|
|
|
Rózsás szép álmokat, jó éjszakát kivánok
minden barátomnak, ismerősömnek!
Puszillak benneteket:Évi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gárdonyi Géza:Áprilisi versek
Mikor a földön...
Mikor a földön leány születik,
egy fiúcska álmában mosolyog.
Egymástól bármily messze vannak is,
de ez a kettő találkozni fog.
S akkor egymáson megáll a szemök,
S bár ajk... |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő: VERS EGY ÁGHOZ
Tavasz borít virágba? Rág a fagy?
Fakóra perzsel július heve,
vagy benned zsong az ősz gyümölcsleve?
Te élsz s az élő fának ága vagy.
Madár ha száll rád, - bármi a neve
és földre hajtó súlya bármi ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Garai Gábor: RÓZSA
Fölszisszentél:
ez a rózsa, ha
porcelánból volna, micsoda
bárgyú giccsbe fagyna ugyanaz
a langy tea-szín, a sugaras
vörös erezet, a szűz szirom,
a gyöngypermet a csöpp bolyhokon,
mily torz volna ragyog... |
|
|
|
|
|
|
|
Lőrinc Pál: Három füles
Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.
Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a für... |
|
|
|
|
|
|
|
Devecsery László: Húsvéthétfő hajnalán
Húsvéthétfő
vízöntő:
vidám ez, nem
kesergő.
Jönnek fiúk
csapatban,
vidám verssel
hajnalban:
Kiskertemben
jártam én,
szép virágot
láttam én:
... |
|
|
|
|
|
|
|
Juhász Gyula: Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő é... |
|
|
|
|
|
|
|
Kányádi Sándor: MÁJUSI SZELLŐ
Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.
Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.
Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek ... |
|
|
|
|
|
|
|
Heltai Jenő: A másik
És szólt a nő:
"A hajam ében,
És lágyabb, mint a lágy selyem,
És itt a szívem közepében
Ujjong a boldog szerelem.
Tied a testem, tied a lelkem,
Te vagy az első, akit öleltem,
Boldog vagyok, mert a ti... |
|
|
|
|
|
|
|
Johann Wolfgang Goethe: Májusi dal
Ragyogva kéklik
a táj feléd!
A nap de fénylik!
Nevet a rét!
Minden kis gallyról
a rügy bomol,
s ezernyi hangtól
zeng a bokor.
Jókedv s gyönyör hív
a kebleken.... |
|
|
|
|
|
|
|
Csorba Piroska: Mesélj rólam
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
És tehozzád hogyan szóltam,
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad, mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
... |
|
|
|
|
|
|
|
Falu Tamás: Anyád
Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,
minden pillanatban gondolt o reád.
Ha sorsod megvadult, s látta, hogy elüt,
félre tolt az útból, s elé o feküdt.
Aki jó volt hozzád, az volt az anyád,
ha fáztál, a lelkét ter... |
|
|
|
|
|
|
|
József Attila: Mama
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral az ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra,... |
|
|
|
|
|
|
|
Szabó Lőrinc: Áldás a szülőkre
Van hely, hol minden kicsi széken
Nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem
Mosolyt rajzolt az arcokon.
Van ház, ahova tartozom,
Más otthonba sohse térek,
Bármely családhoz, minden há... |
|
|
|
|
|
|
|
Radnóti Miklós (1909 - 1944) - a magyar líra kiemelkedő képviselője. Polgári zsidó családból származott, szüleit korán elvesztette, gazdag nagybátyja nevelte. Egy ideig külföldön tanult, aztán beiratkozott a szegedi egyetemre, ahol bekapcsolódott a "szegedi fiatalok... |
|
|
|
|
|
|
|
Radnóti Miklós: Nem tudhatom ...
===========================
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyön... |
|
|
|
|
|
|
|
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez
===========================
A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befon... |
|
|
|
|
|
|
|
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga
==========================
Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
tölgykerítés, barakk oly lebegő, felszívja az este.
Rabságunk keretét elereszti a lassú tekintet
és csak a... |
|
|
|
|
|
|
|
NAGY LÁSZLÓ: KI VISZI ÁT A SZERELMET
==================================
Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öl... |
|
|
|
|
|