|
 |
|
|
Hitvalló irodalom
Az advent és karácsony misztériuma az irodalomban
1. ,,Harmatozzatok egek!"
Advent első vasárnapjával megkezdődik az egyházi év, a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülés misztériumának bevezetése. A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az időt. Történelmileg jellemző rá, hogy az advent is csak azután keletkezett, amikor az egyházban az 5. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... ember, meggondolá, hogy nem volna rózsavirágnak ideje, hozzá hívá és meglátá kebelét, hát mind szép rózsavirág az asszú, apró portéka. Ó nagy ártatlanság, ó szeolőtelenségnek halhatatlan malasztja! Íme az áldott mennyei király nem hagyá az ő szerelmes szolgáló leánya beszédét hamisságában, hogy szemérmet ne vallana, de inkább szentséges voltát isteni irgalmasság követné. Azt látvá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BOLDOGOK AZ ÖREGEDŐK
Hajh, mások szépen elfogyasztják
Ifjú életük sok malasztját.
Másoknak az öregség semmi,
Mások meg tudnak öregedni.
Egyszer-kétszer testük kirázza
Az ifjuság maláriája.
Aztán szépen pihennek, ülnek,
Mosolyognak és megvénülnek.
Napjaikat nyugodtan fejtik:
Betegek voltak s e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyermekem.
Majd ha játszótársaid közül
Munka hí el -- úgy lehet, korán --
S idegennek szolgálsz eszközül,
Ki talán szeret... de mostohán:
Balzsamúl a hit malasztja légyen
Az elrejtett néma könnyeken.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Majd, ha látod, érzed a nyomort,
Melyet a becsület válla hord... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A NŐK DÍCSÉRETE
BHARTRIHARI:
SRINGÁRA SATAKA, A SZERELEM SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL
9. KUNKUMA - PANKA - KALANKITA - DÉHÁ
Csábkenetektől csillog a teste,
gyöngykoszorúkkal reng buja keble,
színarany ékszert csördít a lába -
nincs, ki a nőnek ellene állna. Vekerdi József fordítása
10. NÚNAM HI TÉ KAVIVARÁ
Tév... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyermekem.
Majd ha játszótársaid közül
Munka hí el - úgy lehet, korán -
S idegennek szolgálsz eszközül,
Ki talán szeret... de mostohán:
Balzsamul a hit malasztja légyen
Az elrejtett néma könnyeken.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Majd, ha látod, érzed a nyomort,
Melyet a becsület váll... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Távol zongora mellett
A hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos teából száll a gőz.
Lassan simítja arcomat a mámor
És bennem most száz élet kergetőz.
Mártának hangja jut eszembe mostan,
Oly bársonyos volt s ez nem az övé.
Szegény, talizmánt tőle nem is hoztam.
Szemem mered a zongora fölé.
A csókos ajka itt ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hajh, mások szépen elfogyasztják
Ifjú életük sok malasztját.
Másoknak az öregség semmi,
Mások meg tudnak öregedni.
Egyszer-kétszer testük kirázza
Az ifjuság maláriája.
Aztán szépen pihennek, ülnek,
Mosolyognak és megvénülnek.
Napjaikat nyugodtan fejtik:
Betegek voltak s elfelejtik.
A bölcs mosolyt csak ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ady Endre: Boldogok az öregedők
Hajh, mások szépen elfogyasztják
Ifjú életük sok malasztját.
Másoknak az öregség semmi,
Mások meg tudnak öregedni.
Egyszer-kétszer testük kirázza
Az ifjuság maláriája.
Aztán szépen pihennek, ülnek,
Mosolyognak és megvénülnek.
Napjaikat nyugodtan fejtik:
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyermekem.
