|
 |
|
|
... Szabó József emlékezései
Szabó József [szül. 1937-ben]. 1957-1993 között az Újvidéken megjelenő Magyar Szó újságírója, lektora, majd szabadkai szerkesztője. 1995-ben Szekeres László [1931-1997] és Ricz Péter régészekkel, Magyar László [1937-1998] és Lalia Gábor levéltárosokkal együtt alapítója az 1995 óta folyamatosan megje... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... után a fél osztálynak osztályfőnöki megrovást adott, mert szerinte lazsáltunk, nem futottunk úgy, ahogy az erőnkből tellett volna. Történt aztán sok évvel később, hogy betért a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségébe. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a vezetéknevemen szólított. Több mint negyven év után! Nem mulasztottam el, hogy ne emlékeztessem a valamikori futóverseny utáni k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... már a lámpa fénye mellett olvastam késő éjszakáig.
Egész nyáron, összesen pedig három hónapig voltam a Rukovet szerkesztőségében. Urbán János író, a Magyar Szó újságírója és szabadkai szerkesztője egy alkalommal szóvá tette, nem próbálkoznék-e meg az újságírással. Egyből igent mondtam rá, hiszen elemista korom óta azt terveztem, hogy újságíró leszek. Szeptember elsejéve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Mesterről.
Jegyzetek
( 1 ) Bori Imre: Balázs G. Árpád. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1980
( 2 ) Gajdos Tibor: Képzőművészeti élet Szabadkán a két világháború között. A szerző kiadása, Szabadka, 1977
( 3 ) Balázs G. Árpád: Bolyongó paletta. Életjel Miniatűrök 5. A szabadkai Munkásegyetem kiadása, 1969
( 4 ) 1. levelezőlap:
,,Magyar... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bertron Ferenc
Ha emlékezetem nem csal, 1941-ben Némedi Kovács Vince palicsi plébánost a szabadkai Szent György plébániára helyezték és helyére Bertron Ferenc esperesplébános került, aki majd húsz évig, 1960-ban bekövetkezett haláláig látta el a palicsi és - ha kellett - a környező települések hívőinek lelki gondozását. Szigorú és igazságos, jószívű em... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Károly
1998 őszén jelent meg utolsó kötete *, aminek nem sokáig örülhetett, mert 1999 áprilisában a sírjánál búcsúztunk tőle. Halála előtt három nappal, délelőtt kilenc óra előtt még Szabadka központjában az egyik átjárónál találkoztam vele. Botra támaszkodva állt a járda szélén, várta, hogy a villanyrendőr a gyalogosoknak jelezze az átkelést. Viccelődve megjegyezte... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... felismeréshez pedig Kosztolányi versein és versfordításain keresztül jutottam el, a palicsi esperes-plébánosnak, Bertron Ferencnek köszönhetően.. Gazdag könyvtára volt és ott fedeztem fel a szabadkai születésű költő halála után megjelent tizenkét kötetét, ami azért is felkeltette az érdeklődésemet, mert Kosztolányi Árpád, az orvos és családja a szomszédunk volt, középső és legkise... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr. Bajsai Vojnits Aladár
Iványi István kétkötetes Szabadka-történetéből tudjuk, hogy a Vojnichok egykor jelentős szerepe töltöttek be a város életében. Egyikük egyenes leszármazottja volt dr. Bajsai Vojnich Aladár, Szabadka önkormányzatának kultúrfőtanácsosa, aki családjával együtt 1943-ban és 1944-ben Palicson, a templomkertben levő emeletes épületben töltötte a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bárkán,
ködös habok közt ringatóztam.
A kanizsai látogatás nagy ösztönzés volt számomra, hogy belekezdjek egy Kosztolányi Dezsőről szóló hosszú dolgozatba, amit nemcsak a szabadkai gimnázium önképzőkörének ülésén olvastam fel, hanem vendégszerepeltünk vele az újvidéki és a zombori gimnáziumban is. A sok Kosztolányi-verset osztálytársaim szavalták.
1955 ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr. Walter Béla
Ha majd egykor valaki arra vállalkozik, hogy részletesen megírja Topolya egészségügyének történetét, külön fejezetben mindenképpen részletesen szólnia kell dr. Aleksandar ©ijačićról és dr. Walter Béláról. Róluk ugyanis még nem írtak kimerítően, míg dr. Hadzsy Jánosról, a legendás hírű orvosról évekkel ezelőtt könyv jelent meg Brindza Károly publici... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... az iskola és a tanári kar nevében dr. Balázs Piri Aladárné magyartanárnő 1957. májusában.
