|
 |
|
|
Petrarca: Ha nem szerelmet
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha szerelem ez, minő, miféle?
Ha jó, miért van oly halálos éle?
Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes?
Miért sirok-rivok, önként ha égek?
S ha kénytelen, mit ér a könnyek éje?
Élő halálnak kéjes szenvedése,
miért ölelsz, ha én egyet nem értek?
S ha egyetértek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerettem volna Tavasz lenni, rügyet fakasztó édes illatú csicsergő tavasz. Bolondos, játékos, szeszélyes zápor ,sebes szél ,s apró virág a gyümölcsfaág hegyén. De nem lettem.
Nyár lett belőlem. Pirospozsgáimat napbarnított arcra cseréltem , s magam lettem a fullasztó nyári hőség ,ami feléget és felperzsel mindent maga körül .Túl forró voltam ,s túl heves. Elszáradt minden, n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kónya Gábor: De jó lenne...
de jó lenne ha minden fehér
és fekete volna - a hóban nyomokat
csak nyomokban hagyva láthatatlan
mezőkön feküdni hanyatt
csillagokat csak úgy nézni
a szemeidben kozmoszt vélni
mélyen álomba zuhanva éjjel
álmodni a sötétséggel
kapukban vágyakozva
te rád várva
ráköszönni a távozókra
de... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...százezer világ szól hozzám
ebben a télben, hó ér a szívünkig,
napok ütődnek hozzánk, köszönnek
álmatlanul ránk csillagaink -
maradok, reggelig a múlt változik csak,
a csend borostás arcomra ül,
egyre meztelenebb a test,
mire már eljutnál hazáig -
s én megtanultam az emlékezők
suttogását, már rongyos kabát rajtam
ez a köd... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kossuth Lajos iratai összevont népies kiadásban. A szerző meghatalmazásával szerkesztette Helfy Ignácz. Budapest, Athenaeum, 1885.
A kivonatért köszönet Boros-Kazai Andrásnak.
Az erdeti helyesírást megtartottuk... Részlet Kossuth Előszavából
Turin, 1885 március 26.
Harminczhárom éve, hogy átmentem Észak-Amerikába, megköszönni az Egyesült Államo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Andrisnak nagyon nem volt ma kedve levinni reggel Fülit.
Megértem, néha én se szerettem annó kutyát sétáltatni.
Mindegy milyen az idő, velük menni kell.
Mindegy hogy érzi magát a gazdi, akkor is menni kell.
Ma megsajnáltam Andrist, és mondtam neki, hogy tehetünk egy próbát, hátha nem az avart fogom végig szántani, hanem kutyát "sétáltatok".
Na a sétáltatás... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor: Sziklák
A kősziklákat mindig irigyeltem,
Kik állnak büszkén, mozdulatlanul.
Állják a villámot ha rájok sulyt,
S a harmat csöppjét, ha fejökre hull.
Számukra soha nincs "talán", se "hátha".
Mint dogmák állnak, oly konok keményen,
Mint zord, erős és önhitt férfiak,
És hófuvásos, sivatag- nagy télben,
Fejükön csipkés... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sárhelyi Erika: Lennék
lennék konok télben
felhők mögött bújó
sápadt napkorong
lennék neked a hit
hogy a föld holnap is
ugyanígy forog
lennék foszló avar
mélyén szunnyadó
fűszagú élet
lennék zúgó árban
messze-messzehangzó
angyali ének
lennék gyönge testben
zakatoló dacos
reményteli szív... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Megálltam ma a télben,
nem éreztem a szélben,
hogy szeretsz.
A holdba néztem éjjel,
de nem jött semmi fényjel,
hogy szeretsz.
A párnám sírva téptem,
nem súgta a sötétben,
hogy szeretsz.
Tudom már, kedves, hallod,
tudom, ha be se vallod,
nem szeretsz.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
NEM SZERETSZ
Nadányi Zoltán
Megálltam ma a télben,
nem éreztem a szélben,
hogy szeretsz.
A holdba néztem éjjel,
de nem jött semmi fényjel,
hogy szeretsz.
A párnám sírva téptem,
nem súgta a sötétben,
hogy szeretsz.
