|
 |
|
|
... legyőz minden távot, tengert, gyűlöletet,
Hogy öledbe hozza édes szülő a gyermekedet.
Hitvesnek a hitvest, testvérnek a testvért, barátnak a barátot..
Óh, színezüstben csillogó karácsonyfa, legyél érte áldott!
- Bár ne aludna ki fényed soha, mely lángol karácsony éjszakáján,
Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!
..........[ke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hanyatt vágódik a török.
- Jézus! Jézus! - kiáltják a bástyáról.
- Allah! Allah! - üvölt a török.
A magyarok mindinkább széjjelugratva forgolódnak közöttük. Csillog-villog a kardjuk. Horváth Mihálynak a lovát mégis szügyön döfi egy janicsár. A ló ledől. Horváth leugrik róla, és agyonvágja a janicsárt, meg még egyet. Azon eltörik a kardja. A harmadi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Túrmezei Erzsébet: Az alkalom
Jön..... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... míg a humor fénye szórt és meleg, mint a napsugár
. A szellemesség a napi divat után lohol,
a humor viszont örök emberi dolgokkal foglalkozik.
A szellemesség csillogó selymet visel,
ám a humor házi szövésű ruhája jobban állja a szelet.
A szellemesség állandóan azt fürkészi, mi lehetne gúnyának tárgya,
a humor viszont fütyörészve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?
Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Búcsú a rózsától
.
Amikor egy rózsaszálat fogok a kezemben
Eszembejut életemnek múló szép emléke
Eszembejut minden nyárnak csillogó varázsa
Múló életemnek, csendes boldogsága
.
Amikor még számomra is mesélt egy rózsaszál
Akkor boldog voltam, szívemben még élt a vágy
Nem gondoltam másra csak a szépre- jóra
Nem gondoltam arra, hogy el... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... piperkőcen,
Vasárnapi öltözetben, esküvői ruhában
Áll a trágyával kevert szalmán
Pókhálós gerendák alatt, a vályogfal közelében,
Nyakigláb,
Csillogó szeme nem vágyik többre
Csak, hogy az anyja teje el ne apadjon.
Minden más úgy van jól, ahogy van.
Ne múljék a nyári ég,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... növekvő karácsony-ipar is az ajándékozás anyagi dimenziójára irányítja tekintetünket a felénk záporozó reklámokkal. Üzletbe be és üzletből ki; fáradt, fülledt és nyomasztó minden a nagy csillogás ellenére. Azért jó volna felidézni, hogy miért is ajándékozunk egyáltalán. Azért, mert Isten egyszülött Fiát küldte számunkra ajándékul. Hogyan nő het efölé a mi évenkénti vásárlási lázun... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... amiben a gin-toniknak is lehetett némi szerepe. Mindig is azt mondták, hogy jó hallgatóság vagyok, vagy azért, mert volt okom odafigyelni, vagy azért, mert hiába volt dögunalmas a másik, csillogó szemmel néztem rá, mivel tapintatosnak nevelt az anyám. Szerencsére jó színésszel volt dolgom, mert háromnegyed óra után is kimondottan szórakoztató volt az előadása.
Ott tarto... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... remény,
Minden elmúlt perc egy szerető szép emlék.
Élj s ragyogj mint egy napsugár,
Sugározd magadból a boldogság sugarát.
Minden vihar után kisüt a nap,
S ránk ontja a csillogó sugarakat.
Nézz fel az égre s köszönd meg a boldog napokat,
Adj hálát az égnek,hogy élsz és szabad vagy.
Éld meg,hogy szárnyalsz a széllel,
S szabadon és boldog... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Leonard lett az osztályfőnököm.
Azóta sem tudom, mi volt a keresztneve - csak Mrs. Leonardnak ismertem. Töltött galamb típusú, csinos asszony volt, mindig jó illatú, párnás karokkal, csillogó barna hajjal és meleg, sötét szemekkel, melyek még azon ritka alkalmakkor is mosolyogtak, amikor a szája nem. Mindenki imádta. Egyszer azonban történt valami, és attól fogva én a többiek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Erika
Éjmesém
Hollószín éj kerít körül,
ezüst pénzt hint az égre fel,
gurul-gurul csak szerte... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nap
Az ősz s a tél kapujában
sorban nevek állanak.
Erzsébet fénylő közöttük,
ragyog, mint az őszi nap.
Előtte fák titkos fényben,
rőt levéllel, csillogón,
Mögötte a fehér hó hull,
átlépvén bús őszutón.
Óh, Erzsébet, milyen szép vagy,
mégis szeszélyes valál.
Néha reggel még ősz az úr,
de már tél va... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nap
Az ősz s a tél kapujában
sorban nevek állanak.
Erzsébet fénylő közöttük,
ragyog, mint az őszi nap.
Előtte fák titkos fényben,
rőt levéllel, csillogón,
Mögötte a fehér hó hull,
átlépvén bús őszutón.
Óh, Erzsébet, milyen szép vagy,
mégis szeszélyes valál.
Néha reggel még ősz az úr,
de már tél van délut... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Ajándék
Kicsiként már csodáltalak,
lelkembe kincset tettél.
A gyermeki rajongásba
példaképet festettél.
Annyi mindent tanítottál
sok-sok bölcsességről!
Könny csillog a szememben
a sok kedvességtől.
Csoda vagy mindenkinek,
de főképpen énnekem!
Kifejezni ki is vagy te?
Tán kevés az ihletem.
Fest... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Oroszlános regényem, a Szomorúszemű Johanna írásakor már a szemeim szomorúvá váltak. A rengeteg jelentgetés, meghurcolás, értelmetlen sértés fájdalmát, szeretetlenséget nem tudtam elviselni már, csillogás nélküli szemem kérdéseket küldött mindenkinek, aki látta, de senki sem nyújtott segítő kezet, ráadásul a regény azzal zárult, hogy a börtön karmájában vagyok és még sokan akarnak... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..............
A szív virágai
A szív virágai szeretetből nyílnak,
Csillogó kelyhéből örömkönnyek hullnak.
Kristály kék vizében aranyhalak élnek,
Utat mutatnak a boldog szép reménynek!
/Farkas Anna/... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Farkas Paor Anna
A szív virágai
A szív virágai szeretetből nyílnak,
Csillogó kelyhéből örömkönnyek hullnak.
Kristály-kék vizében aranyhalak élnek,
Utat mutatnak a boldog szép reménynek.
2013. november 19.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Novemberi könyvajánlóm
Reisinger Attila: Száraz árok
Az osztrák határtól keskeny patak csordogál a falu felé. Sűrű bokrok,nagyra nőtt fák őrzik a sötéten csillogó víz nyugalmát,megszűrik a fényt, és eltakarják a szürke gém lomha röptét.
'56 novemberében nem folyt még víz a magas töltések között. A kiszáradt meder út volt, mely a Szabadság... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zacskó itt ne maradjon, aggódott magában. Az előszoba asztal roskadozott a finomságoktól, a hófehér damaszt abrosz alatt.
Megterített, áttörölte a régen használt poharakat, hogy csillogjanak. Akkora öröm töltötte el a szívét, hogy alig fért el a mellkasában.
A szíve, az néha rakoncátlankodik, elkezdi a versenyfutást az idővel, aztán, hirtelen megáll, dobbant ... |
|
|
|
|
|
