|
 |
|
|
... Megváltónk.
Magyarországon a korábban meglévő pogány és ariánus-keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal krisztianizálódott, aki (gyermeke nem lévén) a Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot.
Ahogy azért a magasságos Atyához senki sem járulhat, csakis a Fiú által, úgy bizonyos mértékben Krisztushoz sem járulhat senki, csakis édesanyj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... díszítőművészet keleti forrásainak kutatása közben talált egy ősi magyar Nagyasszonyt gabonával, gyümölccsel, termékenységgel összefüggő kultuszának nyomaira, akit Huszka József Asztarte-Boldogasszonynak nevezett. A magyar népművészetben együtt találjuk sumer Baú istenasszonyt és a belső-ázsiai Boldogasszonyt, amint trónszékén ott ül a baúkoronás nőalak fodros ruhában, szimbóluma ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... díszítőművészet keleti forrásainak kutatása közben talált egy ősi magyar Nagyasszonyt gabonával, gyümölccsel, termékenységgel összefüggő kultuszának nyomaira, akit Huszka József Asztarte-Boldogasszonynak nevezett. A magyar népművészetben együtt találjuk sumer Baú istenasszonyt és a belső-ázsiai Boldogasszonyt, amint trónszékén ott ül a baúkoronás nőalak fodros ruhában, szimbóluma ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... kikerültek. Ezek egyike, Szent Gellért püspök, felismerte, hogy a Boldogasszony, akit a magyarok tiszteltek, nem más, mint a történelmi Szűz Mária, és tanácsolta Istvánnak, hogy a Boldogasszonynak adjanak nevet, hívják Szűz Máriának, Szűzanyának. Így Gellért tanácsára, István egyesítette a két fogalmat, és így lettek magyar őseink, egy generáción belül nagy Mária-tisztelők. A magy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... hiedelem-töredékek, egyházi énekeink és más szakrális vagy profán cselekedetek körében. A csíki székelyek és a csángók között még él az őshitünk istenasszonyának - Babba Máriának - a kultusza. A Boldogasszonynak - és nem Szent vagy Szűz Máriának - a magyar néplélekben megtalálható tisztelete nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy Szent István éppen a Nagyboldogasszony oltalma alá h... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... énekeink és más szakrális vagy profán cselekedetek
körében. A csíki székelyek és a csángók között még él az őshitünk istenasszonyának
- Babba Máriának - a kultusza. A Boldogasszonynak - és nem Szent vagy Szűz Máriának
- a magyar néplélekben megtalálható tisztelete nem véletlen, mint ahogy az sem,
hogy Szent István éppen a Nagyboldogasszony oltalma alá helye... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... díszítőművészet keleti forrásainak kutatása közben talált egy ősi magyar Nagyasszonyt gabonával, gyümölccsel, termékenységgel összefüggő kultuszának nyomaira, akit Huszka József Asztarte-Boldogasszonynak nevezett. A magyar népművészetben együtt találjuk sumer Baú istenasszonyt és a belső-ázsiai Boldogasszonyt, amint trónszékén ott ül a baúkoronás nőalak fodros ruhában, szimbóluma ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... megfeledkeztünk az óvatosságról, nem törőd-tünk ezer éves hagyományainkkal. Nem az eredetekhez nyúltunk vissza, nem a tiszta forrásból merítettünk, nem a bennünket mindig megtartó Boldogasszonynak hittünk, nem álltunk a sarkunkra, nem fogtunk össze, hanem kritika nélkül vettünk át mindent, ami más. Ostoba hiszékeny-ségünk, dilettáns jó szándékunk a tönk szélére sodorta Magyarorszá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... megfeledkeztünk az óvatosságról, nem törődtünk ezer éves hagyományainkkal. Nem az eredetekhez nyúltunk vissza, nem a tiszta forrásból merítettünk, nem a bennünket mindig megtartó Boldogasszonynak hittünk, nem álltunk a sarkunkra, nem fogtunk össze, hanem kritika nélkül vettünk át mindent, ami más. Ostoba hiszékenységünk, dilettáns jó szándékunk a tönk szélére sodorta Magyarországo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... elnevezésekben ,,ősvallási" asszonyalakot sejtett a kutatás, amire elsősorban szülőnő-patrónus szerepe adta az indítékot. Főleg a Dél-Alföld katolikus falvaiban volt a Szülő Boldogasszonynak laikus kultusza: a hiedelmek szerint ő őrzi a szülés közben az asszonyokat, a szülő nők ágyát. Itt a gyermekágyat Boldogasszony ágyának nevezik; a terhes és meddő nők a szerencsés g... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Jó példa erre a Boldogasszony-Szűz Mária analógia. Kálmány Lajos kutatásaiból ismert, hogy a kereszténység felvétele előtt az egyik segítő istennőjüket hívták a magyarok Boldogasszonynak. A Szent István-i térítés után a Boldogasszony nevet Szűz Mária kapta meg, aki a régi pogány istenasszony helyébe lépett (Kálmány 1885).
