|
|
|
... súgnak, mert szeretnek.
Füledbe súgnak: föl a fő... |
|
|
|
|
|
|
|
... mosolylya
Fellocsolja
Bágyadt képét és elrezdűl,
Indúl, és leng fényesen,
Tiszta tejúton keresztűl
Ellebeg veszélyesen.
Csillagok közt, kék felhőkön
Mind előbb jön.
Ingva édes borzadálylyal
Andalodva ittason,
Szende képpel, álmos bájjal
Lejt, iramlik, száll, oson.
Igy édesget, igy csal szépen
Egy idétlen|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... súgnak, mert szeretnek.
Füledbe súgnak: föl a fővel,
Dalolva ... |
|
|
|
|
|
|
|
... súgnak, mert szeretnek.
Füledbe súgnak, föl a fő... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egybe bús fejét.
Belől homály van. Itt-amott nagy oszlopok
alján pislog csak a setétes árva mécs,
hogy jobban lássuk a homályt; s az oszlopok
lila árnya rőt falakra rézsut ingva dől.
Ah, csúf pillérek, lomha, barbár támaszok,
egymás fölé rakott kockákból éktelen
s nincs gömbölyű árny, minden durva, szögletes.
És az ormótlan kockák rücskös, r... |
|
|
|
|
|
|
|
... evezőjét;
rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.
Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra
kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!
Most szép a falunk, örülj neki!
Egy égi festő festette ki.
Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:
az egész világ énekel most, és éneke győz... |
|
|
|
|
|
|
|
... súgnak, mert szeretnek.
Füledbe súgnak: föl a fővel,
Dalolva küzdjél az időve... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Füledbe súgnak: föl a fővel,
Dalolva küzdjél az idővel.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... csodatájra kél.
És két szemed, akárki nézze,
se vidám, se zord,
ékszer, melynek arany- s vas-része
hüs elegybe forrt.
Úgy lépdelsz, lágy ütemre ingva,
lomhán, szabadon,
minthogyha bűvölt kígyó ringna
a varázsboton.
Gyermekfőd, mit, míg lustán illeg,
halk súly le-leránt,
bókol, mint bájjal ... |
|
|
|
|
|
|
|
... remegését csodálhadd,
s nézd, miként a rezge szálak
percet osztva inganak,
rejtély nélkül, egyszerűen
áll a földi vonzerőben
és az égi súly alatt!
Árnyban ingva, fényre nyílva,
köztük szép itélkező,
mint a szendergő szibilla,
álmot bölcseségbe sző.
Egyhelyétől meg se válva,
búcsút, hívó jelt a pálma
szüntelen lenget... |
|
|
|
|
|
|
|
... evezőjét;
rózsaszín csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.
Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszín falainkra
kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!
Most szép a falunk, örülj neki!
Egy égi festő festette ki.
Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:
az egész világ énekel most, és éneke győzede... |
|
|
|
|
|
|
|
... súgnak, mert szeretnek.
Füledbe súgnak: föl a fővel,
... |
|
|
|
|
|
|
|
... nyári ég rám kacag,
S ajkáról, mint piros lé szamócából,
Csordul fényzuhatag.
Játszi szél kel, borzol kalászt,
szıkét s hajat - kócosat,
piros pipacs ingva ígér
sok víg napot: csókosat.
Dalolja, csobogja, trillázza, susogja,
kínálja a nyár, amit soha meg nem kapok.
Szívemre csurgatja mézét az arany nap,
Ígére... |
|
|
|
|
|
|
|
... váró
halott-tanyáig,
ott nyúlik, oszlik,
szétfolyva mállik:
halotti csöndben
leszállt az este.
Vigyázva lépnek,
a testre lesve,
mely vállon ingva
könnyű s nehéz is...
Eléjük állok:
segítek én is!
Ez utunk vége!
Segíts letenni,
őrizd, ne rontsa
az álmát semmi;
imádkozz érte,
re... |
|
|
|
|
|
|
|
... ad.
Örvendj a harmatos szeleknek,
Füledbe súgnak, mert szeretnek.
S örvendj a párák fátyolának,
Mely eltakarja azt, ami bánat.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
Albert Samain
Meghitt muzsika
Arany keretben
Alig rebben
Álmosan ingva, az órainga.
S révedezünk mi,
Tévedezünk mi,
Csend csodataván, céltalan ringva.
Zongora-húr zsong,
Aléltan búsong
A végső akkord, s egyre lágyabb
S lelkünkre hullván
- Enyhe hullám -
bomló gyürűkben bánattá bágyad.... |
|
|
|
|
|
|
|
... tudod.
Ha egyetlen napig kell
tűrnöm távolod:
nem távozik a lelkem
tetőled percre sem."
"Gyere vissza, kedvesem,
és mindig rám találsz,
ha soha meg nem ingva
hűségedet hozod.
Jaj, szemem világa!
már reggeli fény ragyog."
"Minek piros virág,
ha tőled válni kell,
én édes egy barátném?
mind csak annyit ér,... |
|
|
|
|
|
|
|
... felüvöltve a thiasus,
vájt cymbalummal újra belebőg a tympanon
s rohan Ida zöld hegyére iramodva fel a sereg.
Eszelős vezére, Attis, liheg és remeg, a sötét
ligeten keresztül ingva, zeneszóval inal, akár
az ünő, ha vad s be nem tört, menekülve iga elől:
s a vezér után a Gallák rohanó csapata nyomul.
Miután a házhoz értek, hol az Istenanya lakik... |
|
|
|
|
|
|
|
... evezőjét;
rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.
Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra
kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!
Most szép a falunk, örülj neki!
Egy égi festő festette ki.
Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:
az egész világ énekel most, és éneke győz... |
|
|
|
|
|
|
|
... szenvedést hoz! Ki enyhít,
sajgó szív, ha túlnagy a veszteséged?
Hol a mult, s amit túlgyors szárnya elvitt?
A legszebb is hiába volt a részed!
Ködös a szellem, a vágy ingva hull szét;
az érzékekből hogy illan a dús lét!
De zene zendül, angyalszárnyalással,
hangját millió hangba szövi bennünk,
hogy az embert áthassa mély varázzsal,... |
|
|
|
|
|