Tudom már, kedves, hallod,
tudom, ha be se vallod,
nem szeretsz.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...hónap az évben és a télben. Avagy, a nagy nyüzsi hónap. Rengeteg minden lesz., csak győzük.
Na ez egy érdekes nap volt, az emberek úgy jártak-keltek mint akik el vannak varázsolva. Én is. Senki, senkit nem vett észre!(nappali sötétség volt.) ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Meleget adhat egy nagykabát is,
ha kinn a télben fázol
és biztonságot egy bezárt szoba,
ha este otthon dolgozol,
de ha őszinte érzésre vágysz
és tiszta szerelmet kívánsz,
csak szólj és én ott leszek...
Figyelmeztet egy hű barát is,
ha tévutakra lépnél
és vígasztalhat a jó szülő,
ha a sok kudarctól félnél,
de ha őszinte ér... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor: Sziklák
A kősziklákat mindíg irigyeltem,
Kik állnak büszkén, mozdulatlanul,
Állják a villámot, ha rájok sujt,
S a harmat csöppjét, ha fejökre hull.
Számukra soha sincs "talán", se "hátha",
Mint dogmák állnak, oly konok-keményen,
Mint zord, erős és önhitt férfiak,
És hófuvásos, sivatag-nagy télben ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Petrarca: Ha nem szerelmet
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha szerelem ez, minő, miféle?
Ha jó, miért van oly halálos éle?
Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes?
Miért sirok-rivok, önként ha égek?
S ha kénytelen, mit ér a könnyek éje?
Élő halálnak kéjes szenvedése,
miért ölelsz, ha én egyet nem értek?
S ha egye... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hogy az ember egészséges maradjon, bizonyos szabályokat feltétlenül be kellene tartania, például kiegyensúlyozottan kellene táplálkoznia, sokat mozognia, és elegendőt aludnia. Elsősorban télen kellene odafigyelnünk életmódunkra, mert a baktériumok és vírusok csak úgy hemzsegnek a levegőben, és a megfelelő alanyra várnak, hol ott megtelepedhessenek.
Az ember életében nagy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mécs László: Karácsony
Mesével nagy gyermekszemedben megjöttél újra szent karácsony,
jöttél szívekbe sekrestyésnek: gyertyásan gyúljon az öröm.
És minden oltár átkot fáklyáz, ökölbe görbül a köröm,
vér csurran a karácsonyfákról, könny gömbölyül az új kalácson...
Naptámadattól naplenyugatig csendőrszurony feszül az égnek:
úgy tartják az álcsi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Magyarnak lenni: tudod mit jelent?
Magasba vágyva, tengni egyre -lent;
Mosolyogva, mint a méla őszi táj,
Nem panaszolni senkinek, mi fáj;
Borongni mindig, mint a nagy hegyek,
Mert egyre gyászlik bennünk valami:
Sokszázados bú, melyet nem lehet
Sem eltitkolni, sem bevallani.
Magányban élni, ahol ku... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Riadtan, fázva ült a járdaszélen,
Fagyott markában fillérnyi öröm,
Gyermeki arcán csillogott a télben
Sós könny és közöny, hópihék között.
Felett jártak felsőbbrendű lények,
Megcsörrent néha pénzük a kövön,
Szemükben gyúltak nagyvárosi fények,
Kegyes szívükbe béke költözött.
És ő csak ült, csak ült a járdaszélen,
Mosoly oszla... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Lélekről lélekre, Álomról álomra
I. rész
I. ének
Komor képű bús lovag, ki volt egyszer úri rang.
Lovon járod szép világod, hűs szívedben teli gyászod.
Koros vagy, de lelked friss, hallgatod, mi megérint.
Temetődet járod, s keresed, rég nem látott kedvesed.
Mit elregél e pár sor, míg múzsám homlokon csókolt.
Ki beköltöz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szerettem volna Tavasz lenni,rügyet fakasztó édes illatú csicsergő tavasz. Bolondos ,játékos ,szeszélyes zápor ,sebes szél ,s apró virág a gyümölcsfaág hegyén. De nem lettem.
Nyár lett belőlem. Pirospozsgáimat napbarnított arcra cseréltem ,s magam lettem a fullasztó nyári hőség ,ami feléget és felperzsel mindent maga körül .Túl forró voltam ,s túl heves. Elszáradt minden,nem ... |
|
|
|
|
|
