|
 |
|
|
... tekintete szüntelen a zugsorokat leste.
Az éj leple alatta temető csendjét sírás töri meg,
Valaki egy fejfa előtt keservesen remeg.
A gyászos sötétben valaki halkan zokog,
Siratja a kislányt ki már régen halott.
Megzörrennek a fák megint a temetőbe,
Ismét szél támad, s szól szomorúan, remegve:
"Ne sírj, kérlek drága, ne sírjál,
Már nem fáj, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rajta "Az igaz út határa",
Átlépek hát, keserű szívem húz, von, nem ereszt.
Kiábrándult idő kereke, fanyarul szemléli a delet.
Kínnal teli nyikorgása átkozott sirám, siratja az értékeket.
Gyűlölködő Nap perzseli kimerült testem s szellemem,
Kardom bánatos fénnyel tekint reám, megszenvedett Ő is,
Feltekintek, dühödt fák bosszút akarnak, kivágni s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tette
Megcsaltad a szívét s ő belehalt ebbe
Szeretett ő téged te küldted a halálba
Nyugszik már a földben ahogy a mennyországban
Az éj leple alatt valaki halkan zokog
Siratja a fiút aki már rég halott
Fáj nagyon a szíve érzi már nem bírja
Mert a szerelem gyötri és kínozza
Gyenge szellő lebben a temetőben
Ismét sír valaki halkan esdeklőe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A fák is siratják...
Tovább él a nap, amikor megláttam,
tovább él a perc, amit úgy kívántam,
tovább élek én, tovább él ő bennem,
mit tehetnék mást, ha egyszer őt szerettem.
A fák is siratják az elveszett lombokat,
mit tehetsz te mást, ha neked ez maradt,
a fák is azt hiszik, hogy nem igaz most a tél,
mit tehetsz te má... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... anyaországiak szemében, mostohák.Évente többször is megemlékezünk a Holocaustról,de a Trianon óta megölt ,elhurcolt,megerőszakolt,munkatáboro kban megkínzott magyar embereket soha senki nem siratja.Még Trianonról sem szabad beszélni,mert akkor eszükbe juttatjuk a bűnüket.
Hát többek között ezért nem tartom jellemes kormánynak a jelenlegi kormányt, és ezért akarom Gyurcsány le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ősziesre fordult az idő, síratja akit ma temetnek és akik ma elmentek..mi is földbe teszünk egy kedves fiatalembert. Értelmetlen halál volt az Ővé. Szolgálatból jött hazafelé, egyéves fiához, szép feleségéhez.Csak az a baj, hogy sohasem ért haza.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Érezhetően ma reggelre valami megváltozott..az eső áztatta éjszaka sok meglepetéssel szolgát..elázott a reggeli postám..nem voltak a helyükön a reggeli kutyasétáltatók...talán már a kutyák sem keltek ma olyan szívesen...változott a színpaletta..nincs benne kevesebb szín , csak más lett domináns..nézem az embereket az utcán.. előkerültek az esernyők.. amelyek nem csak az eső... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... könnyezik,
ugye megijedtél most is, hogy ráhullott
ijedt szőkeséged közt egy esőcsepp
az arcodra, pedig csak az eső esik
és hidd el hogy vége;
és ezt a sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... könnyezik,
ugye megijedtél most is, hogy ráhullott
ijedt szőkeséged közt egy esőcsepp
az arcodra, pedig csak az eső esik
és hidd el hogy vége;
és ezt a sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Előre is elnézést kérek (v inkább utólag? :-)) Jankai Jánosnétól h "felhasználom", "lenyúlom" a versét (az ő saját blogjáról), de nagyon tetszik! Tényleg nagyon kifejező. És szeretném vhogy "archiválni" saját magamnak is :-)
Magamban sétálok, céltalanul én,
A jó öreg November, enyhe reggelén,
Hallgatom az öreg fák utolsó sóhaját,
Hallgatom az avar... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Elnézést kérek :-)) Jankai Jánosnétól h , "lenyúlom" a versét (az ő saját blogjáról), de nagyon tetszik!
