|
|
|
... én, leszek -e még boldog valaha
S a te szíved lesz -e más szívének otthona.
Lehet, elfelejtesz majd engem hamar, s könnyen
De nekem nem lesz oly nap , hogy ne hullna könnyem!
Síratom a szerelmet, melyet Tőled kaptam
S felfogom lassan, hogy egyedül maradtam.
Hisz másra én sose vágytam, te kellettél nekem
És most mégis nélküled kell tov... |
|
|
|
|
|
|
|
Jégversétől a lelkünk is felolvad,
mint a Mont Blanc kelő nap tüzére,
s vetnénk szerelmeinket, akik voltak,
azért a sohasemvoltért cserébe.
Szorítanánk a százszor átkozottat,
s nem éreznénk talán a szégyenét se'
se' gőgjét már a megcsalt áldozatnak,
mint sírba hullnánk bűnös életébe.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... után
tátogva, mint akváriumban
a tépett pikkelyű halak:
várva, hogy a zord plafonon
átsüt talán a nap...
Csak egy pillanatra törné át
acélburkát az őszi Nap:
úgy hullna alá a rozsda, mint
az öreg vakolat
s micsoda pírral égne a város!
s hulló hajuk kibontanák
a körút koldus leányai,
a járdaszéli fák.... |
|
|
|
|
|
|
|
... reánk, véres aranyak aty... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... madár,
ott rejtőzhetsz a bánatoddal,
hogy új erőt találj.
Kell egy égig érő hegycsúcs,
kell mély szakadék,
ott értelmet kap minden perced,
mely porrá hullna szét.
Kell egy mindent rontó nagy vihar,
egy őszinte világ,
ahol a csodákat, mit elképzeltél,
együtt éljük át.
Kell egy hely, az otthonod,
egy aszta... |
|
|
|
|
|
|
|
TÖREDÉKEK EGY VERSES REGÉNYBŐL
Kis szivem, még az erdőnek se mondd:
Felgyujtogatná titkunk a vadont!
És hogyha hamva vizbe hullna, ó,
Lávává forrna tőle tó s folyó!
A szél megrészegedve hallaná,
A csillagos mennyégre sodraná!
Elsápadnának irigy angyalok,
Kialudnának rá a csillagok!
S hogy ne maradjon a menny... |
|
|
|
|
|
|
|
... élnél, vélem élnél,
velem lennél te itt, velem rejteznél ott a réten,
nevetve csókolnál, fölöttünk szőke méhek,
mellettünk hűs patak, s a lombok összeérnek.
A napfény hullna csak, hallgatnánk, hogy sziszegne,
mogyorócserje vetne apró árnyékot füledre,
s már nem nevetnénk, mert kimondhatatlan volna
szerelmünk, és a szánk némán egymásra forr... |
|
|
|
|
|
|
|
... ízben hozott már és hány ízben hoz még?
Ott ül a szegény pór az első saroglyán,
Elkopott ostorát a kezében fogván;
Szomorú képére rőt kalapja alá-
Hullna, ha négy-öt szál madzag nem tartaná.
Néha megszakasztja hosszu hallgatását,
Biztatgatja két hű igavonó társát,
De azok nem bírnak lépni sebesebben,
Talpok a ... |
|
|
|
|
|
|
|
... véres aranyak atyja,
Óh, nézz reánk, a két l... |
|
|
|
|
|
|
|
... megujulva,
mint tavasszal a föld, a fák, a rét.
A padló tompa gunyt recseg alattam,
a gond harangoz min... |
|
|
|
|
|
|
|
... sem,
s nem az idők végén az idő sohsem érheti végét:
hanem az idők mögött valahol, hol az Isten tartja székét.
S veszélyesen, mintha az ürben egy csillag egy másikra hullna,
hullt, kedvesem, kertemre kerted és testvér álmod álmomra.
Most titkosan egy helyen két kert, és két álom olvad keverve,
mint egy lemezen két fénykép, vagy két hang egyszerr... |
|
|
|
|
|
|
|
Zsigovics Géza:
Mikor kell vele menni
Mintha sárga eső hullna az égből,
Őszi falevelek kavarognak a széltől.
Csörögnek, zörögnek, táncolva pörögnek,
Hallom hideg hangját az északról jövőnek.
Látszik az elmúlás, közeleg a hideg,
Minden olyan szürke, minden olyan rideg.
Egy kicsi parázs ott van a szívemben,
Tudom jól, hogy Ő... |
|
|
|
|
|
|
|
... lombú erdő, sok énekes madár
Ott rejtőzhetsz a bánatoddal hogy új erőt találj.
Kell egy égig érő hegycsúcs, kell mély szakadék
Ott értelmet kap minden perced, mely porrá hullna szét
Kell egy mindent rontó nagy vihar, egy őszinte világ
Ahol a csodákat mit elképzeltél együtt éljük át.
Kell egy hely az otthonod, egy asztal és egy szék
S ... |
|
|
|
|
|
|
|
... virág.
Nagy ősi fajtánk büszke lázadója,
Kit Ős-Tenként tisztel ma Menny s Világ.
De hozta volna vén táltos minekünk,
Csonttá aszott koldus sámán sereg,
Ma érte hullna száz csatában vérünk,
S úr volna, Ős-Ten, népeink felett.
De nem jött szívünk szóval meghódítsa. . .
Parancs hozta, és idegen papok.
Jó szóra gatyám levetném ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
************************************ ********************************
Bella István: Hasonlatok
Mint Krisztus sebébe Tamás ujja,
mállad a tükörbe a fény.
Mélyül, mintha rög-kútba hullna,
vagy a világűrbe hatolna,
és mégis, még meg se karistolja
se odaát, se a felszínén.
Játszik visszáján és színén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttük tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.
S mintha ifj... |
|
|
|
|
|
|
|
... élnél,
velem lennél te itt, velem rejteznél ott a réten,
nevetve csókolnál,föllöttünk szőke méhek,
mellettünk hűs patak és a lombok összeérnek.
A napfény hullna csak,hallgatnánk hogy sziszegne,
mogyorócserje vetne apró árnyékot füledre
s már nem nevetnénk,mert kimondhatatlan volna
szerelmünk és a szánk né... |
|
|
|
|
|
|
|
...
de menyasszonyi fátylat ölt,
bár tudja, több napot nem ér meg
és révedezve haboz és vár,
tétovázik a hajdani
mérget ma is felhajtani:
maradna is még, hullna is már.
Társai, sárga, hullt szerelmek,
halomban hevernek alul
s éreztem, jaj, ez is lehull,
ha szavaim most rálehelnek,
nem bírja ki e halk, finom ... |
|
|
|
|
|
|
|
... sűrű lombú erdő, sok énekes madár
Ott rejtőzhetsz a bánatoddal hogy új erőt találj.
Kell egy égig érő hegycsúcs, kell mély szakadék
Ott értelmet kap minden perced, mely porrá hullna szét
Kell egy mindent rontó nagy vihar, egy őszinte világ
Ahol a csodákat mit elképzeltél együtt éljük át.
Kell egy hely az otthonod, egy asztal és egy szék
S az érzé... |
|
|
|
|
|
|
|
Körülötted örvénylik álmaid világa,
s te,
a kárhozott lélek,
bár minden sejted
Azt a világot vágyja,
átkozott életedet egyedűl éled,
pedig szerte a világon,
millió a párja.
Mert egyedűl lenni a legnagyobb átok,
tudat alatt
társadat keresed,
Álmodod a boldog világot, mely
esetleg épp ott megy el
melletted.... |
|
|
|
|
|