|
 |
|
|
| ... Ekkor már az egész kemping sötétségbe burkolódzott. Egyszer még visszanéztem, és láttam, a két lány vidáman integet. Még mindig meztelenek voltak, amennyire meg tudtam állapítani. Visszaintettem, de már igazából nem is érdekeltek. Az őr mord tekintete kísért ki a kapun, amely a vasúti töltés alatt húzódó útra nyílt. Kicsit még tovább baktattam, nehogy gyanúsnak találjon, aztán meg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Istennek érzik magukat.
Ez ugyanúgy jellemző a buszsofőrre , aki ha szaladsz a busz után megvárja míg odaérsz és szépen becsukja az ajtót, ma reggel még integetett is.
Persze visszaintettem csak kicsit másképp.:)És persze jellemző ez még a rendőrre, a biztonsági őrre, a a tanárokra és nem utolsó sorban a vizsgabiztosokra.
Szörnyű egy világ, pedig elvileg minde... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Megemelte a karját és mosolya, ha lehet még kedvesebb és melengetőbb lett. Hátranéztem, de nem volt senki mögöttem. Visszanéztem a lányra, aki már a nevemet is kiabálta. Ügyetlenül visszaintettem, de még mindig nem hittem el hogy ez nekem szól. Közben felálltam guggoló helyzetemből és addigra Andi is odaért.
Ekkor váratlanul és olyan gyorsan, hogy fel sem fogtam nyomott... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... látta, amint ráhengeredem a lejtőre, sose mulasztotta el, hogy utánam ne kiáltson:
- Bukfencező bolond! Bukfencező bolond!
Ilyenkor - két bukfenc között - vidáman visszaintettem neki, és a következő pillanatban már el is tűntem a szeme elől. Lala rossz tornász volt, kövérkés testalkatú, s minthogy ő maga még a vízszintes talajon is nehezen vetett bukfencet, abban... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... mindannyian felálltunk az asztalunktól. Bella és Edward is éppen akkor indultak el a kijárat felé. Bella egyik kezével Edward ujjait szorította, a másikkal felém intett, én pedig visszaintettem neki. Rosalie és Emmett az előbb említett párocska nyomában sétáltak. Rose először Bella felé vetett egy mérges pillantást, majd úgy nézett rám, mint aki menten meg akar ölni. Remélem, nem ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... A kővel kirakott, kanyargós ösvényeken a szomszédos házak lakói igyekeztek egyedül vagy kettesével a kapuhoz. Amikor észrevettek minket, barátságosan felintegettek nekünk. Én is visszaintettem. Olyan otthonos érzésem volt, mintha én is idetartoznék.
A Központban Sanyi vizet töltött a vázába, és gondosan elrendezte benne a csokrot. Aztán leült megszokott helyére az ablak elé.|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... marad. Most én maradtam itthon és a feleségem integette, hogy igazozdjam el a konyhában, nem volt időnk a repülő miatt arra, hogy használati utasításokkal ellásson a konyhát illetően. Visszaintettem, mit gondol ő felőlem, nem tudok én a konyhában eligazodni ? Az nekem semmi. Különösen, hogy minden étel elő van készítve. Csak kinyitom a mélyhűtőt és ott lesz a töltöttkáposzta, tölt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... volt, nem bírtam volna elvinni tőle.
Már szerettem volna megállítani az időt. De a kocsi odalenn várt az ablak alatt és a táskámat vitték lefelé a lépcsőn. Ahogy a folyosóról visszaintettem, Zsigmondyné kihajolt az ajtón, amely oly barátian nyílt meg előttem és a szeme tele volt könnyel.
Csak mikor a kocsiban ültünk, eszméltem rá, talán nem is lett volna szabad elfogadno... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Rókusból. -- Jól ismerem, az ezredes úr borbélya volt, a kádernél pedig egy századnál volt velem.
És már olyan mozdulatot tett Kanyó, hogy indul a ,,fogorvos" felé. Visszaintettem. Megmagyaráztam nekik mindent. Kértem őket, ne csináljanak kellemetlenséget neki.
