkülöző tömeg, kitől most is csak vesznek,
nem érti, mi ez a felhajtás!
Szava... |
|
|
|
|
|
