|
 |
|
|
| ... foglalkozik, és semmit sem szeretett jobban, mint vele fél kontinenseket átrepülni, ismeretlen vadonok után kutatva megállni piknikezni, néhány példányt begyűjteni, majd hazatérni a Kastélyba. Rengetegben található épületben és környéken csak úgy hemzsegnek az intelligens húsevő bokrok, indák és egyéb halálos növények. Szívesen szállította az öreget ezeken a túrákon -mindenf... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... dolgot: "nem kell félni, nem fog
fájni", err... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... megálltak, s a vadász elővette a kését, hogy megölje Hófehérkét. De a lányka könyörgésre fogta a dolgot:
- Kedves vadász, kérve kérlek, hagyd meg az életemet; úgy eltűnök ebben a rengetegben, híremet sem hallják többet!
A vadász megszánta, és útjára engedte.
- Menj csak, szegény kislány! - mondta, és gondolatban hozzátette: "Hamarosan úgyis fölfaln... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Minden nap a gyötrődés erdeje
keresem az élet értelmét, jó ideje.
de nem lelem, elvesztem a rengetegben
Nincs kiút? már eleget vezekeltem!
Bolyongok a sötétben, egyre keresem célom
Nem a ma fontos, mindig csak a holnapom.
Megpróbáltam erős maradni, de nem tudok
Az élet nehéz, s könnyeimben fuldoklom.
Lelkemben kóborol sok ezer kérdés é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... laknom!
Ma nem ember, hanem boldog állat
volnék, ki őzekkel, szarvasokkal
s énekes madarakkal barátkozna csak.
Velük aludnék, velük kelnék a nagy,
millió üstökű rengetegben s végül
oly boldogan halnék meg ottan, mint
ősszel a fák milliószámra lehulló
levele, mely mind új fogantatásnak
ad takarót, hogy ne legyen soha
megállás az ist... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... gyalulja.
Azokra, kik arra mennek,
Ordas-falkák leselkednek.
S mégis, akik arra járnak,
Panaszos arcot nem látnak.
Mert ez az út az egyetlen,
Mely a vadon rengetegben
Végül mégis oda vezet,
Hol a lélek megpihenhet.
Piován Győző
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra."
Weöres Sándor: A másik élet
Ez a másik, ez a világosabb
suhanás nem adatik
csak a nádszál-rengetegben
s az ingatag erdőn,
amikor az ember már madár
és lemondott a külön pohárról
túl az eszmélkedésen,
a levegő tudása nélkül
űrbe meríti szárnyait.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ráhullt avar alatt a sarat
Szélcsend
mely elnémítja a még bennem ordító vadat
Fekete felleg
mely beborít, s fenyeget fojtogatva
Kibújó napfény
mely a sötét rengetegben az ösvényt mutatja
Ködös reggel
Mely csontomig hatolva hidegen borogat
Harmatos hajnal
mely hűvös ujjaival csitítja lázas homlokomat
Én állok védtel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Várnai Zseni : FÜTTYSZÓ AZ ERDŐN
Mint hogyha egy rengetegben
utat téveszt valaki,
és féltében fütyörészik,
hangot akar hallani,
hogy e füttyszó bátorítsa,
ne legyen oly egyedül,
mert a medve, éhes farkas
bátor embert elkerül:
én is itt e v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szemmel engedte útjára, de bízott bátorságában, kitartásában s szerelme erejében.
Hét nap, hét éjjel bolyongott Kelén a Bakony-erdő fái között. Kereste A cserfát az irdatlan nagy rengetegben, de nem találta sehol. Egy éjjel kétségbeesetten ült a tűz mellett, s azon töprengett: mitévő legyen? Hazatérjen dolgavégezetlen, vagy folytassa tovább most már csaknem reménytelennek l... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... azt már előre gondolhatta minden okos ember, hogy a bíró csak azért küldi Jánost az erdőbe, hogy ott pusztítsa el valami vadállat.
