|
 |
|
|
... azt, amit a filmvásznon megjelenő színészek jobbik esetben hihetően hazudnak nekünk: az a fajta átölelés, mely fájdalomtól terhes és mégis a könnycseppeket az öröm szárítja fel.
Ritkán hallok ennyire mély zenét, holott rengeteg anyag jön ki minden egyes nap.
Sokat gondolkodtam kikhez is tudnám hasonlítani, ám egyik koncepcióba se merül el maradéktalanul, valami fenn mara... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zokogott.
Hideg szobák mélyén arcok, egy gyerek rí amott.
Kószáló, sápadt árnyak billegnek ridegen, némán.
Egy munkás sorsába törődve araszol a hideg létrán.
Fagyos, roskatag nappalok végtelen sorozata ez.
Egy zúzmara lepte, út menti fasor a végtelenbe vesz.
Hallani a súlyos ágak egymásba fonódó, bús énekét -
Fáradva reccsen némelyik,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... olyan emberekkel voltak a szüleimnek hitt emberek kapcsolatban, mint például "Laci bácsi", vagyis, Kovács László, aki azonnal felötlött emlékezetemben 2004. október 23-án.
Máskor is gondolok rá és megbízóira, de ekkor konkrét oka volt. Végignéztem az M1-en azt a filmfelvételt, amit egy angol újságíró készített és vágatlanul kijuttatott az országból 1956 karácsonya után. A ko... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Ami ma van országunkban és szerte a világban, az meghaladja a legsötétebb orweli víziókat is. De tudjátok mi a legszörnyűbb? Az, hogy valójában szinte teljesen tehetetlenek vagyunk. Miért? Mert egyedül vagyunk... Hogy értem? Bármerre nézünk, bármerre járunk, hasonló viszonyokat találhatunk, a háttérben szinte mindig ugyanazok a hatalom birtok(bitor)lók, ugyanazok határozzák meg, ho... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
1924. jan. 4.
____________________________________ ____
Kövek
Öreg kövek, ne haragudjatok,
Ha taposlak, hiszen tinálatok
Nagyobb és mozgóbb taposó vagyok.
Szólok hozzátok, vén testvéreim,
Mozgóbb, nagyobb taposó tapos engem
S nem szól, csak jár az emberköveken,
Nem szól, nem szól, vagy jelekben beszél
És tán ti vagytok súlyos... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... derű!
Csikó nyerít szerelmi vészt
S a torkom fölkiáltni készt:
- Vén Földünk hogy forog!
S a kék ég is milyen magas,
- Ó pompa, szín, ó dús Tavasz!
- Reá ha gondolok.
Itt ékes, hímes szőnyegek,
Ott északon a bús hegyek,
Hol nem gondolnék rá soha -
De arra nem megyek...
- Rikolts, dalolj szegény torok:
- Ihaj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mi van? Semmi.
A közelmúlt nem is olyan borzalmas. Csak is a világi gondjaimmal foglalkoztam, mint minden normális ember. De aztán visszahulltam. Hogy miért? Talán, mert azok az apró célok értelmüket vesztették. És már nincs mit, kitűzzek magam elé.
Minden ember általában a vágyit tűzi ki maga elé célul. De ha már nem emlékszel rájuk?
-Teremts újakat!- mondá a másik... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... velem.
Skipper és Barkley előveszik a mobiltelefonjaikat.
- Túl nagy a mobilod - mondja Barkley Skippernek. Később Carrie és Barkley elmennek a Tunnelbe, nézik milyen szépek a fiatalok, cigarettáznak, és egymás után dön¬tik le az italokat. Barkley lelép a flitteres arcú lánnyal, Carrie pedig Barkley legjobb barátjával, Jackkel kavar. Táncolnak, aztán, mint a bolondo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lefoglaltak, dugig vagyunk.
Peti egyre hangosabban vitatkozott a lánnyal, idonként támogatásunkat kérve hátra fordult. A recepciós kiteregette eléje a pultra a foglalásokat, az elojegyzéseket, elokerült valahonnan a miénk is, nyilvánvaló volt, hogy a panzió tévedett. A lány hangja fokozatosan bunbánó tehetetlenséggel telt meg, pedig valószínuleg o tehetett a legkevésbé az eg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szénaszálak ragadtak. A szekér már el-tunt a kanyarban, Csabi két ujjal nagyot, éleset füttyentett.
- Micsoda picsa! ? és úgy integetett, majd leesett a sárhányóról.
