|
 |
|
|
... ezt!:
,,....nemsokára mi is meghalunk, minket is csak egy kis ideig szeretnek még, aztán elfelejtnek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő. A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szertet; csak az marad meg,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszürke tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesű... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszürke tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesű... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... igazán, az bánt,
A világ bűnbaknak engem szánt,
Ha ártanék, hát ítélkezzen felettem a magas,
Ne azok, kik csak olyanok, mint én magam.
Felkerekedem újra, majd visszahullok,
Nem múló küzdelem az életem.
Egyszer majd sírva-nevetve elmúlok,
Bánom, hogy többet nem tehettem...
Varázsos napkelte, felcsillan öntudatlan,
Narancs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszürke tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesű... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... visszatérés, ölelés,
fűben, fák alatt megterített asztal,
hol nincs első; és nincs utolsó vendég,
végül is milyen lesz, milyen lesz
e nyitott szárnyú emelkedő zuhanás,
visszahullás a fókusz lángoló
közös fészkébe? -nem tudom,
és mégis, hogyha valamit tudok,
hát ezt tudom, e forró folyosót
e nyílegyenes labirintust, melyben
mind töm... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszürke tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesű... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Szemérmes adatok
fejezik ki világunk
tárgyiasan, indulattalanul:
évente mintegy 40 millió
éhhalál; és - bár ez banális - visszahull
közben ős-méhébe, az óceánba még
töméntelen ,,túltermelt'' tej, gyümölcs s egyéb,
Továbbá:
minden második gyerek
e földön... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... eredményez. Miután a felmelegedett levegő nagymennyiségű nedvességet, vízpárát szállít a magasba, a lehűlés miatt a levegőből a pára kicsapódik, kondenzálódik és csapadék formájában visszahull a földre.
A sugárzásból származó hőmérsékletnövekedés, valamint a földi tüzelésekből származó meleg hatására a levegő nedvességtartalma hatványozottan nő, következésképpen a csapa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sír.
Ráfekszik az alkonyat.
Távol mozdony füttye sír,
sír egy távoli vonat.
Mit csináljak? Két szemem
álmatlan sötétbe néz.
Sírva mondom: Édesem!
S bénán visszahull a kéz.
Tárul, esd és visszahull:
édes, édes, édesem!
Lásd, a lámpás éjbe fúl
s itt maradtam rémesen,
árva-búsan, egyedül.
Mind sűrűbb a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... az időtlen
teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét
hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és
visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszülte tükrének egy-egy
cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása.
Minden szó hamis, mert az egészet részb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... északi oldalán lévő Sciara del Fuoco vagyis Tűzút. Ezen a meredek lejtőn alázúduló láva olykor elérheti a tengert is. A Strombolin több kis kráterből feltörő vulkáni anyag többnyire visszahull a kráterbe, és csak ritkán fordul elő ( a mostanihoz hasonlóan ), hogy a lejtőn leömölve eléri a tengert.
A Stromboli adta a nevét a vulkanológiában használt ún. Stromboli-típusú vulká... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... unalom-analitikusok!)
Szemérmes adatok
fejezik ki világunk
tárgyiasan, indulattalanul:
évente mintegy 40 millió
éhhalál; és - bár ez banális - visszahull
közben ős-méhébe, az óceánba még
töméntelen ,,túltermelt'' tej, gyümölcs s egyéb,
Továbbá:
minden második gyerek
e földön arra született,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Úristen.
Kegyetlen szél kerekedik
Holnap ilyenkor,
Kidőlt serlegekből elfolyik
Az úrasztali bor.
Ím, most e vers is meggyötör,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szólt a nővérnek sem.
Figyelni kezdte magát, a bal fele nem mozgott, se a keze, se a lába. Pedig érezte, látta, hogy van. A jobbal felemelte a bal kezét, de amikor elengedte az visszahullt a lepedőre. Még ekkor sem szólt senkinek. Csak délben az asszonynak mondta el, hogy mi történt vele: “azt hiszem, megbénult a bal felem". A felesége azonnal rohant a dokihoz. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hangom,
az égig szállna harsány éneke
és nem volna e széles nagy világon
riadóbb kürt és harsogóbb zene!
De ember nyelven csak dadogva szólal,
az allelujám gyöngye: visszahull.
Pacsirta zeng a kékpiros magasban,
be jó neki: őt meghallja az Úr!
Pacsirta, fönt, a sugaras egekben
trillázad föl e gyönge dallamot,
az igazság... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sír.
Ráfekszik az alkonyat.
Távol mozdony füttye sír,
sír egy távoli vonat.
Mit csináljak? Két szemem
álmatlan sötétbe néz.
Sírva mondom: Édesem!
S bénán visszahull a kéz.
Tárul, esd és visszahull:
édes, édes, édesem!
Lásd, a lámpás éjbe fúl
s itt maradtam rémesen,
árva-búsan, egyedül.
Mind sűrűb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ember-fölényem?
Szívósan és félelmesen kisért,
réz-sárga karma villogott a fényben.
2
Lengett, ringott, nyilallva felcsapott,
szitált s két szárnyát zárva, visszahullt.
Vad mámorában mit gondolhatott,
míg így kísért, nem azt, hogy: Nyomorult?
Rigó
A zápor gyér esővé csendesül,
mélykék az égbolt, mint az indigó.
A barká... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fák fölött a csille fölmerül:
vajon mit hoz, mi titkot tartogat... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hozzám fordult:
- Remélem, nem bánja, uram?
- Dehogy, semmi gond, Caitee. Rajta, emelje csak kissé feljebb a szoknyáját.
Caitee megfordult, és előredőlt. A szoknyája visszahullt a combjára. Terpeszbe állt, és visszanézett ránk. Megint felhúzta a szoknyája szélét, és csak valahol félúton állt meg. Pár percig így táncolt és vonaglott előttünk, aztán visszaengedt... |
|
|
|
|
|