Szeretném "eltenni" magamnak.............
" Magamban sétálok, céltalanul én,
A jó öreg November, enyhe reggelén,
Hallgatom az öreg fák utolsó sóhaját,
Hallgatom az avarban az elmúlás zaját,
Könnyek nélkül sírja az ég bánatát,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... képzeletbeli beszélgetés víziókba csaphat át, mikor a hozzátartozó már látni is véli szerettét, stb.
Önsajnálat, depresszió
Sok esetben a hozzátartozó nem is annyira az elhunytat siratja, hanem önmagát, aki többé sohasem fog találkozni, érintkezni családjának halott tagjával, kedves ismerősével. Az erre való rádöbbenés is önmarcangolást okozhat, pedig természetes j... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... könnyezik,
ugye megijedtél most is, hogy ráhullott
ijedt szőkeséged közt egy esőcsepp
az arcodra, pedig csak az eső esik
és hidd el hogy vége;
és ezt a sze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabó Lőrinc: November
Az ősz legutolsó virágait
szedem. November siratja magát.
Sárban gázolok a dúlt réten át,
s mintegy válaszként bennem is esik.
S ez így lesz most már mindig, mindig így.
Most lettem öreg, céltalan a vágy.
Gördűlne elém az egész világ,
nem jutnék benne, csak a sírodig.
Apró csillagok, kék s arany szemek,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tudod arra gondoltam,
hogy azt mondják
az ember
minden elvesztésben,
minden halálban
saját magát siratja.
Mi lesz,
ha egyszer én is,
mi lesz velem nélküle.
Hogy lehet így tovább élni?
Az ember önző,
és minden sajnálata
az önsajnálatban,
nem az együttérzésben
gyökeredzik.
Magunkat siratjuk,
ha van, akkor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Salisbury mellett, a wiltshire-i mező közepén áll a történelem talán legrejtélyesebb emlékműve: Stonehenge, amelyet valószínűleg i. e. 3000 és 1500 között emeltek. Máig sem tudni, kik építették, mint ahogy az sem ismeretes, hogy mire szolgált.
John Aubrey brit író elmélete szerint olyan szentélyről lehet szó, ahol a druidák (kelta népek papjai) ünnepelték a nyári napfor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fájdalom torzítja.
Szenvedéllyel énekli szerelmes dalát,
Csak egy irányba néz, túlra, oda, át.
A hold ezüstje borítja testét, csillantja könnyét,
Hejh ez a fiú, elgyötörve siratja szívszerelmét.
Már halkul s fakul eme kedves nóta,
Hisz énekli már csengőhangon hetek óta.
Lassan elcsendesül, magába fordul,
S ahogy az első napsugár előtódul,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... könnyezik,
ugye megijedtél most is, hogy ráhullott
ijedt szőkeséged közt egy esőcsepp
az arcodra, pedig csak az eső esik
és hidd el hogy vége;
és ezt a sze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mond ???!!!!
Sajna, azt mondta Zénó,h már nem adja vissza ....persze,nem is várnám el tőle....egész éjjel "babajgatta" ...persze,h az övé marad !!!!!!
(Ancsám,annyira siratja .....amikor még úgy nolt,h már nem él.....egyáltalán nem vette a szívére .....most,meg vissza akarja kérni .....)
HA EBBŐL SZOMSZÉD-HARAG LESZ ........nemtudommitcsinálo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... ha az ember nem boldog. Aztán egyszer eljön az idő, amikor már az élettől semmi nem várható, akkor megpróbál örülni a rossznak is, ami még nincs, vágyakozva gondol a jóra, ami volt, és siratja, hogy végleg elmúlt. Ha akkor váratlanul jön a találkozás, ami a legtöbb, több annál, amit az ember józanul magának kívánhat, akkor talán először kimondja azt, amit addig elégedetlenségében ... |
|
|
|
|
|
