|
 |
|
|
... őrzöm jókedvemet, nem hagyom kihalni!
Ha jó kedvű vagyok, hát mosolyt viselek,
ekkor tudok csodás dolgot tenni veled,
épp ahogy a Napom ragyog, derűt áraszt,
így ragyog mosolyom és így adom rád azt!
Tudod, ezt kellene másnak tovább adni,
szíveket gyógyítva, jó úton haladni.
elhitetni végre az egész világgal,
hogy az ember sokat tehet mosolyá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csak homály van;
homályban az út pora,
szú rágja a csontomat,
befed már a rút moha,
halálszaga fojtogat;
arcomon a verejték,
könnyben ázik két szemem,
mosolyomat leverték,
hogy jobb lesz, csak képzelem;
húz a remény, eleven
- bár ezernyi kínom van -,
s hitem kemény ereje,
ne vesszek itt síromban...
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szeretés.
Mégis mi dolgom van a világban?
Halk zene szól szívem pitvarában.
Sors útján lelkem szabadon szárnyal,
üdvözöl téged lüktető vággyal;
ha rám nézel, mosolyom elindul,
gyermek vagy magad, Lelked megtisztul.
Repülj, mint a pillangó, könnyedén:
boldogság fakad léted fövenyén.
A bohócdal megtölti szívedet.
Zeneszó ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... válaszod.
NÁLAD
Szeretetből fonod takaróm,
mosolyod fakasztja mosolyom.
Harmatod ébreszt hajnalban.
Szemedben köszön a nap,
forrásvízzel szomjam oltod,
s öledben ringat a hold.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem látod arcom, csak segítő kezeim,
nem látod mosolyom, csak ragyogó szemeim.
Nem látod könnyeim a műszakok végén,
nem látod a félelmem a szakadék szélén.
Nem hallod sóhajom, ha véget ér egy élet,
nem érzed a fájdalmam, mikor megmentelek téged.
Nem látod örömöm, amikor meggyógyulsz,
pillanatnyi döntésemet mikor nem mozdulsz.
Nem ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tartozom a két szememnek,
Mely szomorúságom ellenére is fénylett,
Meglátta benne valaki a szépet,
S felébresztett, az életem még nem ért véget!
Hálával tartozom a mosolyomnak,
Melyet bánatom ellenére is ragyogtattak,
Beleszerettek szelíd bájosságomba,
S rásimultak a fények szívvirágomra,
Hálával tartozom a hangomnak,
Nyugtat... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyerek.
Meglátom a világ minden kedvességét,
valósággá teszem lelkem szép meséjét.
Szeretet van bennem, s adom tovább másnak,
magam körül csupa kedves embert lássak!
Mosolyomat szórom, kedves, szép szavamat,
s ettől többnek érzem máris önmagamat.
Amit nekem szánnak, szívvel elfogadom,
cserébe a hálám, s a jóságom adom!
Hiszek holnapomba... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... itala,
Vágykeltő szememnek
Hűsítő harmatja.
Csábító mosolyom
Fagyasztó tilalma,
Gyönyörtől vonagló
Testemnek oltalma.
Sötétség elleni
Küzdelmem harcosa,
S múlandó élet... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül. Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek!"
Vitéz Bányai József géppuskás szakaszvezető Osztrogozsszkból való kitöréskor halt néhány nap múlva hősi halált. A szakasza parancsnokaként m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
TARSOLY BEKE TAMÁS VERSEI
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
M.Laurens
MAGYAR NYUGDÍJAS
Petőfi Sándor lába-nyomában
.
Mosolyom rég lelohasztva
Fogsorom csak, rágó tartja,
Rágó tartja bíz, két marok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!
.
Doktorhoz járás az élet.
Ha nincs pénz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megmaradt,
Végiggurult lobogva az égen.
Utánaszal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nevem, és vérem és fajom
- ha zokog is miatta lelkem - ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Álarc helyett a mosolyomat hordom,
tükörből rám a mosolyom kacsint.
E mosolyt küldöm szerte a világba,
s mások arcáról vissza-visszaint!
A mosolyom a szeretetem része,
kis, fénylő csillag, mely fényesen ragyog.
Szeretet lángját gyújtja más szívekbe,
és ahogy terjed, úgy érzem, ott vagyok...
De mosolyom ma álarc mögé dugják,
és nem lá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tudok!
Kutatva lelkemben elérek majd oda.
Végtelen gúzsba bugyolált valóság,
olyan akár a Hold.
Nem emberi, nem isteni,
nem e világi.
Komor ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
ELIZABETH BARRETT BROWNING
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
SZÉP HETET, CSODÁS NAPOT! Napi Örömöm és mosolyom beragyogja világom. Bármi történik velem, benne a jót meglátom! Áldás! Neked szeretettel-
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fényhez ér.
Valakinél ott hagytam a lelkem.
Fülemben él még a hangja,
szemeim előtt íves arca, s
érzem ajkamon, milyen a csókja.
Valakinél ott hagytam a lelkem.
Mosolyomat könnyekkel itatom,
csendben az ő nevét dúdolom,
s míg élek nem feledem azt,
kinél hagytam ott a lelkem.
... |
|
|
|
|
|
