|
 |
|
|
... tájakat,és úgy sajog valami benned,mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul.És ott ül a fán,és hazahív otthonod drága aranymadara:a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor.Szemedből előtörnek a könnyek,lemossák rólad a láthatatlan láncokat,kiömlenek az utcára is,és végigfolynak a köveken,bűvös ösvényt mosva ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... birodalom.
- No, ha ilyen sokat ér - mondta a király -, nem is elégszem meg ennyivel, hanem az egész madarat akarom.
A király legidősebb fia útnak indult, hogy megkeresse az aranymadarat. Nem kérdezett senkitől semmit, nem hagyatkozott, csak a tulajdon eszére. Ment egy darabig, meglátott egy erdőszélen egy rókát; lekapta a flintáját, és célba vette.
Azt mondja a rók... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mos... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... palotámban?
A királyfi már tudta, mit kell felelnie.
- Én vagyok, aki az egész világon létezik! - felelte nagy bátran.
- Ha te az egész világon létezel, hozd ide előbb az aranymadarat! - mondta a hang.
Elmegy nagy búsan a királyfi, s mondja a rókának, mi történt.
- Tudtam, hogy ez lesz belőle - mondta a róka. - Nincs más mit tennünk, elmegyünk az aranymadá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... birodalom.
- No, ha ilyen sokat ér - mondta a király -, nem is elégszem meg ennyivel, hanem az egész madarat akarom.
A király legidosebb fia útnak indult, hogy megkeresse az aranymadarat. Nem kérdezett senkitol semmit, nem hagyatkozott, csak a tulajdon eszére. Ment egy darabig, meglátott egy erdoszélen egy rókát; lekapta a flintáját, és célba vette.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... elégedetten hazament. Az aranymíves azonban agyafúrt ember volt, nagyon jól tudta, miféle jószág ez a madár. Beszólította a feleségét, s így szólt hozzá:
- Süsd meg nekem az aranymadarat, de vigyázz, nehogy valami híja legyen! Az egészet mindenestül én magam akarom elfogyasztani!
Tudta ugyanis, hogy aki ennek a madárnak a szívét meg a máját megeszi, az élete fogytá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mosva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fejecskéjével simogatta, piciny csőrével csipdeste.
- Köszönöm! Köszönöm, hogy elhoztál! Olyan boldog vagyok! Nagyon szeretlek téged!
- Én is nagyon szeretlek, kicsi, édes aranymadaram! - súgta a férfi, és szelíden az ég felé lódította a tenyeréből.
Az aranybóbita a szeretettől és a szabadságtól megittasulva röppent ágról-ágra és énekelt. Gyönyörű hangon dicsérte a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... pillanatban kinyílott magától az ablak.
Az aranymadár tovább fütyölt. De olyan csodálatosan, hogy a fiú az ablakhoz szaladt, és csodálkozva nézett ki az utcára. Meglátta az aranymadarat a fa tetején. És abban a pillanatban, amikor meglátta, csodálatos szép varázslat történt. A láthatatlan láncok lehullottak róla.
A fiú csak állt az ablakban, nézte az aranym... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szavukat!
De a furcsa arcok tovább mondták a magukét, s a halál szaporán bólogatott akár egy igazi kínai.
- Jaj, zenét! zenét! - kiáltotta a császár. - Kedves szép aranymadaram! Énekelj, no, énekelj! Elhalmoztalak arannyal meg drágakővel, még aranyhímes papucsomat is a nyakadba akasztottam, énekelj hát, vigasztalj meg az énekeddel!
Hanem a madár cs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mosva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... pillanatban kinyílott magától az ablak.
Az aranymadár tovább fütyölt. De olyan csodálatosan, hogy a fiú az ablakhoz szaladt, és csodálkozva nézett ki az utcára. Meglátta az aranymadarat a fa tetején. És abban a pillanatban, amikor meglátta, csodálatos szép varázslat történt. A láthatatlan láncok lehullottak róla.
A fiú csak állt az ablakban, nézte az aranym... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mos... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mosva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... álom csak egy telt mosoly
mint tejbeméz világít
s megfesti mind a szívgomoly
puha plüssbabáit
siess hát ébren ne maradj
az éjben egyedül
álmodj egy aranymadarat
mely fölötted repül
s most egy titokzatos úrnak
régi szeszélye miatt
a lámpák sorra kigyúlnak
a tiszta ég alatt
világítson az álmod is
maradjon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... pillanatban kinyílott magától az ablak.
Az aranymadár tovább fütyölt. De olyan csodálatosan, hogy a fiú az ablakhoz szaladt, és csodálkozva nézett ki az utcára. Meglátta az aranymadarat a fa tetején. És abban a pillanatban, amikor meglátta, csodálatos szép varázslat történt. A láthatatlan láncok lehullottak róla.
A fiú csak állt az ablakban, nézte az aranymad... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vályogtéglás kunyhóvá. A kunyhó tetején át újra becsurgott az esső.
Közben a molnár vígan gazdagodott.
X.
Egyszer a molnár különöset álmodott. Azt álmodta, hogy az aranymadarat egy tündér elfogta. Levágta a nyakát. Megkopasztotta. És... be a sütőbe! A madár irult-pirult és a zsír tetején lassan-lassan aranyfolyam ömlött szét a tepsiben. Minél jobban szította a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mosva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és úgy sajog valami benned, mint még soha addig.
Végül aztán meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod magától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó.
Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mos... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szebbnél
szebb dalokat, s az ezüstfák háromszor egymás után szépen
meghajoltak Hajnal előtt. Ezüsterdőből az aranyerdőbe vitte.
Csengett is az az aranymadarak énekétől, s Hajnal előtt a fák
háromszor egymásután szépen meghajoltak.
Ennek az aranyerdőnek a közepén volt a Hajnal kertje,
ennek a kertnek a közepén a Hajna... |
|
|
|
|
|
