|
 |
|
|
| ... meghökkent. A galéria túlsó végén kinyílt az ajtó! Nem óvatosan vagy zajtalanul, hanem egészen hétköznapi módon. Egy sereg árnyalak özönlött be rajta régmúlt idők díszes öltözékeiben. Nem suhantak, nem libegtek - egyszerűen csak betrappoltak, sután és idegenkedve, szájukat tátva a csodálkozástól. Az élen valami libériás komornyik haladt, aki egynéhányszor megállt, hogy megmutassa ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... éjben
S valami furcsa tűz gyúlt a fiú szívében
Az angyali csókot viszonozta szenvedéllyel
Jaj, de gyönyörű volt ez a holdas éjjel!
Nem sokkal később kéz a kézben suhantak
A szűz havon át szaladtak, szaladtak
Az angyalok serege énekelt fentről nekik
Míg a csillagok a boldogság útjára vezetik
Nincs többé magány, ha két szív egyszerre d... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... szemeinkben...
Könnyû léptekkel suhantunk tovább, nehogy új
csókkal túrjuk fel a havat és kivirítson
a fekete föld, minden szerelmeknek réme...
Aznap éjjel a felhők hangtalan suhantak,
aznap a fehér dombokon nem csókolództak.
Reichenberg, 1928. november 15
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szivünknek!
Sok forró pillanat! = Mind, mind oly messze tűntek...
- Milyen kék volt az ég! Jövőnk s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... leégett falu üszkös bal végétől valami ezerötszáz lépésnyire megszállja az útvonalat, s ott gyorsan fedezékbe kaparja magát, ahonnan reggelig figyelhesse az éjszakát.
Madarak suhantak át a levegőben, fűszálat vittek a csőrükben, vagy bogarat. Távolról ágyúdörgés hallatszott s elszórt puskalövések, kettős csattanással, néha mint egy dongó zirrent el a fül mellett egy-egy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... lett volna neki, de így csak a fejét csóválta. Más lehetőség nem lévén, utánuk kullogott ő is. A város nem volt éppen közel. Sötét este lett, mire elértek az első házakhoz. Hang nélkül suhantak a néptelen utcákon, reménykedve abban, hogy nem tartóztatja fel őket senki. A kutya elég nyugodt volt, mert ismerte a terepet, de a róka mindig összerezzent, amikor elhajtott mellettük egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megtisztelni szerény asztalát.
A szolga volt, aki mindennap hívni szokta. A Szegény-fiú megfordult. A nagy terem nyitott ablakából zene és dal szűrődött ki; könnyű, fehér alakok suhantak el az ablak mellett.
Szegény-fiú egy pillanatig habozva állt.
- Bátyám! - kiáltotta rettegő hangon. Kemény-legény megjelent a kapuban.
̵... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... talán azért fogadta be, hogy lekösse és szórakoztassa a feleségét? És ez a szegény asszony - vajon milyen fura betegsége lehet? Gondolatai egyre inkább összekavarodtak, már csak árnyékok suhantak: szomszédnője, a kis Pichonné, akinek pillantása olyan tiszta és semmitmondó, a szép Hédouinné, aki fekete ruhájában olyan kifogástalan, olyan komoly, azután Valérie asszony tüzes szeme v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... dalolnak
szerelem-óvta régi szobák
ajtajai csukatlan zárulnak
hajdani utasok menetlen
violafehérben itt voltak
hajdani csengők csendültek
hajdani sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... valami olvasnivalót?
