|
|
|
... hogy szeret! Hogy is merülhetett fel bennem, hogy nem én vagyok a legfontosabb? Hogy is merülhetett fel bennem, ho... |
|
|
|
|
|
|
|
... tervrajzokkal, Ilona helyét is ellepik az ágyon. Mi lenne, ha cigarettára gyújtanék?
De inkább pisilek. Lehet, hogy a szél kelti fel az ingert. A talpalatnyi fürdőszobában megpillantom Ilona három hosszú hajszálát a mosdókagyló alján. Sokáig, túl sokáig kapirgálom, sodorgatom ki őket a fajansz szélére, teljesen fölöslegesen, hiszen rajtam kívül senki nem látja majd, csa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Blumenau, kövezett utcáival, régimódi, tornyos-erkélyes villáival, egy-két, ha felhőt nem is, de reggeli ködöt karcoló betonépítményével majdnem annyira van, mint Párizs.
Ha megpillantom Donna Irma első házait, okkal vagy ok nélkül, de otthon érzem magamat. Pedig tudom, otthon ott van az ember, ahol gyökerei vannak, halottai az anyaföldben, ahol tegezik az embert, ahol ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szélsőnek a virága, s tartja a tányérját észak felé.
Különös - gondoltam -, hogy ez északra néz. Talán csak nem követi a napot még éjjel is?
Déltájban megint megpillantom, hát a virág meg sem moccant reggel óta: áll északnak csökönyös nyugalommal.
Aztán nyílik a középső virág. Ennek keletre áll a tányérja. Ez sem változik egész nap.
És n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szélsőnek a virága, s tartja a tányérját észak felé.
Különös - gondoltam -, hogy ez északra néz. Talán csak nem követi a napot még éjjel is?
Déltájban megint megpillantom, hát a virág meg sem moccant reggel óta: áll északnak csökönyös nyugalommal.
Aztán nyílik a középső virág. Ennek keletre áll a tányérja. Ez sem változik egész nap.
És n... |
|
|
|
|
|
|
|
... halálosan kimerült. No, majd más alkalommal jóváteszem.
Az alkalom nem késett.
Néhány nap múlva este a zsúfolt villamoson robogok hazafelé. Künn állok a tornácon, megpillantom őt. Egy sarokba bújva valami könyvet olvas. Sikerül meglesnem azt a pillanatot, amikor föltekint. Tüntetőleg megemelem kalapom, és rámosolygok. Ő szintén megemeli kalapját, és rám mosol... |
|
|
|
|
|
|
|
... keresztrácsos ablakon. Hűvös van, hajnali ködpára lebeg a fákon és bokrokon, körülöleli a kápolnát velem együtt. Kedves helyem, kedvenc napszakom. Az enyhe szellő néha fellebbenti a párát, és megpillantom a résen keresztül a hegy sziklás-fás ormait. A csönd fátyla is összefüggő, időtlen mozdulatlanság vesz körül.
Vén fáid alatt meghallgatnám meséid, de csak... a szé... |
|
|
|
|
|
|
|
... sátrakban.
Van itt minden, úgy, mint a búcsúkban!
Étel, ital, ruha, csecse-becse!
Éhes vagy? Ajándék kell? Jer ide!
Nézem a hajót, a lágy hullámot.
Megpillantom a Somogy-i partot.
Csillog, ragyog a tó tükrös, vize.
Gyönyörű a Magyar Tenger képe!
Itt a hajó! Emeletes csoda!
Elindul innét a túlsó partra.
M... |
|
|
|
|
|
|
|
... este jól elbújtam,
nem talált meg senki sem.
Úgy döntöttem, hogy az éjjel
a Télapót meglesem.
Bebújtam a kiságy alá,
úgy lestem az ablakot.
Hátha onnan megpillantom,
a várva várt alakot.
Kis csizmámat kipucoltam,
az ablakba kitettem.
Jégvirágos lett az üveg,
ebben a nagy hidegben.
Lassan teltek hosszú percek,
s Télap... |
|
|
|
|
|
|
|
... határozatlan fehér tömeg, a távoli hegyek körvonalai alig láthatók. Ilyen pillanatokban érzem, hogy testem fürödik a hûs levegőben és minden érzéki vágyammegszûnik. Vagy talán megpillantom a Szent Hegy istenét, amint teljesméltóságában ül trónján s fogadja az alacsonyabb rangú szellemet. Se szeri, seszáma a lobogóknak és mennyezeteknek, a levegő tele a fuvola é... |
|
|
|
|
|
|
|
Az lesz az én legszebb imám,
imáimnak gyöngye, szépe,
amit majd az utam végén
viszek fel az Úr elébe.