Ment, mendegélt János, bódorgott a sűrű rengetegben, bejárt minden helyet, ahol a bíró magyarázta, hogy erre lehet, arra lehet Miklós bá', de nem találta sehol, de még csak egy élő lelket sem látott.
Már egy hete kereste, s tépe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Nem maradt az ég világán egyebük, csak a kardjuk, a puskájuk, s három kutya. Így, ahogy voltak, elindultak világgá. Mentek, mendegéltek nagy búsan, s egy sűrű rengetegbe értek, sűrű rengetegben egy magas hegy tetejére. Ott egy kicsit leheveredtek, s megegyeztek, hogy hárman mennek háromfelé, s úgy próbálnak szerencsét. De mielőtt elváltak volna egymástól, egy nagy fának a tetejébe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hamuba sült pogácsával, s isten hírével útnak eresztette.
Ment, mendegélt szép Palkó hegyeken, völgyeken keresztül, s estére kelve egy sűrű rengetegbe ért. Ahogy ment a rengetegben, messze, messze meglát valami gyenge világot, de az olyan kicsinek tetszett, mint a gyertya világa. Ment egyenesen abban az irányban, s hát a gyertyavilág erősödik, nagyobbodik, s mikor egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... megdobott kövével az irigység,
Ha megcsúfolt sarával a galád,
Lelked tovább tetézte drága kincsét
S tovább pörölted néped igazát.
Nemes vad voltál hínár-rengetegben,
Hol mindig áll a hajtás, csapda int,
Hol az igaz magyarság mindig ellen
S elvérzenek legméltóbb álmaink.
De a magyar nyár termő kedve nem hül,
A magy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... sokféleségét és
változatosságukban is életteljes összhangját, mint ahogy a szú megtámad és
szétroncsol, s a pusztulás sivár egyenlőségében felőröl minden életerőt,
amelyre a rengetegben csak rábukkan.
A szú munkájában élettani rendszeresség és pontosság van.
A vadul csapkodó baltáéban az irracionalizmusnak az a kiszámíthatatlan,
részeg len... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Hidegen fújt a szél.
Fáztam, s átöleltem testem
Menekültem a sötétben.
Nem láttam az utat
Csupán égi fények
Mutatták a világot.
Féltem egyedül a rengetegben
Cibált a szél,
Szúrós bokroknak taszított
Szivemet gyötörte a fájdalom,
Kegyetlen késeket éreztem testemben
S nem volt ki letörölje csepegő vérem.
Lehunyt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... dörgött
Hidegen fújt a szél.
Fáztam, s átöleltem testem
Menekültem a sötétben.
Nem láttam az utat
Csupán égi fények
Mutatták a világot.
Féltem egyedül a rengetegben
Cibált a szél,
Szúrós bokroknak taszított
Szivemet gyötörte a fájdalom,
Kegyetlen késeket éreztem testemben
S nem volt ki letörölje csepegő vérem.
Lehuny... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egyet-kettőt a vonóval, s a húrokról egyszeriben olyan szép, csengő dallam szállt a magasba, hogy nincs az a fülemüle, amelyik gyönyörűségesebben tudna énekelni. A hang csapongva szárnyalt a rengetegben; édesen, ezüstösen szólt, majd epekedve, majd pedig vidáman.
Egyszercsak megrebbent a bozót; egy farkas ügetett elő a sűrűből.
"Igazán nem ilyen pajtás után kívánkoztam!"... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... van minden s azért mégis
Csak téged lát meg, téged, aki lát.
Éretted volt csak eddig a világ...
Eh, ostoba, nem igy, de lelkesebben,
Mint tűzimádónak vak rengetegben
Áldó hozsánna zengne ajkirul,
Ha körülötte az erdő kigyul!...
Csak vergődés a méltó hódolat: ha
Egy kőre lépsz, az fájdalmunk darabja.
S hogy b... |
|
|
|
|
|
