|
 |
|
... Szabó József emlékezései
Szabó József [szül. 1937-ben]. 1957-1993 között az Újvidéken megjelenő Magyar Szó újságírója, lektora, majd szabadkai szerkesztője. 1995-ben Szekeres László [1931-1997] és Ricz Péter régészekkel, Magyar László [1937-1998] és Lalia Gábor levéltárosokkal együtt alapítója az 1995 óta folyamatosan megjel... |
|
|
|
|
|
 |
|
... a fél osztálynak osztályfőnöki megrovást adott, mert szerinte lazsáltunk, nem futottunk úgy, ahogy az erőnkből tellett volna. Történt aztán sok évvel később, hogy betért a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségébe. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a vezetéknevemen szólított. Több mint negyven év után! Nem mulasztottam el, hogy ne emlékeztessem a valamikori futóverseny utáni követk... |
|
|
|
|
|
 |
|
... már a lámpa fénye mellett olvastam késő éjszakáig.
Egész nyáron, összesen pedig három hónapig voltam a Rukovet szerkesztőségében. Urbán János író, a Magyar Szó újságírója és szabadkai szerkesztője egy alkalommal szóvá tette, nem próbálkoznék-e meg az újságírással. Egyből igent mondtam rá, hiszen elemista korom óta azt terveztem, hogy újságíró leszek. Szeptember elsejéve... |
|
|
|
|
|
 |
|
... 1980
( 2 ) Gajdos Tibor: Képzőművészeti élet Szabadkán a két világháború között. A szerző kiadása, Szabadka, 1977
( 3 ) Balázs G. Árpád: Bolyongó paletta. Életjel Miniatűrök 5. A szabadkai Munkásegyetem kiadása, 1969
( 4 ) 1. levelezőlap:
,,Magyar Szó,,
Szerkesztősége
Subotica
Redakcija ,,Magyar Szó"
24000
Jugoslavija|... |
|
|
|
|
|
 |
|
Bertron Ferenc
Ha emlékezetem nem csal, 1941-ben Némedi Kovács Vince palicsi plébánost a szabadkai Szent György plébániára helyezték és helyére Bertron Ferenc esperesplébános került, aki majd húsz évig, 1960-ban bekövetkezett haláláig látta el a palicsi és - ha kellett - a környező települések hívőinek lelki gondozását. Szigorú és igazságos, jószívű em... |
|
|
|
|
|
 |
|
... érzéketlenül, segítsünk, ha tudunk, de semmiképpen se rontsunk nekik.
Életének utolsó éveiben sem adatott meg neki, hogy a napsugaras őszt élvezhesse. Volt egy időszak, amikor a szabadkai tejpiacon találkoztam vele. Sajnos, rákényszerült, hogy az évtizedekig gyűjtött könyveit árulja. A kevés nyugdíjat kellett pótolnia. Nagyon elszomorított Brindza Károlyt így látni, meg... |
|
|
|
|
|
 |
|
... felismeréshez pedig Kosztolányi versein és versfordításain keresztül jutottam el, a palicsi esperes-plébánosnak, Bertron Ferencnek köszönhetően.. Gazdag könyvtára volt és ott fedeztem fel a szabadkai születésű költő halála után megjelent tizenkét kötetét, ami azért is felkeltette az érdeklődésemet, mert Kosztolányi Árpád, az orvos és családja a szomszédunk volt, középső és legkise... |
|
|
|
|
|
 |
|
... bárkán,
ködös habok közt ringatóztam.
A kanizsai látogatás nagy ösztönzés volt számomra, hogy belekezdjek egy Kosztolányi Dezsőről szóló hosszú dolgozatba, amit nemcsak a szabadkai gimnázium önképzőkörének ülésén olvastam fel, hanem vendégszerepeltünk vele az újvidéki és a zombori gimnáziumban is. A sok Kosztolányi-verset osztálytársaim szavalták.
1955 ... |
|
|
|
|
|
 |
|
... az iskola és a tanári kar nevében dr. Balázs Piri Aladárné magyartanárnő 1957. májusában.
Május 24-én tartottuk meg a 40 éves érettségi találkozót. Abban az évben, amikor a szabadkai gimnázium fennállásának 250. évfordulóját tartja. 1957-ben jöttünk ki a szabadkai gimnázium kapuján. Azóta a VIII. d (német nyelvet tanuló osztály)d és a és VIII. e (angol nyelvet tanuló os... |
|
|
|
|
|
 |
|
...1979. november elsejével kerültem a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségébe Újvidékről, ahol több éven át dolgoztam, s a mindennapi utazás Topolyáról már igen fárasztó volt. Áthelyezésemet kértem Topolyára, s mivel ez nem volt lehetséges, így Szabadkára kerültem. Örültem ennek, hiszen 1957 őszétől ebben a szerkesztőségben kezdtem dolgozni.