A lány felnézett, homlokából kitörölt egy elorebukó tincset, és visszaintegetett, de nem mutatott hajlandóságot arra, hogy közelebb jöjjön. Lekormányoztam a traktort a mezore, megálltam, most már o is lete... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... avagy egy kéjnő meséi - Colin Farrel
Lustán ébredek. Csukott szemhéjamon narancsszín szűrődik át. A hálószoba ablakomon ömlik be a fény, arcomat melegíti. Másik oldalamra fordulok, így a jóleső meleg most a hátamat kényezteti. Csigalassúsággal nyitom ki a szememet, a hálóm falát pásztázom. Semmi különös, pont mint máskor. Levetett ruháimra téved a tekintetem és fe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Lustán ébredek. Csukott szemhéjamon narancsszín szűrődik át. A hálószoba ablakomon ömlik be a fény, arcomat melegíti. Másik oldalamra fordulok, így a jóleső meleg most a hátamat kényezteti. Csigalassúsággal nyitom ki a szememet, a hálóm falát pásztázom. Semmi különös, pont mint máskor. Levetett ruháimra téved a tekintetem és felötlik bennem az előző este. Jóleső borzongás fut át ra... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... továbbengedésért három vármegyével megzsaroló osztrák hercegtől egészen ,,Burgenland"-ig, amikor Trianonban, 400 évi együttélés után, még ők is odasorakoztak a hullarabló politikai sakálok közé. És még most is, amikor már recseg felettük is a tető, amikor már omlik rájuk is a ház, még most sem tudnak emberekké fajulni...
De aztán ezt is abbahagytam. Annál ink... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Jugoszláviába tartva áthaladjanak magyar területen.
* Mintegy ötvenfős csoport megtámadta a belgrádi magyar nagykövetség épületét, kövekkel bezúzták az épület ablakait, megrongálták a homlokzatot és megfenyegették a nagykövetségen tartózkodó személyzetet.
* Az Egyesült Államok lefoglalta az országban lévő jugoszláv diplomáciai képviseleti épületeket és javakat.
*... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rám a tizen-
egyezer szűz haragja, vagy testemet tizenegyezer vessző
harapja, ha tódítok.
- Bódító!
- Érzelmeim kézzel foghatóan hitelesek Nem áru-
lok zsákbamacskát. És ez nem üres szólam.
- Kopj le rólam!
A párbeszéd a Malesherbes úton hangzott el egy ve-
rőfényes májusi reggelen. Virult a természet, még a ve- ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a búvármaszk, egy vékonyka hang nyüszítve hajtogatja rendületlenül a fejemben: ,,ki a vízből, ki a vízből".
Alighanem az életösztön lehet.
Mégis ellentmondok neki, próbálok nyugodt maradni és egy helyben lebegni. Vérem dermesztően hideg, hozzáhűlt a körülöttem lévő óceánhoz.
Szám ráfeszül az életet jelentő pipára, mohón szívom belőle a levegőt, s noha tud... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tülekedtek, nem volt sorbaállás. Nyomban bemehetett.
Bent olyan gőz volt, mint a fürdőben, az ajtó felől a fagy támadott, a pára pedig a zupából szállt fel. A brigádok vagy az asztaloknál ültek, vagy az asztalok között tülekedtek, és várták, mikor szabadul fel egy hely. Minden brigádból két-három ember kiabálva furakodott át a sűrű tömegen, fatálcákra rakott bádogtányé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... audíciómra várok, és egy kissé már elgémberedtek a tagjaim. Körülöttem olyanok, mint én: tehetségesek, zömmel lányok. Van, aki bemelegít a sarokban, a bokáit jártatja. Szteppel. Én nem mozdulok. Ilyenkor a legjobb pihentetnem a tagjaimat. Nem szabad pazarolnom az energiát.
Legalább két órája vagyok itt. Ez lenne az első munkám. Ha megkapnám.
Persze, meg fog... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... eseményekben, és megörökítette számunkra, hogyan remegett meg akkor ott a Föld!
- "Mert nem lehet, hogy a'mellyeket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk."- Simon Péter szavai az Apostolok cselekedeteiből a könyv belső oldalán mintegy hitvallásként olvashatóak. Hogyan is történt? Emlékezzen vissza azokra napokra!
- Az szinte lehetetlen. Azokban a napokban ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fél évszázad mondom újra és újra,
út, melynek ma még végtelen a hossza.
Rohanó idő, s én őt követem,
mert szüntelen hajt, és nem ad kegyelmet!
Hol jobbra, hol balra lök, de menni kell,
pedig megkövült bennem az egyenes.
Nem ismer határt és elveti a célt,
rombol, barázdát húz, majd múltat idéz.
És én, keresem az ott hagyott erényt,
miközb... |
|
|
|
|
|
