|
|
|
... fellángoltam,
Álom volt, balga, játszi fény;
Megtört egy kegyetlen játékon,
Leáldozott egy lány szivén...
Vége van. A függöny legördült,
Végső akkordot rezg a húr,
Elszállt a hitem, ifjuságom,
Utolszor voltam trubadur...
Eddig a vágy hevéért vágytam,
Most már a hitben sincs hitem,
Ártatlanság, szüzi fehérség
B... |
|
|
|
|
|
|
|
... felénk.
A tó alakja kerekded, kerülete 1800 méter, közepén igen mély (12 méter); a víz színe kék, mint az égboltozat, a mely Nápoly felé borul, tiszta, átlátszó mint a tószéli vadvirág kelyhén rezgő harmatcsepp.
A hegytölcsér oldalát bükkerdõ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Távol zongora mellett
A hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos teából száll a gőz.
Lassan simítja arcomat a mámor
És bennem most száz élet kergetőz.
Mártának hangja jut eszembe mostan,
Oly bársonyos volt s ez nem az övé.
Szegény, talizmánt tőle nem is hoztam.
Szemem mered a zongora fölé.
A csókos ajka itt ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Két dal
Éji dal
Néhány éjjelre, padra, kőre,
adjatok nékem fekhelyet.
Én nem vagyok jó gazda ökre,
se lány, se bolha, se beteg.
Jusson a néniknek nagy bögre,
szerető mindnek, ki szeret -
áldott, mert élek én örökre,
aki egy éjre eltemet.
1928. márc. / dec.
Dal
Derűs vagyok és hallgatag,
pip... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... aug.
____________________________________ ____
Harmatocska
Guggolva ringadoz
a málnatő, meleg
karján buggyos, zsiros
papiros szendereg.
Lágy a táj, gyöngy az est;
tömött, fonott falomb.
Hegyek párája rezg
a halmokon s dalom.
Hát dolgoztam hiven,
zümmögve, mint a rét.
Milyen könnyű a menny!
A m&ucir... |
|
|
|
|
|
|
|
... sehol, bármerre keresgélt, csak a sokéves avar zörgött a lába alatt, mintha soha senki nem járt volna erre.
Hanem a mély csöndben egyszer csak zörrent valami, és a homályban egy rezgős fejű öreganyóka tűnt föl a fák közt. A király megörült, hogy végre élő lelket lát. Megszólította, mert hát nem tudta, hogy boszorkány.
- Kedves öregan... |
|
|
|
|
|
|
|
...
a mindenség tudatában feloldódtok.
AZ IGAZSÁG FÉNYE
Nincs olyan pontja az univerzumnak
hol ne lenne fénye a Legfelsőbb Úrnak.
Elhatol oda rezgésszinteken át,
megörvendeztetve a szeretett fát
mely nem nőhet nélküle, belőle áll,
érte bont szirmot az összes virágszál.
Kikezdhetetlen a... |
|
|
|
|
|
|
|
... más a csúcsforgalom egy busz peronján, a nép között! - gondolta magában.
A Margit hídon áthaladó, zötykölődő hatos busz hátsó peronján - valószínűleg a rezgő mozgás hatására - a hüvely mögött kiboltosuló képlet bizsergő melegség közepette merevedni kezdett. Bea elvörösödött. Csípejét diszkréten egy alumínium oszlophoz szorí... |
|
|
|
|
|
|
|
... fejed felett
halkan pendülni az eget -
mint az ezüsthöz koccanó üveg,
bong, bong a bolt - nem hallod-e
a seregélyeket?
Nem látod-e, amint lecsapnak,
rezgését a szôlôlugasnak?
S nem látod-e, amint a fürtbôl
a csôr alatt kibuggyanó
bogyók sűrű illata füstöl?
Nem érzed-e ott fönn, a mennybeli
fények mögött ... |
|
|
|
|
|
|
|
... közt
borzong az este már.... |
|
|
|
|
|
|
|
... remekítik
a délutáni dombtet&ot... |
|
|
|
|
|
|
|
... merengtem egymagamban, izgatódva, kábulatban,
Míg a holló bűvszemével rámtüzelt, mint lángsugár.
Fáradottan hátradültem, méla csönd honolt körültem,
S enyhe lámpafény derülten rezge székem vánkosán,
Melynek ő már nem nyugodhat színes-fényes bársonyán,
Nem nyugodhat rajta már!
S tömjénillat mintha szállna, s égi angyal sírva járna,
Lágyan té... |
|
|
|
|
|
|
|
... omlik a hó,
Hó a földön, éj a hó felett.
A pusztában csak egy fény világít,
A tanyának mécsvilága ez,
Boldogokra vetheti viágát,
Ugy tetszik, hogy örömében rezg.
A tanyában, jó meleg szobában,
Pattogó szikrázó tűz körűl
Az aggastyán, a férj, a menyecske
És egy pár kis pajkos gyermek űl.
A menyecske fon s dalol:... |
|
|
|
|
|
|
|
... kemény
Versenytárs-szemmel, megismerlek én
Kénytelenül, mint a követ, miben
Csak vésônk szól értünk. Saját eszem
Szerint nôttem, de a tieddel is,
Látván, kapukhoz rótt lombod de friss,
S rezgô fény mélyíti az ívkô vonalát.
Dús díszeid harmóniáin át
Szólal finom rajzú, gyöngéd szigor.
Tanulván tôled, úgy véltem, mikor
Néztem végsô f... |
|
|
|
|
|
|
|
... sem.
Mert a te jóságod fürdôje, Uram, keserű kín
áradatából válva merészen irgalom-árrá,
állunkig csap már, zengô ajkunkat eléri,
s jöttöd sűrű hom... |
|
|
|
|
|
|
|
... gömbölyűre ki mintázza az épet?
S vajon ki rajta kívül - ki tudja, mily messzi, napsütötte tájról -
hozta volna föl a Durmitorra, sziklahasadékba, eleven magvát
három rezgő nyárnak, mit Vrubel mint lombos merítőhálót
festett a vízre: reszketeg árny, rajta fénylő remegés hajt át?
És ahogy a városba toppan! Utcán r... |
|
|
|
|
|
|
|
... hulló
Könyed volt az, angyalom ! ?
Napsugár szállt
Át a ködborulaton :
Tán szerelmed.
Hő szerelmed
Volt az, édes angyalom ! ?
Csillag fénye
Rezgett a falombokon :
Tán emléked,
Hű emléked
Fény lett abban, angyalom ! ?
Lelkem néha ...
Lelkem néha a pacsirt... |
|
|
|
|
|
|
|
... hallani,
S lassan, lágyan elringatják
Édes álom karjai.
1847
EGY TAVASZI NAP.
I.
Bolygunk a mezőkön,
Virágot szedünk,
Rezgő lombok árnyán
Meg-megpihenünk.
Oh ily zöld az erdő,
Oh ily kék az ég,
Ily piros a rózsa
Nem volt soha még!
II.
Virágeső hull a fáról,... |
|
|
|
|
|
|
|
... s�r�s�dj� ;n be. Id�nk�nt hideg v�zzel letussolom az energia spir�lt �s gondolatban k�rem, hogy tisztuljon meg minden olyan rezg�st�l, amire nekem nincsen sz�ks�gem. Ha m�s is haszn�lja a piramisunkat nem �rt ezt gyakrabban megtenni. N�lunk a csal�dban... |
|
|
|
|
|