Majd ha játszótársaid közül
Munka hí el - úgy lehet, korán -
S idegennek szolgálsz eszközül,
Ki talán szeret... de mostohán:
Balzsamúl a hit malasztja légyen
Az elrejtett néma könnyeken.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Majd, ha látod, érzed a nyomort,
Melyet a becsület ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Séta az alkonyatban
A setét bolt nagy üvegablakán
Figyelt ki, s keskeny öklére könyöklött,
Néztem e teltszárú, lágyzáru öklöt,
S éreztem: messze-messze ül e lány,
S tudtam: nincsen számomra mosolya...
S a bánat halkan így szólt hozzám: Látod?
Ezt is lelked karjával átkaroltad,
S ez is, ha fáradt fővel ébredsz holnap,
Bús vizi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... meleg,
És ébredeznek énekek.
Pattanj fel ajkam néma zára
A szabadultak új dalára!
Egekbe hass, te meglelt ének:
A szabadítás Istenének.
Uram, kinek omló malasztja
Mi vétkeinket túlvirrasztja,
Ki előtt bűnnél több a bánat,
Ítéletnél a bő bocsánat,
Ó fogyhatatlan Irgalom,
Tiéd a szívem és dalom.
Engedd, előtted ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ujjaim,
Ha minden billentyűm fehér.
Hét színben ég az én tüzem,
És minden élet-szín és élet-árnyék
Egymásba vibrál zengő lángjain:
De szivárványom hétszeres malasztja
Eggyé akar győzelmesedni
És lenni gazdag-egy: fehér.
Sugalló lélek, nyisd meg ajkamat:
Elrobbanásig dús mögötte
A visszafojtott forró, tiszta szó. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Credo quia absurdum
Sírhatsz! Hiába! Lángol a vad Szüret.
Vér-gálicokkal csorgadozó nyesett
Fürtökre vár a Tiprató Kád,
Várnak a vad taposó legények.
Két ősi tipró, két iszonyú iker:
A Bűn az egyik, másik a Balgaság.
Sivalkodó kis szív-szemeknek
Mustja zuhog feketén alattuk.
Hiába lángol háborodó sze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... földindulással tán újrakezdhetem.''... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... liget, virágos banánjaival, a gyémánttal hintett ég, a lángoló foszfortenger, mind oly szépek voltak e percben, de szebb volt nálok a hölgy; ifjú halavány arcán valami mondhatlan báj malasztja ragyogott, amint jobb kezével felmutatott az égre, mely millió szemeivel néz egy pontra, s egy szemmel mindenüvé, - baljával pedig rámutatott a parancsoló férfira a hajóban.
A fé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hajnalán
Feléd siet remegve bús
Pillantatom, mindig feléd, arany kalász
Hazája, boldog róna, hol
Csókolva ölelkeznek Csepe mezőivel
Dunánk ezüst hullámai.
Áldás malasztja rám felőled nem lebeg,
Csak egy kemény atya átkait
Zúgják fülembe a nyargaló fuvalmak, oh
Ezer tövissel hinteni
A bujdosónak útait! Mégis te vagy
Örök betűkk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... esztelen,
fájó tapasztalás gátolja áradását,
egy régi nap tanít megfékeznem futását,
midőn első tüzét lobogta el szívem.
E majdnem szenvedély szent is. Áldott malasztja
fehérre mossa, mi időmből hátra, mint
keresztvíz árja, úgy törli el vétkeim,
rájuk hiába les a Pokol kárhozatja.
Te drágább vagy nekem, több vagy, mint ön... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Majd ha játszótársaid közül
Munka hí el - úgy lehet, korán -
S idegennek szolgálsz eszközül,
Ki talán szeret... de mostohán:
Balzsamúl a hit malasztja légyen
Az elrejtett néma könnyeken.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Majd, ha látod, érzed a nyomort,
Melyet a becsület vál... |
|
|
|
|
|
|
|
|
[i ]
Hajh,mások szépen elfogyasztják
Ifjú életük sok malasztját.
Másoknak az öregség semmi,
Mások meg tudnak öregedni.
Egyszer-kétszer testük kirázza
Az ifjúság maláriája.
Aztán szépen pihennek,ülnek
... |
|
|
|
|
|