Alattomban ujjongtam az örömtől. Nagyon neveletlen, fennhéjázó ember volt ez a fogorvos, még a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sahriár király és öccse, Sáh-Zemán király története
FORDÍTOTTA
HONTI REZSŐ
Tudd meg, édes leányom, hogy élt egyszer egy kereskedő; volt vagyona, marhája, felesége, gyereke, és Alláh - magasztaltassék az ő neve! - megáldotta azzal a képességgel, hogy az állatok és madarak nyelvét értette. Ez a kereskedő termékeny vidéken lakott, volt egy szamara meg egy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... minden, ami munkánk során bekövetkezett. egy groteszk esettel ismertetem meg a hallgatót. Ahogy hajtottam a kerékpárt, közben egy ismerőst pillantottam meg, aki felém intett és én visszaintettem felé. Egy börleszk filmben való jelenetnek beillett volna az a pillanat, amikor én ismerősömet figyelve egy óriási csattanás történt. a hangot a váltotta ki, hogy míg intettem ismerősömnek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... továbbra is nevettem.
Ahogy beléptünk a biológia terembe, azonnal meghallottam Bella és Edward boldog vihorászását.
Bella szinte rögtön észrevett és intett nekem, mire én is visszaintettem.
Chelsea-vel leültünk a helyünkre. Lepakoltam a könyveimet és a tollaimat a pad tetejére, majd jobb kezemmel felkönyököltem és fejemet a tenyeremre hajtottam.
- Tényleg ennyi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A PARASZTLEÁNY
Egy februáriusi vasárnapon olyan enyhe idő köszöntött ránk, mintha már javában benne volnánk a tavaszban. A nap meleggel sütötte az iskola oldalát. A föld szikkadozott. A kertben minden tulipán kidugta az első levelének a hegyecskéjét a föld alól.
Ahogy künn pipázgatok a napsütés... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Második fejezet
Már a vonat indulóban volt. Vasutas, int, hogy felszállok vagy nem. Visszaintettem, hogy nem. Vonat tovább indult a másik állomás felé.
- Szia, Drágám! Nem is tudom, hogy hogyan mondjam el a hírt. Azon voltam, hogy megleplek Téged. Amikor hívtál, hogy hol vagyok nem szerettem neked elárulni. Meglepetésnek szánta, hogy Hozzád elmegyek. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pártügyeim
Elő kell vennem igen hamar a piros könyv ügyét. Amit mondtam, megmondtam, evidencia, tehát nem voltam és nem is leszek tagja a pártnak. Ennek ellenére fölvettek, mégpedig munkatársnak. Kezdők sorsa a gyakornokság, ezt a fázist én átugorhattam. Sokszor éreztem ugyan, hogy senki nem tekint teljes jogú újságírónak, és mindig erre az evidenciára vezettem vissza.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... összeg, akkor már bevásároltam -, és úgy, hogy senki ne lássa, letettem mellé az ülésre. Mikor leszálltam, a kislány felállt és egy tétova, integetésnek alig nevezhető mozdulatot tett. Visszaintettem, Ő elmosolyodott és én biztosan tudom, hogy megértette: nem alamizsnát kapott.
Azóta, ha utazom, minden alkalommal látom Őt az ülés sarkában kucorogni olyan tisztán, mintha tényl... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bezárni az ajtót! Sietek majd haza, addig nézd a tévét! A leckét azonban csináld meg előtte... - szólt utánam anyám.
- Jó, jó - dünnyögtem magamban álmosan, miközben még visszaintettem anyámnak.
Pár házzal arrébb lakott az egyik osztálytársam. Reggelente - mikor nem voltam még késésben - általában bementem hozzá, hogy együtt menjünk az iskolába. Azon a reggel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Andrást. Vállig érő barna haja volt, szeme kékjét még jobban kiemelte vékony keretes szemüvege. Amikor találkozott a tekintetünk, finoman elmosolyodott és biccentett felém. Zavartan visszaintettem, majd rögtön le is szidtam magam gondolatban: ,,Ugyan már, Szilvia, csak nem jössz zavarba egy fiatal férfitól, akit még csak nem is ismersz?"
Igyekeztem figyelni, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Trevi-kúthoz. Olaszul beszélgettünk a fiúkkal és vacsoráztunk. Éppen belekortyoltam a könnyű borba, amikor észrevettem, hogy a szomszéd asztalnál ülő férfi mosolyogva integet. Tétován visszaintettem, mire felállt, hozzám lépett, és megkérdezte:
- Nem találkoztunk már valahol?
Meglepődtem, hogy magyar szót hallok, de megint ez a hülye közhely. Pedig nekem is i... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Végül is két óra valahány perckor megjött az ők autójuk felültek és elmentek, láttam őket a villamos megállóból, és ők is láttak engem, integettek is nekem az ablakból és én is visszaintettem persze.Néha talán mert a közlekedési viszonyok megkövetelik, van, hogy a kocsi nem onnan indul el ahol a fotókon látni lehet, nem ott áll meg a busz hanem a kis állomás előtt, így volt mos... |
|
|
|
|
|
