|
 |
|
|
Ha kincseim lennének sem lennék gazdagabb
Ha tengerem lenne sem lennék hatalmasabb
Ha a világ enyem lenne sem lennék gondtalanabb
Ha minden az enyém lenne sem lennék boldogabb
Ha csak kunyhóm lenne sem lennék szegényebb
Ha csak kenyerem lenne sem lennék éhesebb
Ha csak vizem lenne sem lennék szomjasabb
Ha csak leplem lenne sem lennék fagyosa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... parazsat gyújtok
Gyö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... csorgadozó patak,
Ki szomját oltja a fáradt vándornak,
Mint madárnak a szárnya,
S hívogató ég, ahol szabadon szállhat.
Érzem Te vagy a mindenem,
A szerelmem, a tengerem,
Ki nekem mutatja tengerszíneit,
Habos, simogató, fodrozódó hullámait.
A pacsirta, ki zengi dallamos énekit,
S hallatán az emberek kinyitják szíveik.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... parazsat gyújtok
Gy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... élő parazsat gyújtok
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
VÍZ ÉS BOR
Le a tenger fenekére
Merül a halász,
Lent a tenger fenekében
Gyöngyöket halász.
Nekem a boros pohárnak
Öble tengerem,
S gyöngy ha van tán dalaimban,
Az csak ott terem.
Bűnnek éje ült a földön.
Jött a vízözön.
A víz által a bűn éje
Elseperve lön.
Búnak éje ül szivemben;
A bú éjjel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csorgadozó patak,
Ki szomját oltja a fáradt vándornak,
Mint madárnak a szárnya,
S hívogató ég, ahol szabadon szállhat.
Érzem Te vagy a mindenem,
A szerelmem, a tengerem,
Ki nekem mutatja tengerszíneit,
Habos, simogató, fodrozódó hullámait.
A pacsirta, ki zengi dallamos énekit,
S hallatán az emberek kinyitják szíveik.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csorgadozó patak,
Ki szomját oltja a fáradt vándornak,
Mint madárnak a szárnya,
S hívogató ég, ahol szabadon szállhat.
Érzem Te vagy a mindenem,
A szerelmem, a tengerem,
Ki nekem mutatja tengerszíneit,
Habos, simogató, fodrozódó hullámait.
A pacsirta, ki zengi dallamos énekit,
S hallatán az emberek kinyitják szíveik.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Megnéztem a Nádast, a patakom,
szalad-e a mezőbe szabadon?
Tükrét fodrozza még a fűzfa-gally?
szivárványozza még a gyár-olaj?
(Rio de la Platám volt s tengerem,
ahol cél villan és kaland terem.)
Vallattam a mezőt: a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... víz eltakar
szemem elé
kék fátyolt borít
nem látok mást
csak a tenger fodrait
legszebb ruhájába
öltözött nekem
szép akar lenni
hiszen az én tengerem
fülembe
csendes nyugalmat
mormol a mély
"Kicsim, ne félj!"
testemet lágy ölelésként
fonják át
selymes hullám-karok
lebegő testemben... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... parazsat gyújtok
Gyötrő és győzelmes jelü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... örök búcsú csókja,
Félmozdulat, egy ködbe vesző alak...
Meg sosem áll az óra mutatója.
Víz vagyok, mi mindent magával sodor,
Kiszáradt medrek oly régóta várnak,
Tengeremet elérem majd ott, ahol
Hinni lehet a remény dallamának.
"Ki vagy? És hozzám vajon honnan jöttél?
Jöttödre az ég is örömkönnyet ont!
Számomra kegyelmet Te könyörögtél,|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csak halkan, félve mondom:
Kérlek segíts, ha elesnék!
Tudom, hogy számíthatok rád,
Nincs is efelől kétségem,
Életem nélküled csak sár,
Legyél újra a tengerem!
Medencédben megfürdetném,
Keserű ízű lelkemet,
S nyugodt vizedre tenném,
Hánykolódó szívemet.
Hiszen most a kétségektől
Fuldokolva csak szen... |
|
|
|
|
|
|
|
|
VÍZ ÉS BOR
Le a tenger fenekére
Merül a halász,
Lent a tenger fenekében
Gyöngyöket halász.
Nekem a boros pohárnak
Öble tengerem,
S gyöngy ha van tán dalaimban,
Az csak ott terem.
Bűnnek éje ült a földön.
Jött a vízözön.
A víz által a bűn éje
Elseperve lön.
Búnak éje ül szívemben;
A bú éjjelét ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csorgadozó patak,
Ki szomját oltja a fáradt vándornak,
Mint madárnak a szárnya,
S hívogató ég, ahol szabadon szállhat.
Érzem Te vagy a mindenem,
A szerelmem, a tengerem,
Ki nekem mutatja tengerszíneit,
Habos, simogató, fodrozódó hullámait.
A pacsirta, ki zengi dallamos énekit,
S hallatán az emberek kinyitják szíveik.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... parazsat gyújtok
Gyötrő és ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... készült fényképek - Ülőkövem
Valahol csodás hegyvidékünk egyik erdejének közepén, mesés tisztás szélén, fák védelmében áll egy kicsiny tó... az én valaha volt ˝bánat-nyelő tengerem˝.
Több mint tíz éve egy kora áprilisi napon jártam ott először, csordultig telve keserűséggel, bánattal.
Csak a fák, a virágok, a madarak és a duruzsolva repkedő bogarak k... |
|
|
|
|
|
