|
|
|
... nyár,
mint forró tenger magába merít,
kalászosokat lánggal koronáz.
A végtelen tűz bűnöket izzaszt,
szikrázva izzik, porzik a homok,
láng-fehér gyöngyházboltozat tikkaszt,
fojt a kábulat, lobog a pokol.
A lüktetés szinte forr a nyárban,
tikkad a föld, színeket gőzölög,
forróság vibrál a nyílt világban,
liheg a lég, szomjasan ... |
|
|
|
|
|
|
|
... Hanna
Harmónia
A természet csupa ellentét:
Nappali fény és éji sötét,
Kopár hegyek és virágos völgyek,
Piciny fűszálak, hatalmas tölgyek.
A komor észak és a dalos dél,
A tikkasztó nyár és a dermesztő tél.
A chaos, a rend,
A zaj és a csend,
A föld és az ég,
A kezdet és a vég.
És ellentmondás a történelem.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tengerész volt. Fűtőként dolgozott a Seattle és Ázsia között közlekedő kereskedelmi hajókon, de csak akkor látta a hatalmas óceánt, amelyet átszelt, ha egy kurta szünetre feljött a fűtőház tikkasztó hőségéből, hogy elszívjon egy cigarettát, összehúzott, gyanakvó barna szemmel figyelve a hullámzó, hatalmas vizet. Azután gyorsan eltűnt ismét a mélyben, hogy aludjék egyet a priccsén,... |
|
|
|
|
|
|
|
... Kovács Daniela:
Mire feleszmélünk...
Úgy szállnak olykor felettünk az évek,
mint dús kalász fölött a tikkasztó nyár,
míg megértjük szavát sorsunk ajkívének,
valaha volt hangja már rég messze jár.
Úgy suhan el mellettünk az élet,
ahogy tavaszodván sóhajt el a rét,
s míg szívünket átjárják az ígérő remények,
velün... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Mal nem vette föl a kagylót, amikor Beth telefonált, csak hevert ötödik sugárúti drága lakosztályának túltömött díványán, és révetegen bámulta a Central Park fölött gyülekező, pufók, szürke felhőket.
Túlhajtotta magát a londoni interjúnál, csak az idegeiből és adrenalin tartalékán élt. A milliárdos keményebbnek bizonyult, mint várta. De azért rendesen fölkava... |
|
|
|
|
|
|
|
... elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy tovább indulna, mit vesz észre?
Tekintete rá... |
|
|
|
|
|
|
|
... elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy továbbindulna, mit vesz észre?
Tekinte... |
|
|
|
|
|
|
|
... Harmónia
A természet csupa ellentét:
Nappali fény és éji sötét,
Kopár hegyek és virágos völgyek,
Piciny fűszálak, hatalmas tölgyek.
A komor észak és a dalos dél,
A tikkasztó nyár és a dermesztő tél.
A chaos, a rend,
A zaj és a csend,
A föld és az ég,
A kezdet és a vég.
És ellentmondás a történelem.
Egyén... |
|
|
|
|
|
|
|
... Anikó:
HARMÓNIA
A természet csupa ellentét:
Nappali fény és éji sötét,
Kopár hegyek és virágos völgyek,
Piciny fűszálak, hatalmas tölgyek.
A komor észak és a dalos dél,
A tikkasztó nyár és a dermesztő tél.
A chaos, a rend,
A zaj és a csend,
A föld és az ég,
A kezdet és a vég.
És ellentmondás a történelem.
Egyéni érde... |
|
|
|
|
|
|
|
Juhász Gyula: Vidéki napraforgó
Öreg kert mélyén láttam őt
Tikkasztó nyár fülledt delén.
A vén kert mindig naptalan,
S ő csöndesen csak várt szegény.
Várta az istent, a napot,
Felé fordulni úgy akart,
De hasztalan. Magányosan
És mindig naptalan maradt.
Így néztem őt testvér gyanánt
Fájdalmasan, vén kert előtt... |
|
|
|
|
|
|
|
... elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy tovább-indulna, mit vesz észre?
Tekintete rá... |
|
|
|
|
|
|
|
... elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy továbbindulna, mit vesz észre?
Tekinte... |
|
|
|
|
|
|
|
... fénylenek.
Fjodor Tyutcsev: Gleccserek
Lángol a dél lehellete.
Tüze gyú... |
|
|
|
|
|
|
|
... Gyula- Vidéki napraforgó
Öreg kert mélyén láttam őt
Tikkasztó nyár fülledt delén.
A vén kert mindig naptalan,
S ő csöndesen csak várt szegény.
Várta az istent, a napot,
Felé fordulni úgy akart,
De hasztalan. Magányosan... |
|
|
|
|
|
|
|
...
ELÉRHETŐSÉGEM: TELEFON, SMS, E-MAIL CÍM ITT 0036 702831243.
------------------------------------ ------------------------------------ --------------------------
Boldogság
Mi a boldogság? Hát ez a boldogság, amikor hiszed, hogy a lámpában a gáz soha nem fogy el, amikor úgy érzed, hogy Kovács Apollón... |
|
|
|
|
|
|
|
... ellensége
volna, az dühíti tán, hogy a helyére
lép, hogy felesleges, azt mutatja máris?
A semmi sivatagában kis oázis
a lét, zöldellő fák közt buzog a forrás,
tikkasztó szomjadat oltanád, amikor más
szomjas félretaszít, mert ő az erősebb,
szemében picike zárvány lesz belőled.
Az ember így negyven felé már megérti:
nem biztos... |
|
|
|
|
|
|
|
... változtathatsz ezen. Bocsáss meg, majd döntsd el, hogyan tudsz továbbra eszerint cselekedni az életed minden területén.
29. Vállald a felelősséget! Mit oldok meg azzal, ha a tikkasztó nyarat vagy a tél fagyát hibáztatom? Arra koncentrálj csak, amit te is befolyásolni tudsz.
30. Mindig a most a legmegfelelőbb pillanat! Ne várjuk állandóan a megfelelő évszakot,... |
|
|
|
|
|
|
|
... elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy tovább indulna, mit vesz észre?
Tekint... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Áprily Lajos
Kánikula
Tikkasztó hőség, meddő fellegek,
gyötör megint a néma nyári rém.
Ti irgalmatlan, szikkadó egek,
csak egy mennydörgést küldjetek felém
... |
|
|
|
|
|
|
|
Áprily Lajos
Kánikula
Tikkasztó hőség, meddő fellegek,
gyötör megint a néma nyári rém.
Ti irgalmatlan, szikkadó egek,
csak egy mennydörgést küldjetek felém
... |
|
|
|
|
|