Évekkel és évekkel és évekkel azelőtt, mikor még kisfiú voltam, mikor farkasok éltek Walesben és madarak, akiknek vörös flanel alsószoknya-színűk volt, és suhantak a hárfa alakú hegyek között, midőn mi éjjel és nappal daloltunk és dagonyáztunk barlangjainkban, melyek nyirkos farmházak vasárnap délutáni illatára emlékeztettek - mi fogócskáztunk és bi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
GEORGE ELIOT
A VÍZIMALOM
FORDÍTOTTA SZINNAI TIVADAR
TARTALOM
ELSŐ RÉSZ
A FIÚ MEG A LÁNY
1 A DORLCOTE-I MALOM
2 A DORLCOTE-I MALOM GAZDÁJA KIJELENTI, MIT HATÁROZOTT TOM JÖVŐJÉRŐL
3 MR. RILEY TANÁCSOT AD TOM ISKOLÁJA DOLGÁBAN
4 TOMOT HA... |
|
|
|
|
|
|
|
|
MÁSODIK RÉSZ
Cosette
ELSŐ KÖNYV
Waterloo
I
Mit lát az ember Nivelles-ből jövet
A múlt évben (1861),[311] ragyogó májusi reggelen, egy utas, éppen az, aki ezt a történetet elbeszéli, Nivelles-ből jövet La Hulpe felé igyekezett. Gyalogszerrel. Két sor fa között a széles, kövezett országúton haladt, amely áthullámzott az egymás után köve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
NEGYEDIK RÉSZ
A Plumet utcai idill és a
Saint-Denis utcai hősköltemény
ELSŐ KÖNYV
Néhány lapnyi történelem
I
Jól szabták ki
A történelem legkülönösebb és leginkább meghökkentő időszakai közé tartozik 1831 és 1832, az a két év, amely közvetlenül a júliusi forradalom után következik. Ez a két év úgy magaslik ki az előző és a követ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... mikor attól fél az ember, hogy felébreszt valakit álmából. Közben szemtelen és komoly gyermekarcán, amely csintalan és mégis oly mély, vidám és mégis oly szívet tépő volt, öreges fintorok suhantak át, mintha csak ezt mondaná: - Nohát! - Lehetetlen! - Káprázik a szemem! - Álmodom! - Csakugyan ő volna? - Nem, nem ő! - De igen! - De nem! stb. Gavroche ide-oda himbálózott a sarkain, k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... feje a jövendő fényébe magaslott. Holttestek hevertek, és kísértetek álltak talpon. Az órák óriásira nőttek, mintha az örökkévalóság órái lettek volna. Az ember a halálban élt. Árnyak suhantak el mellette. Mi volt ez? Véres kezeket látott; irtózatos, fülsiketítő lárma volt, de félelmetes csend is; nyitott szájak üvöltöztek, más nyitott szájak hallgattak; köröskörül füst, vagy talá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Krúdy Gyula
A vörös postakocsi
A múzsa csak a szerelemnek
Tűntével jött meg. S mostan ím
Kisérlet ez: ha megegyeznek
Dalomban érzés, eszme, rím.
Szabad a költő, nincs keserve,
S a kis lábat megénekelve,
Gyarló versében a szeszély
Itt-ott magáról is besz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Krúdy Gyula
Őszi utazások a vörös postakocsin
Előhang a második kiadáshoz
Amikor ezeket a sorokat írom könyvemhez, a kakukk kiáltozik a Margitszigeten; kétszer-háromszor szól, akármint figyelem útjában. Vajon nekem kiáltott vagy pedig annak a tarfejű kertásónak, aki minden tav... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... figyelni az útra.
Megkérdeztem, hogy mit akarsz?
Azt válaszolta te mit akarsz.
Mondom mi van?
Én te vagyok. ŐŐŐŐ nem tudom megmutatnád mi vagy te bennem? Erre gondolatok suhantak végig előttem, mintha visszapörgettem volna történéseket.
Azok a dolgok jelentek meg, amiket emberekről gondolok és nem mondom ki. Azt mondta a fekete angyal szerű részem, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tamási Áron
Ábel Amerikában
TARTALOM
Első fejezet
Második fejezet
Harmadik fejezet
Negyedik fejezet
Első fejezet
Szegény anyám olyan asszony volt, kinél kedvezőbb még virágban sem termik. Amíg élt is, mindig pártomat fogta, csak néha a s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szentiday Klára Mária: A táncoló betyár
A férfi udvariaskodva tessékelte maga elé a műkereskedőt, miközben mindketten beléptek a félhomályban úszó terembe. Az ajtóval szemközt háromlábú festőállvány vonta magára a figyel¬met, a csíptetőbe befogva ott pompázott az eladás tárgyát képező, f... |
|
|
|
|
|