Már az első napokban megismerkedt... |
|
|
|
|
|
 |
|
... gyakran itt tologatott le-fel a kocsiban, amikor a szüleim rábíztak, hogy vigyázzon rám. Szívesen vállalta a dadáskodást - ezt már tőle tudtam meg, később, felnőtt koromban, amikor a szabadkai Egészségvédelmi Intézetben, ahol dolgozott, találkoztunk és rákérdeztem. Nem tudtam, hogy az volt az utolsó találkozásunk. Korunk gyógyíthatatlan halálos kórja nem sokkal később a sírb... |
|
|
|
|
|
 |
|
... közös osztálytársunk, aki a szobatársa volt, írt részletesen az Üzenet egyik számában.)
Sok év után, 1979 végén vált ismét rendszeressé a kapcsolatunk, amikor a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségbe kerültem. Magyar László ekkor már a szabadkai Történelmi Levéltárban dolgozott. A tanári pályát cserélte fel a régi dokumentumok rendezésével és tanulmányozásával. Ez felelt ... |
|
|
|
|
|
 |
|
... egyik tiszt felültetett a lovára, s amikor le akartam jönni, nem vett le. Leugrottam és baloldali sérvet kaptam, amit műteni kellett. A műtéttel kapcsolatban csupán arra emlékszem, hogy a szabadkai kórházban a műtőasztalra fektettek, és magamra hagytak. Közben a másik teremben nagy volt a sürgés-forgás. Kihasználtam az egyedüllétet, leugrottam az asztalról és kisurrantam az ajtón.... |
|
|
|
|
|
 |
|
... 1944 nyarán pedig dr. Ibrányi Ferenc budapesti egyetemi tanár, a teológia és a filozófia doktora, a Szent István Akadémia rendes tagja és dr. Ijjas József pápai kamarás, aki 1941-től a szabadkai Paulinum igazgatója volt. 1944-ben Pokorny Alajos, a szabadkai gimnázium tanára és családja mindaddig maradtak, amíg a rendszerváltozás után nem telepítették őket át Magyarországra. Általu... |
|
|
|
|
|
 |
|
Az algimnáziumi évek alatt naponta utaztam villamossal Palicsról Szabadkára, ezért Bertron Ferenc esperesplébános gyakran egy borítékot küldött velem a szabadkai nyomdába, amely akkoriban a Városi Könyvtár által levő épületben volt. A kijavított kéziratokat vittem, vagy a kefelevonatokat hoztam korrektúrára. Reggel, még tanítás előtt átadtam az irodában a küldeményt, s ha kellett, ... |
|
|
|
|
|
 |
|
... 1952-es helsinki olimpiai szereplése hozott annyira lázba, hogy én is megpróbálkozzam ezzel a sportággal, annál is inkább, mert egyik szomszédunk révén sokat hallottam Bato Ognjanovról, aki szabadkai, és oszlopos tagja volt a válogatottnak. A példaképemnek tartottam, az olimpia után pedig még inkább felnéztem rá. Mivel Ognjanov egykor a szabadkai Bácskában, a város legrégibb labda... |
|
|
|
|
|
 |
|
Régészeti szempontból a topolyai község (is) a szabadkai Városi Múzeum "vadászterülete", ennek folytán Szekeres László régész az ötvenes évek végétől kezdődően - kezdetben gyalog, majd motorkerékpáron, később személygépkocsival — rendszeresen járta a terepet, tüzetesen kutatva régi korok nyomai után. Ebben mindig segítőkre is talált, voltak ugyanis, akik felkeresték a s... |
|
|
|
|
|
 |
|
... évvel korábban, 1986-ban tudta meg, hogy Misztert valódi nevén Ságics Ferencnek hívták, Csantavéren született 1901. november 5-én, 1923-ban került szülőfalujából Palicsra, 1967-ben a szabadkai aggok házának a lakója volt és 1971. január 6-án hunyt el.)
A horgászás iránt később sem mutattam érdeklődést.
Fürdeni többnyire a női fürdőbe, olykor a férfistrandra j... |
|
|
|
|
|
 |
|
... különösen bőven termett, a gesztenyét naponta összeszedtünk és a nyári konyhában esténként megsütötte az anyám. Csemegézés közben sokszor arról beszélgettek halkan az apámmal, hogy a szabadkai határban vannak a partizánok és közelednek az orosz csapatok. Mindebből annyit szűrtem ki magamnak, hogy valami másként lesz, mint eddig. Erre következtettem abból is, hogy a nyaralók sokkal... |
|
|
|
|
|
 |
|
... méghozzá rímekbe szedve a mondanivalómat.
A gimnáziumi években minden alkalommal részt vettem az iskola irodalmi pályázatán. Ma is őrzöm és nagy becsben tartom Almási Gábor szabadkai szobrászművész József Attila mellszobrát, amelyet hatodikos koromban érdemeltem ki a pályázaton elért első hely megszerzésével. A díjat a Népkörben megtartott ünnepségen vettem át.
... |
|
|
|
|
|