Amikor majd megpillantom
azt a drága, fénylő arcot,
mikor végre befejezem
ezt a hosszú, nehéz harcot!
Ott a szívem megnyílik majd,
szabadon száll imádságom,
az én drága Megváltómat
kegyelméért áldom, áldom!
[ke... |
|
|
|
|
|
|
|
... telve telve van!
Édesítsd meg kedvesed, barátom
Éltét ezzel, szép virágszál, boldogan!
EGY MAGYAR POÉTÁHOZ.
I.
Ha megpillantom a lapok
Hasábjain neved:
Elolvasás nélkül tudom
Avult eszméidet;
Mert egyre-másra, verseid
Során nem látni mást;
Mint egy kopottra énekelt
Üres hasonlitást... |
|
|
|
|
|
|
|
... 800 Ft, de ez a legdrágább sör, míg egy deci borért legalább 280-at kell perkálni. Maradok egy hubinál, meg egy 360-as üveg Borsodinál, főleg, amikor pillanatnyi olvasmányom végén megpillantom a sokatmondó feliratot: ,,Áraink a felszolgálási díjat nem tartalmazzák" és ez nem azt jelenti, hogy lehetőségem van magamnak kivenni a hűtőből. ,,Jattolj, vazzeg, ebből élün... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Fölédhajolva magam látom benned,
S mind, mi életemben szeretnivaló.
Van, hogy csak leheverek melléd,
S elnézem gyöngéd hullámaidat,
Mélyedre tekintve megpillantom
Elveszettnek hitt, rég feledett álmaimat.
Megmerítkezem benned,
S te hűs habjaiddal lágyan átölelsz,
Megsimítod gond szőtte homlokom,
S érintésedre a bánat semm... |
|
|
|
|
|
|
|
... elnyargalok.
Lesek a konyhába. Nem látok senkit.
No, bizonyosan a szobában vannak.
Visszasurranok az ablak alatt, elkerülök az udvar közepe felé. Hát csakugyan megpillantom, amint ott áll az ablak előtt, s varr valamit, mintha kesztyűre varrna gombot.
Ugrok feléje. Éppen elfordul, eltűnik.
No, bizonyosan visszatér.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... késik.
Benézek az üvegtáblás ajtón, hogy miért késik. Hát látom, hogy ott könyököl a pulton, és nyugodtan beszélget egy sima fekete hajú leánnyal, a pékkisasszonnyal.
De megpillantom egyúttal az órát is, az áruszekrény fölött. Nagy, kerek óra. Hozzáigazítom az órámat: 8 óra és 27 perc.
Sétálok tovább, s mosolygom Ágnest. Várja az öreganyja, várom é... |
|
|
|
|
|
|
|
... este jól elbújtam,
nem talált meg senki sem.
Úgy döntöttem, hogy az éjjel
a Télapót meglesem.
Bebújtam a kiságy alá,
úgy lestem az ablakot.
Hátha onnan megpillantom,
a várva várt alakot.
Kis csizmámat kipucoltam,
az ablakba kitettem.
Jégvirágos lett az üveg,
ebben a nagy hidegben.
Lassan teltek hosszú percek,
s Télap... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Fölédhajolva magam látom benned,
S mind, mi életemben szeretnivaló.
Van, hogy csak leheverek melléd,
S elnézem gyöngéd hullámaidat,
Mélyedre tekintve megpillantom
Elveszettnek hitt, rég feledett álmaimat.
Megmerítkezem benned,
S te hűs habjaiddal lágyan átölelsz,
Megsimítod gond szőtte homlokom,
S érintésedre a ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Fölédhajolva magam látom benned,
S mind, mi életemben szeretnivaló.
Van, hogy csak leheverek melléd,
S elnézem gyöngéd hullámaidat,
Mélyedre tekintve megpillantom
Elveszettnek hitt, rég feledett álmaimat.
Megmerítkezem benned,
S te hűs habjaiddal lágyan átölelsz,
Megsimítod gond szőtte homlokom,
S érintésedre a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... virágodban
Hogyha egyszer ránézel,
Színt hoz majd a világodba
S meglásd, eltölt reménnyel...
Kis árvácska jó virágom
Édesanyám kedvence
Mindig mikor megpillantom
Róla jut az eszembe
Szeresd a kis virágodat,
Mert ha elhal melletted
Bármily jó a szíved, lelked...
Hogyha fényes, jó is kedved...
...Egy nap elhagy ... |
|
|
|
|
|