A magyar katolikus parasztság világképének... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonynak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák"
Így lett Boldogasszonyból Mária, így lett Magyarországból Mária országa. Boldogasszonynak is több ,,énje" van, ahogy ezt a régi naptárak is mutatják, pontosan hét, többek között Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Sarlós- és Nagyboldogasszony (mindet csak nem sikerült ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... egyházi énekeink és más szakrális vagy profán cselekedetek körében. A csíki székelyek és a csángók között még él az őshitünk "istenasszonyának" - "Babba Máriának" - a kultusza. A Boldogasszonynak - és nem "Szent vagy Szűz Máriának" - a magyar néplélekben megtalálható tisztelete nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy Szent István éppen a Nagyboldogasszony oltalma alá helyezte hazánk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... sem vágyik - jelentette ki Dósa. De nem kívánnak megfelelni a jelenlegi hatalomnak sem az őket szolgáló lakájmédiának. Tudja, kinek tartozik számadással: a Jóistennek, a Boldogasszonynak és a Szent Koronánk. Dósa bejelentette, hogy a gárda immár átlépte a jelenlegi magyar határokat, Európából és Amerikából is többen jelezték, hogy belépnek a gárdába. A gárda rendezvényét Von... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... birtokolja - minden olyan ősi területe, amelyen a Szent Korona tagjai élnek (azok a földek is tagjai a Szent Koronának).
István király, miután fia meghalt, kétségbeesésében Boldogasszonynak ajánlotta fel a Szent Koronát, azaz a Szent Korona tagjait. Azóta a Szent Korona Boldogasszony koronája is. (Gellért püspök a magyarok ősi Boldogasszonyát összegyúrta Máriával, Jézus... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Kornél:Ezredéves történelmünk és ősi nyelvünk elégséges-e a megmaradásunkhoz?
Pontosan 965 évvel ezelőtt ajánlotta fel István király a Menny Királynőjének (regina coeli), a magyar Boldogasszonynak királyságát (regnum), előkelőivel és népével (cum primatibus et populo)ˇegyütt, kérve Szűzmáriát: oltalmazza és óvja ezt az országot.
Meghallgatta-é a szent király ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... arra kaptunk meghívást Istentől, hogy eljussunk hozzá a mennybe, az örök életre. Ezen hivatásunk sikeres teljesítésében segítsen minket a mi égi édesanyánknak, a mennybe felvett Boldogasszonynak égi pártfogása! Jussunk el mi is az égbe!
Imádság:
Ima a Szűzanyához
Könyörgünk Nagyhatalmú Szűz, pártfogónk és oltalmazónk,
Tengernyi sok bánat, baj é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... arra kaptunk meghívást Istentől, hogy eljussunk hozzá a mennybe, az örök életre. Ezen hivatásunk sikeres teljesítésében segítsen minket a mi égi édesanyánknak, a mennybe felvett Boldogasszonynak égi pártfogása! Jussunk el mi is az égbe!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Ima a Szűzanyához
Könyörgünk Nagyhatalmú Szűz, pártfogónk és oltalmazónk, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
BAKAY KORNÉL: AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGA 1/5
ŐSTÖRTÉNETÜNK TITKAI
BEVEZETÉS
A TÖRTÉNETÍRÁS MÓDSZERTANA
HOGYAN LETTÜNK FINNUGOROK?
Jugria
A finn-magyar rokonítás
Új távlatok /1800-1849/
A finnugor irányzat uralomra jutása /1850-1867/
A KERESZTÉNY MAGYAR KIRÁLYSÁG KORONÁZÁSI JELVÉNYEI
Nos, mit mondanak a krónikáink?
Következzék a S... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Arvisura Anyahita A római katolikus felekezet minden év augusztus 15-én fényes külsőségek között ünnepli meg hazánkban a Nagyboldogasszonyt, de külön ünnepe van a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak (február 2.), a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak (március 25.), a Sarlós Boldog-asszonynak (július 2.) a Havas Boldogasszonynak (augusztus 5.), a Kisboldogasszonynak (szeptember 8.) is. Köz... |
|
|
|
|
|
