|
 |
|
|
... volt jogom ébredni melletted,
nem láthattam reggel a szemedet,
nem fordulhattam feléd lágy mosollyal,
hogy megtudjam, milyen lesz a nappal.
Álomból, álomba ringatott a gondolat,
együtt ébredni, egy puha takaró alatt,
kettesben meginni a kávét Veled,
mindennap átélni, érezni a szerelmedet.
Nehéz volt lemondani erről az álo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... imádva téged imádtalak.
Te éltél reményeimben és szerelmemben, az életemben és az anyám életében.
Az otthonaink felett uralkodó Halhatatlan Szellem öle időtlen idők óta téged ringatott.
Illat voltál, és körüllebegted fiatal szívem nyíló szirmait.
Életerős tagjaimon a te harmatos lágyságod szikrázott, mint az égi parázs napkelte előtt.
És te, az egek első k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... /Avicenna/
"Ó jaj,hogy eltünt minden,hogy hullt le évre év!
Éltem valóban én,vagy álmodtam itt elébb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szóljon e vers neked drága Édesanyám,
mert többet adtál nekem, mint ember valahány.
Tőled kaptam azt, mit senki sem adott,
kilenc hónapon át méhed ringatott.
Mikor aztán végre megszülettem,
sugárzó mosolyod ragyogott felettem.
Az első szó, mit szám gügyögött: mama,
ez maradt máig is nyelvem legszebb sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Arany-Tóth Katalin: Ma éjjel...
/részl./
Ma ölében ringatott egy édes álom
s kérdő sóhajomra hajlott egy felelet:
,,Könnyekbe bújva ne várj soha kacagásra!
Ölelni Fényt csak szabad lélekkel lehet."... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bálint Lea: Boldogságom erdeje 26.
Ölébe vett és ringatott
a szomorúság
három soha nem múló napon át
mikor nem jöttél értem.
Miért nem múlik már ez régen?
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Szóljon e vers neked drága Édesanyám,
mert többet adtál nekem, mint ember valahány.
Tőled kaptam azt, mit senki sem adott,
kilenc hónapon át méhed ringatott.
Mikor aztán végre megszülettem,
sugárzó mosolyod ragyogott felettem.
Az első szó, mit szám gügyögött: mama,
ez maradt máig is nyelve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Szóljon e vers neked drága Édesanyám,
mert többet adtál nekem, mint ember valahány.
Tőled kaptam azt, mit senki sem adott,
kilenc hónapon át méhed ringatott.
Mikor aztán végre megszülettem,
sugárzó mosolyod ragyogott felettem.
Az első szó, mit szám gügyögött: mama,
ez maradt máig is nyelve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ráhullott lelkemre egy álom,
elcsendesítve dühös dacom vad szelét;
(régóta tart már, hogy a magány útját járom,
s hagyom, hogy életem a bánat tépje szét)
Ma ölében ringatott egy édes álom
s kérdő sóhajomra hajlott egy felelet:
,,Könnyekbe bújva ne várj soha kacagásra!
Ölelni Fényt csak szabad lélekkel lehet."
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... el;
hallgattam, hogy keringél a vér ütőeredben.
Tizenkettő felé járt s elöntött már az álom,
oly hirtelen szakadt rám, mint régesrégen, álmos,
pihés gyerekkoromban s úgy ringatott szelíden.
Meséled, még nem is volt egészen három óra,
mikor már felriadtam rémülten és felültem,
motyogtam, majd szavaltam, süvöltve, érthetetlen,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... imádva téged imádtalak.
Te éltél reményeimben és szerelmemben, az életemben és az anyám életében.
Az otthonaink felett uralkodó Halhatatlan Szellem öle időtlen idők óta téged ringatott.
Illat voltál, és körüllebegted fiatal szívem nyíló szirmait.
Életerős tagjaimon a te harmatos lágyságod szikrázott, mint az égi parázs napkelte előtt.
És te, az egek első k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... te hozzád,
Legerősebb a láncok között;
Hadd csókoljam halovány szép orcád,
Hadd érezzek búban örömöt.
Itt születtem, bérceid növeltek,
Erdő és víz-zúgás ringatott,
Jó kedvemnek visszhangid feleltek,
Termő földed kenyeret adott.
A te völgyed, a Szamos vidéke,
Virág nyílott egykor ott nekem,
Tükrén játszik multam szép emléke,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... icipici házikó,
Icipici házikóban, icipici ágyikó.
Ottan élt éldegélt, egy icipici lencsilány,
Icipici anyukával, túl az Óperencián.
Icipici lencsilányka, lencsibabát ringatott,
Anyuka is ezt csinálta s boldogságban éltek ott.
Amikor este lett, az icipici lányka félt,
Icipici anyukája mondott egy mesét........
Szerettem ezt a dalt vala... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Voltunk, milljó éve, tölgy és kúszóinda -
fülleteg lomb-ölén rejtett a rengeteg:
míg síkos üstököm zúgva túlzenghetett,
gyökered szomjasan fúrtad rostjaimba.
Ringatott ősvizek mélye - páros kagylót:
lázas tapadásban íved legédesebb
éle vágott rajtam oktalan mély sebet,
s fájdalmam vonaglón igazgyöngybe sajgott.
S ha két idegenként... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bolondja
Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.
A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt - tavaszi anda hold -
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.
Én hallgattam e furcsán ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.
És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hoss... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Visszatekintés
Én is éltem... vagy nem élet
Születésen kezdeni,
És egynehány tized évet
Jól- rosszúl leküzdeni?
Én is éltem... az a sajka
Engem is hányt, ringatott,
Melyen kiteszi a dajka
A csecsemő magzatot.
Első nap is oly borultan
Hajola reám az ég!
S hogy nevetni megtanultam,
Sírni immár jól tudék;
S... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hozzád,
Legerősebb a láncok között;
Hadd csókoljam halovány szép orcád,
Hadd érezzek búban örömöt.
Itt születtem, bérceid növeltek,
Erdő és víz-zúgás ringatott,
Jó kedvemnek visszhangid feleltek,
Termő földed kenyeret adott.
A te völgyed, a Szamos vidéke,
Virág nyílott egykor ott nekem,
Tükrén játszik multam szép emléke,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... imádva téged imádtalak.
Te éltél reményeimben és szerelmemben, az életemben és az anyám életében.
Az otthonaink felett uralkodó Halhatatlan Szellem öle időtlen idők óta téged ringatott.
Illat voltál, és körüllebegted fiatal szívem nyíló szirmait.
Életerős tagjaimon a te harmatos lágyságod szikrázott, mint az égi parázs napkelte előtt.
És te, az egek e... |
|
|
|
|
|