Május 24-én tartottuk meg a 40 éves érettségi találkozót. Abban az évben, amikor a szabadkai gimnázium fennállásának 250. évfordulóját tartja. 1957-ben jöttünk ki a szabadkai gimnázium kapuján. Azóta a VIII. d (német nyelvet tanuló osztály)d és a és VIII. e (angol nyelvet tanuló os... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...1979. november elsejével kerültem a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségébe Újvidékről, ahol több éven át dolgoztam, s a mindennapi utazás Topolyáról már igen fárasztó volt. Áthelyezésemet kértem Topolyára, s mivel ez nem volt lehetséges, így Szabadkára kerültem. Örültem ennek, hiszen 1957 őszétől ebben a szerkesztőségben kezdtem dolgozni.
Már az első napokban megismerkedt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... gyakran itt tologatott le-fel a kocsiban, amikor a szüleim rábíztak, hogy vigyázzon rám. Szívesen vállalta a dadáskodást - ezt már tőle tudtam meg, később, felnőtt koromban, amikor a szabadkai Egészségvédelmi Intézetben, ahol dolgozott, találkoztunk és rákérdeztem. Nem tudtam, hogy az volt az utolsó találkozásunk. Korunk gyógyíthatatlan halálos kórja nem sokkal később a sírb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egykori közös osztálytársunk, aki a szobatársa volt, írt részletesen az Üzenet egyik számában.)
Sok év után, 1979 végén vált ismét rendszeressé a kapcsolatunk, amikor a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségbe kerültem. Magyar László ekkor már a szabadkai Történelmi Levéltárban dolgozott. A tanári pályát cserélte fel a régi dokumentumok rendezésével és tanulmányozásával. Ez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... egyik tiszt felültetett a lovára, s amikor le akartam jönni, nem vett le. Leugrottam és baloldali sérvet kaptam, amit műteni kellett. A műtéttel kapcsolatban csupán arra emlékszem, hogy a szabadkai kórházban a műtőasztalra fektettek, és magamra hagytak. Közben a másik teremben nagy volt a sürgés-forgás. Kihasználtam az egyedüllétet, leugrottam az asztalról és kisurrantam az ajtón.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fogadtak nyaralókat, akik elsősorban Budapestről érkeztek és minden évben visszatértek.
1945-ig minden évben a templomkert emeletes épületében nyaralt dr. Bajsai Vojnich Aladár, Szabadka kultúrfőtanácsosa, a földszinten dr. Mócsy István alpolgármester, 1943 és 1944 nyarán pedig dr. Ibrányi Ferenc budapesti egyetemi tanár, a teológia és a filozófia doktora, a Szent Istvá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Az algimnáziumi évek alatt naponta utaztam villamossal Palicsról Szabadkára, ezért Bertron Ferenc esperesplébános gyakran egy borítékot küldött velem a szabadkai nyomdába, amely akkoriban a Városi Könyvtár által levő épületben volt. A kijavított kéziratokat vittem, vagy a kefelevonatokat hoztam korrektúrára. Reggel, még tanítás előtt átadtam az irodában a küldeményt, s ha kellett, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csillagászattal is foglalkozott. Tőle hallottam, hogy a múlt században, a jelenlegi teniszpálya közeli szakaszon, a magas fák összehajolt lombjai alatt, mintegy alagútban közlekedtek a vonatok Szabadka és Palics között. A parkban épült legelső villák egyikéből a tulajdonos nyitott ablak mellett ülve vadászott, hiszen akkoriban vadban rendkívül gazdag volt az erdő.
Ha me... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... 1952-es helsinki olimpiai szereplése hozott annyira lázba, hogy én is megpróbálkozzam ezzel a sportággal, annál is inkább, mert egyik szomszédunk révén sokat hallottam Bato Ognjanovról, aki szabadkai, és oszlopos tagja volt a válogatottnak. A példaképemnek tartottam, az olimpia után pedig még inkább felnéztem rá. Mivel Ognjanov egykor a szabadkai Bácskában, a város legrégibb labda... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Régészeti szempontból a topolyai község (is) a szabadkai Városi Múzeum "vadászterülete", ennek folytán Szekeres László régész az ötvenes évek végétől kezdődően - kezdetben gyalog, majd motorkerékpáron, később személygépkocsival — rendszeresen járta a terepet, tüzetesen kutatva régi korok nyomai után. Ebben mindig segítőkre is talált, voltak ugyanis, akik felkeresték a s... |
|
|
|
|
|
