|
|
|
... hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen,... |
|
|
|
|
|
|
|
... olvasva újra,
Hite a múló nappal egyre nőtt,
A keresztre feszített elé borulva,
A Világ világossága előtt...
Majd felál... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen,... |
|
|
|
|
|
|
|
...
VIII.
Azidőkben egy fehér sólyom keringett Magyarországon a romok felett.
Lelkében új fényt vitt és a fényt kis lángokra szaggatta, hogy számlálhatatlanoknak világítson. A szívét szétosztotta, mert nem volt egyebe.
Róla beszéltek a falvakban, a városok terecskéin, a kutaknál. A templomokban nyugtalanul néztek hátra a hívők, ha szok... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Az ősi küldött
Harmadik rész
A fehér barát
(Budapest, 1937.)
Ki zörget odakinn?
Senki sem felelt és a zörgetőkalapács sem mozdult többé a kapun.
Mióta az eltévedt lovas közelért, az erdős gerinc kis tisztásain szétszórt kunyhók bujkáltak elő a gyöngülő világosságból. Valami árva hegyi falucska lehetett a hely. A fák között már e... |
|
|
|
|
|
|
|
... hegyeknek a nedves, fekete fellegek.
--- Jön a hideg, --- dünnyögte a korcsmában, míg a szilvapálinkáját mérték. --- A patak visszament ma éjjel jégért a sötét szakadékba... És alkonyattal sivított a hóförgeteg az ormokon és a faluban kurjongattak a fuvarosok, mert nem látták egymást a ködtől.
Mindenki csúfolta a félkegyelmű öreget, titokban mégis babonásan hitt ... |
|
|
|
|
|
|
|
... Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-03-14 08:45:15
Mircea Florin Sandru -
ERDŐ
Megjössz a hegyekből a nyári alkonyattal
A levegő, akár a menta, talpad elgyötörve
Zsebedben kéklő kökény; véred tüskéi
Elfehérednek a bőr alatt
Kezedben fénylő magot szorongatsz
Egy küklopsz égő ... |
|
|
|
|
|
|
|
NADÁNYI ZOLTÁN
SIRATÓ
Az alkonyattal szállt alá puhán
és megölelte szívemet a bánat,
könnyekkel ázott kis gyerekruhám,
kettőbe törtem vesszőparipámat.
Szívem, szám némaságot fogadott,
bezárult és nincs akinek kinyitnám,
kerültem a kis hangos csapatot,
mely hancuzott vagy lengett a hilintán.
A kert... |
|
|
|
|
|
|
|
... kórusa,
Ég és föld viharban csattanó csókja,
Vizek parttól-partig locsogása,
Ezer virág hallgatag bókja.
Az én csöndem a téli tó rianása,
Az alkonyattal fogyó nap sóhaja,
Csapodár szúnyogok zümmögő násza,
Éj libegő táncának halk zaja.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... Margit
Fényben
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi regg... |
|
|
|
|
|
|
|
... csendesebb, hogy válaszolt,
válasza olyan árva volt,
oly árva volt szava a lánynak:
"Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
S azontúl minden alkonyattal
megjött és hívta a madár:
"Gyere velem, föl a magasba,
siess, siess, telik a nyár!
Elmúlnak napok és egek,
megjönnek a vizes szelek;
elfogy aranya a vi... |
|
|
|
|
|
|
|
... madarak kórusa,
Ég és föld viharban csattanó csókja,
Vizek parttól-partig locsogás... |
|
|
|
|
|
|
|
... hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen,... |
|
|
|
|
|
|
|
... olvasva újra,
hite a múló nappal egyre nőtt,
a keresztre feszített elé borulva,
a Világ világossága előtt...
majd feláll... |
|
|
|
|
|
|
|
... csendesebb, hogy válaszolt,
válasza olyan árva volt,
oly árva volt szava a lánynak:
"Nem mehetek, kicsi a házad!
Nem mehetek, kicsi a házad!"
S azontúl minden alkonyattal
megjött és hívta a madár:
"Gyere velem, föl a magasba,
siess, siess, telik a nyár!
Elmúlnak napok és egek,
megjönnek a vizes szelek;
elfogy aranya a vi... |
|
|
|
|
|
|
|
... barátkozni
nem akar bepiszkolódni.
Olykor borzongás fut át rajta
lép egyet-kettőt
felnyújtja a nyakát
mintha az ég
illatát szimatolná.
Alkonyattal
mint aki elunta
a tétlen szemlélődést
szétcsapja óriás szárnyait
és felröpül igaz hazájába
a könnyű báránygyapjas
felhők közé.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
... olvasva újra,
hite a múló nappal egyre nőtt,
a keresztre feszített elé borulva,
a Világ világossága előtt...
majd felállt, a küszöbről visszanézett,
s az a... |
|
|
|
|
|
|
|
... hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló... |
|
|
|
|
|
|
|
... csendem madarak kórusa,
Ég és föld viharban csattanó csókja,
Vizek parttól-partig locsogása,
Ezer virág hallgatag bókja.
Az én csöndem a téli tó rianása,
Az alkonyattal fogyó nap sóhaja,
Csapodár szúnyogok zümmögő násza,
Éj libegő táncának halk zaja.
/Csomós Marianna/
... |
|
|
|
|
|