|
|
|
... túl,
és maradt még part, mit múltunk
föl nem falt ... lelkünknek hagyva kis helyet
... |
|
|
|
|
|
|
|
... megtaláljalak.
Vártalak.
Fűszálak minden apró mozdulásában
Téged láttalak.
Megfáradt napok után
lelket próbáló harcok után
Te adtad nékem az erőt
hogy megjelensz,
öledbe hajthatom fejem
s álomba ringatsz.
Vártalak.
A tengernyi hánykolódásban
viharos küzdelemben
feltörték kezem az evez&o... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... formálsz ujjaid között,
hogy rámunva hajíthass el.
Ó idő, gondos anyám;
gyermekként vonsz magadhoz,
s gyönge kezekkel veted meg ágyamat,... |
|
|
|
|
|
|
|
... formálsz ujjaid között,
hogy rámunva hajíthass el.
Ó idő, gondos anyám;
gyermekként vonsz magadhoz,
s gyönge kezekkel veted meg ágy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kunyhó, az a ház hol én lakom.
A mi libánk közönséges, nem aranyos a cicánk:
De ott van a két testvérem, édesapánk meg anyánk.
Ha ölelne... |
|
|
|
|
|
|
|
... halljam búgó hangodat
Mondd, jössz-e már, hogy halld, ajkamról néked dal fakad
Mondd, jössz-e már, hogy átöleljen két karod
Mondd, jössz-e már, hisz álomra fej... |
|
|
|
|
|
|
|
... Nem félek annyira a szenvedéstől, ha közben Isten vállára hajthatom a fejem.
- Egy nap majd megbüntetnek minket, amiért elpazaroltuk a fényt, elpazaroltuk a csillagokat, elpazaroltuk a színeket és a harmóniát, amit nem tudtunk lelkünk mélyén megőrizni.
- Az egyetlen elveszett dolog az idő, amit haragunk és panaszkodásunk miatt vesztegetünk el. Vigyázni kellett volna arra... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Szakácsné Vigh Andrea
Megengeded, hogy melléd üljek?
Szemed tükrében elmerüljek?
Foghatom szorosan a kezed?
Leshetem szavaid, mint egy gyerek?
Hajthatom válladra fejemet?
Biztonságban érzem magam Veled.
Engedj magadhoz közel! Közelebb!
Nem elég! Még több kell!
Igen, az vagyok ...
Egyre telhetetlenebb.... |
|
|
|
|
|
|
|
Veled
Szakácsné Vigh Andrea
Megengeded, hogy melléd üljek?
Szemed tükrében elmerüljek?
Foghatom szorosan a kezed?
Leshetem szavaid, mint egy gyerek?
Hajthatom válladra fejemet?
Biztonságban érzem magam Veled.
Engedj magadhoz közel! Közelebb!
Nem elég! Még több kell!
Igen, az vagyok ...
Egyre telhetetlenebb.... |
|
|
|
|
|
|
|
... fogadhatom.
Szalmatetős kicsi kunyhó
Az a ház, hol én l... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Távol zongora mellett
A hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos teából száll a gőz.
Lassan simítja arcomat a mámor
És bennem most száz élet kergetőz.
Mártának hangja jut eszembe mostan,
Oly bársonyos volt s ez nem az övé.
Szegény, talizmánt tőle nem is hoztam.
Szemem mered a zongora fölé.
A csókos ajka itt ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Szakácsné Vigh Andrea
Megengeded, hogy melléd üljek?
Szemed tükrében elmerüljek?
Foghatom szorosan a kezed?
Leshetem szavaid, mint egy gyerek?
Hajthatom válladra fejemet?
Biztonságban érzem magam Veled.
Engedj magadhoz közel! Közelebb!
Nem elég! Még több kell!
Igen, az vagyok ...
Egyre telhetetlenebb.... |
|
|
|
|
|
|
|
... én lakom.
A mi libánk közönséges,
nem aranyos a cicánk,
De ott van a két testvérem,
édesanyám és apám.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Megengeded, hogy melléd üljek?
Szemed tükrében elmerüljek?
Foghatom szorosan a kezed?
Leshetem szavaid, mint egy gyerek?
Hajthatom válladra fejemet?
Biztonságban érzem magam Veled.
Engedj magadhoz közel! Közelebb!
Nem elég! Még több kell!
Igen, az vagyok ...
Egyre telhetetlenebb.
Nem tudok eléggé betelni Veled.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... partra, ha van még túl,
és maradt még part, amit múltunk
f... |
|
|
|
|
|
|
|
... lakom.
A mi libánk közönséges
S nem aranyoson a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... lakom."
"A mi libánk közönséges,
S nem aranyos a cicánk:
De ott van a két testvérem
S édes apánk meg anyánk."
"Ha ölelnek, ha csókolna... |
|
|
|
|
|
|
|
... napot.
Nézem a napot, míg lehet,
Míg ott úszik a hegy felett.
Míg hű hozzám hab és hajó,
Míg arany arccal ég a tó.
Míg szállhatok, míg hajthatom
Feszült inakkal csónakom,
A tűzben égő hegy felé,
A tűz felé, a nap felé.
Egy perc talán, egy pillanat:
De addig az enyém a nap.
Enyém a... |
|
|
|
|
|
|
|
... tapogatlak,
Ez az én boldog istentaláló időm.
A hegy azt riogja: Ím, megtaláltad te az Uradat.
A vizek azt harsogják: Nem vagyok többé árva
Most már nyugodtan hajthatom szemem álomra.
Eljött az én Istenem.
Érzem szívem melegét, érzem hátam borzongását.
Hallom a fellegek suhanását.
Nem vagyok többé egyedül.
Reggel kö... |
|
|
|
|
|